A hazai lapok egyik fő témája az, hogy míg egyes kórházakban alig van egy-két páciens, máshol nagy a torlódás – mindez amiatt, hogy a megyeszékhelyeken koronavírus-kórházzá alakították az egészségügyi intézményeket, ahol más beteget nem fogadnak. Erről ír Mózes László a mai Háromszék napilap Vélemény rovatában Elhanyagolt betegek című jegyzetében: „ Tekintélyes sorban, órákon át várakoznak kezelésre, kivizsgálásra az ország minden részéből érkezettek egy ismert kolozsvári állami klinika szomszédságában, a Ion Chiricuță Onkológiai Intézet előtt – e döbbenetes képsorok pontosan érzékeltetik a mai közegészségügyi állapotokat, a gyógyulást remélők kiszolgáltatottságát.(..) A kolozsvári jelenet valójában csak a jéghegy csúcsa. Ha valakinek az elmúlt hónapokban váratlan egészségügyi problémával kellett szembenéznie, illetve krónikus, folyamatos kezelésre szoruló betegségben szenved, országszerte azt tapasztalhatta, hogy egy egyszerű kivizsgálás is példátlan nehézséget jelentett, bonyolultabb beavatkozásról nem is beszélve. Sokan magánkórházba, magánrendelőbe kényszerültek, busás árat fizetve az ellátásért. A koronavírus elleni hatósági intézkedéssorozat nagy mértékben ellehetetlenítette az egészségügyi ellátást, a betegeket nem utalhatták kórházba, a halaszthatónak vélt műtéteket elodázták. Ma már több politikus kifogásolja, hogy a nagy nekibuzdulásban számos, kizárólag a vírussal fertőzött betegek fogadására hórukkosan átalakított állami „háttérkórház” kong az ürességtől.” – írja Mózes László a Háromszék napilapban.
Az itthoni magyar lapok ugyanakkor arról az egyre vehemensebb magyarellenes hangulatról írnak, amelyet hazánk vezetői generálnak már szinte napi gyakorisággal. A mai Krónikában Balogh Levente Kézfogás helyett uszítás című cikkében így vélekedik: „A szerdai képviselőházi szavazás, amelyen a román honatyák elsöprő többsége elutasította, hogy március 15-e a romániai magyar közösség törvényben rögzített, hivatalos ünnepe legyen, ismét bebizonyította, hogy nincsenek csodák. Az ugyanis csodaszámba menne, ha a román politikum és közélet prominens képviselői nem a zsigeri, magyarellenes uszításból próbálnának maguknak tőkét kovácsolni.(…) Amilyen gesztusértékű lett volna, ha megszavazzák a jogszabályt, ugyanolyan gesztusértékű, hogy a román többség – tisztelet a kevés kivételnek – gyakorlatilag gondolkodás nélkül mondott nemet egy olyan kezdeményezésre, amely hozzájárult volna ahhoz, hogy a magyar közösség jól érezze magát a szülőföldjén. Ezzel pedig közvetve a Bukarest által gerjesztett etnikai ellentétek enyhítéséhez is. A voksolás eredménye és a vita során elhangzott magyarellenes megnyilvánulások ugyanis egyenes következményei Klaus Johannis államfő április végi kirohanásának, amely során azzal vádolta meg a szociáldemokratákat, hogy ki akarják árusítani Erdélyt a magyaroknak – ami azt a magyarokkal szembeni vádat is magában foglalja, hogy ők viszont rá akarják tenni a kezüket Erdélyre” – olvashatják Balogh Levente Kézfogás helyett uszítás című cikkében a Krónikában.
A román lapok nagy többségének fő témája a vészhelyzet meghosszabbítása, amely szintén óriási vitákat kavart, főként politikai szinten, miközben a gazdasági válság hatása napról-napra nyomasztóbb, és sajnos a járványügyi helyzet sem biztató, mert ismét nő az új koronavírussal fertőzöttek száma. A G4Media hosszabb összeállítást közöl arról, miért is szükséges meghosszabbítani a vészhelyzetet, illetve milyen politikai és jogi buktatók övezik mindezt.Az online lap szerint amennyiben a PSD, az ALDE és a Pro Romania nem lesz hajlandó a parlamentben megszavazni azt a kormányhatározatot, amely lehetővé teszi a készültségi állapot további egy hónapra való bevezetését utólag majd felelőssé tehető, a fertőzések lehetséges második hulláméért és minden halálért is.
A válság világszintű: politikai, gazdasági, társadalmi, egészségügyi- a külföldi lapok többsége ír erről mai számában, így például a The Economist, amely szerint a koronavírus járvány okozta gazdasági válság elmélyíti a gazadasági-társadalmi egyenlőtlenségeket, amely ellen Európa, főként az Európai Unió az elmúlt évtizedekben viszonylagos sikerrel harcolt. A gazdasági problémák egyre inkább felkerülnek az európai napirendre, felváltva az egészségügyi válságot, a recesszió pedig lerombolja az eddig elért sikereket a társadalmi egyenlőtlenségek terén. Megugrott a munkanélküliség Európában a koronavírus-járvány miatt. A légitársaságoktól az autógyárakig tömeges elbocsátások voltak.Az Európai Unióban csak áprilisban 397 ezer ember vesztette el a munkáját az Európai Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint – tudósít az euronews.com. A francia Les Echos szerint Franciaország és Németország között is egyre inkább nő a szakadék – gazdasági szempontból, és az ország egyre inkább a szegényebb dél-európai országok szintje fele halad. Eközben az európai sajtó másik fő témája a migráció, amely szoros kapcsolatban áll a társadalmi egyenlőtlenségek kérdésével, a Le Monde egy mai cikkében megjegyzi, az elöregedett Európa örömmel fogadja majd a munkásokat, elvégre valakinek dolgozni is kell, a kérdés csak az, ennek milyen jogi keretet, és precedenst termet majd az Unió.