A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) vádemelés nélkül lezárta az augusztus 10-ei diaszpóra-tüntetés ügyét, így sem a csendőrség vezetőit nem találta vétkesnek a karhatalmi erők erőszakos fellépése miatt, sem a tüntetőket az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérletének gyanúja miatt. A döntés következtében mentesül a vádak alól a csendőrség volt első helyettese, a bukaresti csendőr-főkapitányság korábbi vezérigazgatója, a csendőrség korábbi vezetője valamint a belügyminisztérium prefektusokkal való kapcsolattartásért felelős államtitkára. A tüntetőkkel szembeni csendőri beavatkozásra vonatkozó ügyet a katonai ügyészség hatáskörébe utalták.
Mint ismert, 2018. augusztus 10-én a román diaszpóra nevében hirdettek a közösségi oldalakon nagyszabású tüntetést az akkor kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke, Liviu Dragnea és Viorica Dancilă akkori szociáldemokrata miniszterelnök ellen. Az akkori ellenzéki pártok azzal vádolták a karhatalmi erőket, hogy indokolatlanul alkalmaztak erőszakot és békés tüntetőket is bántalmaztak, illetve megengedték a futballhuligánoknak, hogy a tömegbe keveredjenek, és provokálják a csendőröket, így próbálva megindokolni az erőszakos karhatalmi fellépést. Az összecsapások következtében mintegy 450-en szorultak helyszíni orvosi ellátásra, 70 embert kellett kórházba szállítani. Az elmúlt csaknem két év alatt a csendőrség mintegy 700 személyt hallgatott ki, ugyanis ennyien tettek feljelentést az ügyben, többségük tüntető volt.
Annak indoklásában, hogy miért zárta le vádemelés nélkül az augusztus 10-ei diaszpóratüntetés ügyét a DIICOT egyebek mellett ‘a békés tüntetők erkölcsi bűnrészességére’ is hivatkozik. A vádhatóság szerint a ‘békés tüntetők’ egyáltalán nem határolódtak el a rendőrökre támadó agresszív csoportoktól, inkább ‘mulattak’ a történteken. Mi több, a DIICOT azt állítja, hogy a nem minden ‘kollaterális áldozat’ volt ‘ártatlan áldozat’. Az ügyészség olyan fogalmakat is elemez, mint például ‘erkölcsi bűnrészesség’, ‘kollaterális áldozat’, ‘ártatlan áldozat’, hogy leírja azon tiltakozók hozzáállását, akik nem működtek együtt a rendőrséggel. A nyomozók gyakorlatilag arra a következtetésre jutottak, hogy a csendőrök beavatkozásának nem minden ‘kollaterális’ áldozata egyúttal ‘ártatlan’ áldozat is. A DIICOT ‘példaként, de nem feltétlenül a leginkább reprezentatívként’ néhány felvételt is bemutatott, amelyen ‘a látszólag békés tüntetők kollaterális, de nem ártatlan áldozataivá válnak a csendőrök akcióinak, akik megpróbálják visszaszorítani a rájuk támadó agresszív elemeket”- teszi hozzá DIICOT.