Ma a jön ige lesz a főszereplő. A jön egyébként a köznyelvi alak, a jő régies, irodalmias, míg a gyün, gyön népnyelvi. A Nyelvművelő szótár szerint a „jön és megy ige használatában nagy általánosságban a következő szabályszerűség érvényesül: a jön a beszélő vagy a beszéd helye felé tartó mozgást jelent, a megy a beszélőtől vagy a beszéd helyétől távolodó mozgást”.
Milyen kifejezéspárokat találunk a mindennapi beszédben? Például: Előbb hozzánk jön, utána hozzátok megy. A munkahelyéről jött. A munkahelyére megy. Közben eszembe jutott az üzletek ajtaján látott felirat: „Azonnal jövök!” Az eladó ezzel jelzi, hogy rövidesen visszatér az üzletbe. Nagyon halkan megjegyezném, hogy nekem egyetlen bajom van ezzel a felirattal: az elárusítók néha visszaélnek vele, mivel sosem írják oda a távozásuk pontos időpontját, a vásárló pedig vár és vár… Én többször is megjártam ezt. Egy másik hirdetésben ez olvasható: „Hívásra házhoz megyek!” Ez a mondat azt sejteti, hogy például a kereskedő vagy a manikűrös szükség esetén személyesen keresi fel az ügyfelet.
A jön és megy közötti választást más körülmények is befolyásolhatják a közeledés, illetve távolodás szempontján kívül. Például ezt kérdezem valakitől: „Nem jöttök szombaton a meccsre?” Így arra is célzok, hogy én biztosan ott leszek. A „Nem mentek szombaton a meccsre?” kérdés viszont azt jelzi, hogy én nem megyek, legalábbis egyelőre nem döntöttem el, hogy a helyszínen szurkolok-e a kedvenc csapatomnak.
Mivel a jön jelentéstartalma igencsak általános, lépten-nyomon használják, ezért a nyelvészek azt javasolják, hogy cseréljük fel színesebb, tartalmasabb rokon értelmű megfelelőre, a vele alkotott idegenszerű – főleg németes – kifejezéseket pedig föltétlenül mellőzzük.
Például a „dühbe, méregbe jön valaki” helyett használjuk a „feldühödik”, „dühös lesz”, „dühbe gurul”, „felmérgesedik”, „elönti a méreg” szókapcsolatokat. És mire cserélhetnénk a „jókor, jól jön valakinek valami” szófordulatot? Egyebek között erre: „A legjobbkor történik valami.” Néha a „magához jön valaki” szókapcsolat is előfordul, amely helyett a „magához tér”, „eszméletre tér” ajánlott. A mai rész vége felé szeretném megemlíteni, hogy minden év július 2-án van sportújságírók világnapja, amellyel a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség 1924. július 2-i megalakulására emlékeznek. Ugyanakkor a világ összes sportújságíróját is köszöntik. Magát a megnevezést kis kezdőbetűkkel írjuk, ugyanúgy, mint a többi ünnep, nevezetes nap nevét.