A Republica lap szerint történelmi fordulópont következhetne be Romániában: az EU-tól jövő támogatásból(és kölcsönből) újra lehet építeni az országot. Vagy meg lehet emelni a nyugdíjakat, és aztán három év múlva, amikor a pénz elfogy feltehetjük magunknak a kérdést: mi lett volna ha? Iancu Guda közgazdász néhány fontos gondolatot fogalmaz meg arról a pénzügyi csomagról, amelyet Románia kap az EU-tól 31,2 milliárd euró értékben, amelynek kétharmada vissza nem térítendő támogatás. A pénzügyi segély a GDP 15% -át képviseli, ami Guda szerint nemcsak a Covid-19 világjárvány által okozott negatív hatások kijavítására, hanem az elmúlt 30 év lopásai és a korrupció következtében tönkrement gazdaság újjáépítéséhez is elegendő. Nincs több kifogás, alibi. Az elmúlt évtizedben Romániát 12 kormány uralta – több mint Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban együttesen -, és természetesen mindenik a korábbi kormányt hibáztatta amiatt, hogy a gazdaság, infrastruktúra, oktatás, egészségügy stb. nem úgy fejlődik ahogyan az elvárt lenne mert nagy az államháztartás hiánya, és hasonlók. A mindenkori kormányok amiatt panaszkodtak kivétel nélkül, hogy a rendelkezésükre álló pénzügyi források szűkösek és korlátozottak. Most kell lépni – véli Iancu Guda közgazdász aki szerint a prioritások a következők: állami beruházások (infrastruktúra, oktatás, egészségügy, sport); a közigazgatás digitalizálása (amely hozzájárul az alacsonyabb személyi költségekhez és az állami bevételek hatékonyabb beszedéséhez); fiskális ösztönzők (vállalkozói fejlesztés, tőkepiac, új munkahelyek, magánkézben tartott nyugdíjrendszerek); veszteséges állami tulajdonú társaságok felújítása és átalakítása – a kérdés csak az, hogyan dönt a jelenlegi kormány, vagy a következő.A teljes cikket a Republica online lap mai számában olvashatják.
A távolságtartási szabályok, az emberek fertőzéstől való félelme és elvékonyodott pénztárcája csődhullámot indíthat el a vendéglátóiparban – véli a maszol.ro online napilap, amely összeállítás közöl arról, hogy hétfőtől kinyithatnak az éttermek és kocsmák teraszai, kerthelyiségei, ám egyelőre nem jelent meg a működésük pontos feltételeit szabályozó miniszteri rendelet. Hivatalosan csak annyit tudni, amit a csütörtök este elfogadott kormányhatározat rögzít: az asztaloknak legalább két méterre kell lenniük egymástól, és egy asztalnál legfeljebb négy személy foglalhat helyet. Az utóbbi korlátozás családtagokra nem vonatkozik – nyilatkozták azok a vendéglőtulajdonosok, akiket a lap megkeresett. Kolozsváron, de országszerte több vendéglátóipari egység máris tönkrement, és a működtetők úgy vélik, a neheze még csak ezután jön. „Az államnak pénzzel kellene támogatnia az ágazatot, hogy magához térjen. Ha ez nem történik meg, akkor egy éven belül a vállalkozások 30-40 százaléka megszűnik” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Dani Caramihai, a Fratelli cégcsoport társtulajdonosa. Az üzletember szerint kérdéses, hogy mekkora lesz az emberek hajlandósága, hogy étterembe, sörözőbe menjenek, mivel sokaknak kevesebb a pénzük, mint a járvány kitörése előtt.
A román katonák emlékhelye helyett tévedésből az orosz emlékművet koszorúzták meg Tordán a Hősök Napja alkalmából – erről a Főtér.ro és a mandiner.hu is beszámol. Az ünneplő társaság a hírek szerint egyszerűen eltévedt a temetőben, és nem vették észre, hogy háttal állva a román katonák emlékművének lekeverték a szokásos műsort: katonai tiszteletadás, rövid beszédek, sőt, egy pap is imát mondott. A Főtér.ro szerint a malőrről egy később érkező ünneplő hölgy értesítette a díszes társaságot, akik aztán áthordták a koszorúkat az egyik emlékműről a másikra.
A nemzetközi sajtó Donald Trump és a közösségi média háborúján ámul, miután ma éjjel az Amerikai Egyesült Államok elnöke beváltotta ígéretét és aláírta a közösségi médiák jogi védelmét korlátozó elnöki rendeletet. Korábban az európai sajtó úgy viszonyult ehhez a kérdéshez, mintha az valami bizarr, tipikusan amerikai humor lenne, egy szemfüles német politikus még azt is felvetette, hogy a Twitter költözzön Berlinbe, hogyha Amerikában nem tűrik meg. Donald Trump eredetileg bezárással fenyegette meg a közösségi platformokat, amelyek szerinte elhallgattatják a konzervatív szavazókat. Ingerültségét az váltotta ki, hogy a Twitter a pontos tények ellenőrzésének szükségességére hívta fel a felhasználók figyelmét az ő saját posztjában. Erre soha korábban nem volt példa –írja a Hvg.hu.A Le Monde szerint Twitter és a Facebook most kiszolgáltatott és védtelen helyzetben van minden folyamattal szemben, ami azzal a kockázattal jár, hogy felelősségre vonhatják őket a platformjaikon forgalmazott bármilyen tartalomért. Az amerikai elnök Twitter bejegyzéseit mintegy 80 millió felhasználó követi – a a minap az elnök éppen Twitter bejegyzésben részvételt az új koronavírusban elhunyt 100 ezer amerikai családjának – jegyzi meg a spanyol El Mundo. Mark Zukerberg, a Facebook alapítója elmarasztalta a Twittert és Trumpot is egy a Foxnews-nak adott interjúban, amelyet az El Pais is idéz. Zukerberg szerint a sem egyik sem másik nem nevezheti ki magát az igazság egyetlen bírájává, ám a kormány részéről sem megfelelő reakció egy olyan médiaplatform, mint például a Twitter szabályozása.