Az erdélyi magyarok kevesebb mint 50 százalékosra becsülik annak az esélyét, hogy elkapják a koronavírust, és leginkább az üzletekben tartanak fertőzésveszélytől – derül ki a csíkszeredai Sapientia nem reprezentatív, online felméréséből. A Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai A COVID-19 járvánnyal kapcsolatos attitűdök és viselkedések címmel végzett online kérdőíves kutatást. Az április 16-26. között zajló felmérésben arra keresték a választ, hogyan viszonyulnak az erdélyi magyarok a COVID-19 járványhoz. Telegdy Balázs, Sántha Ágnes, Nistor Laura, és Gergely Orsolya a Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatói online értékelőn számoltak be a felmérés eredményeiről. A kérdőív a következő témákat vizsgálta: a válaszadók társadalmi háttere, gazdasági helyzet, pénzügyek, cselekvések a #maradjotthon idején, home office, a világjárvány kihívásai mindennapi életünkben, család és munkamegosztás, home schooling, értékek, személyközi és intézményi bizalom, a járvánnyal kapcsolatos információk követése, a koronavírus-fertőzés vélt kockázata, egyéb veszélyforrások életünkben, testi és lelki egészség, egészségértés, a járvány utáni világ. A felmérés készítői felhívták a figyelmet, hogy az online kérdőívezés nem alapult mintavételen, a kutatás tehát nem reprezentatív. Az eredmények csak a válaszadókra vonatkoznak, ezekből nem vonhatóak le általános következtetések egy tágabb populációra. A kérdőívet magyar nyelven szerkesztették, és a kérdőív elején tételesen is megjelölték, hogy az erdélyi magyarok részéről szeretnének választ kapni. Tíz nap alatt 1 269 érvényes válasz érkezett: a várakozásnak megfelelően a válaszadók több mint fele Hargita és Kovászna megyéből került ki – a felmérés eredményeiről részletesebben a Maszol.ro portálon tájékozódhatnak.
Harminc évvel ezelőtt, 1990. május 20-án, éppen a vakon születettnek szentelt napon, azaz a húsvétot követő ötödik vasárnapon került sor a kommunizmus bukása utáni első elnök- és parlamenti választásokra – írja Andreea Pora az Europa Libera oldalán jegyzett cikkében. Demokratikus választásoknak tekintették őket, habár olyan körülmények között zajlottak, amelyek egyáltalán nem voltak demokratikusak: a Nemzeti Megmentési Front (FSN), amely közvetlenül az 1989 decemberi forradalom után került hatalomra, részt vett a választásokon, holott Ion Iliescu, az FSN vezetője korábban azt ígérte, nem indulnak politikai pártként a megmérettetésen. A választásokra az Egyetem-téren tartott nagy maratoni demonstrációval egyidőben került sor, ahol a Temesvári Nyilatkozat 8. pontjának végrehajtását követelték ( „a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő törvényhozási ciklusra a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket. Jelenlétük ugyanis az ország politikai életében a fő forrása a jelenlegi román társadalmat őrlő feszültségeknek és gyanakvásoknak. Elengedhetetlen, hogy a helyzet letisztulásáig és a nemzeti megbékélésig távol maradjanak a közélettől. Úgyszintén követeljük, hogy a választási törvény foglalja külön paragrafusba, miszerint volt kommunista aktivisták nem pályázhatnak Románia elnöki tisztségére…”) emellett nyomatékosan kérték, és hogy a Nemzeti Megmentési Front ne váljon politikai párttá és ne jelöltesse magát. A demonstráció a Kereszténydemokrata Parasztpárt választási kampányakciójából robbant ki, és akkor hangzott el az emlékezetes mondat, amely azóta is itt kering körülöttünk: inkább hulla, mint kommunista!(Mai bine mort, decât comunist, mai bine golan, decât securist) Az 1990. május 20-i választásokat a Nemzeti Megmentési Front (FSN) nyerte meg több mint 67 százalékkal, és Ion Iliescut választották az ország elnökévé a szavazatok 85 százalékával. A vakon született vasárnapján tartott választások hatalomra juttatták a kommunista nómenklatúra második vonalát, és ez a tény eltérítette Romániát a demokratikus és az európai fejlődés útjáról, ellentétben a volt kommunista blokk más országaival – írja Andreea Pora az Europa Libera oldalán jegyzett cikkében.
A francia hetilap, a Courrier International legfrissebb kiadásában, amely az európai sajtó legjobb cikkeit kínálja fordításban, az egyik kiemelt téma az új koronavírus okozta nemzedékek közötti konfliktus. A lap szerint az idős embereket gyakran elutasítják vagy gyanakvással vizsgálják, de ez fordítva is igaz: olyan országokban, mint Görögország vagy Spanyolország, gyakorlatilag feláldozzák a fiatalokat is, egy egész generáció nőtt fel a 2008-ban kezdődött gazdasági válság óta, az ő életükben a világjárvány már a második megrázkódtatás, és ezt sajnos egy újabb gazdasági válság követi.A Courrier International egyik mai írását – 20 évesen koronavírus idején – címmel egy fiatal kanadai lány jegyzi, aki megosztja tapasztalatai és elképzeléseit arról, nemzedéke hogyan birkózik meg a Covid-19 világjárvánnyal. Az ő szempontjából például nincsen abban semmi kivételes, ahogy a katasztrófák korszakában nőtt fel. Lehetséges, hogy ha a járvány áldozatainak többsége az időskorúak közül kerül ki, de a fiatalabbak is drágán fizetnek: munkanélküliség, recesszió következik. Előfordulhat, hogy a generációk közötti megosztottság felé haladunk? – teszi fel a kérdést a Courrier International.
Az olasz La Stampa mai számában arról ír, hogy annak ellenére, hogy Európa legnagyobb része fokozatosan feloldja a szükségállapotot, a kontinens legnagyobb részében tegnap volt a legtöbb jegyzett fertőzési eset a járvány kezdete óta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy nap alatt összesen 106 000 új eset adatait központosította.Szintén a La Stampa átvette a Pentagon bejelentését, amelynek értelmében a világjárvány 2021 végéig tarthat; illetve azt, hogy a cambridge-i egyetem egy évig csak online tanfolyamokat tart. Tegnap Genfben, az Egészségügyi Világszervezet székhelyén megtartott virtuális sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a tegnap jelzett 106 000 eset nagy részét négy országból jelezték, de hogy melyek ezek arról nem nyilatkoztak. A Tribune de Genève azonban ellenőrizte az ENSZ honlapján elérhető jelentést és arról tájékoztat hogy az illető országok az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Brazília és Szaúd-Arábia. Őket India, Peru és Qatar követi az esetszámok tekintetében. A The Washington Post megjegyzi, a fő globális gócpont most a nyugati félteke legnagyobb városa São Paulo, Brazíliában. Jair Bolsonaro elnök továbbra is vállát vonogatva kitart amellett, hogy ez csak influenza, habár az elmúlt héten 510 ember halt meg az új koronavírus okozta betegség miatt.Európában is vannak merészebb és óvatosabb államok, utóbbiak közé tartozik Spanyolország, ahol a kockázat elkerülése végett a kormány úgy döntött, hogy a szükségállapotot meghosszabbítja június 6-ig. Pedro Sanchez szocialista miniszterelnök azt akarja, hogy ezzel elkerülje azt ami Olaszországban történt – írja az El Pais. A nemzetközi sajtó arról is értekezik, hogy Donald Trump továbbra is fenyegetőzik, hogy megvonja támogatását az Egészségügyi Világszervezettől, mert nem a megfelelő módon kezelték a világjárványt annak kirobbanásakor – a Politico például arról ír, hogy az amerikai elnök egy egész listát küldött a szervezetnek az általa kudarcnak tartott lépésekről, és megismételte, hogy 30 nap áll a WHO rendelkezésére, hogy egyenesbe hozza a dolgokat, egyébként megvonja támogatását és az AEÁ tagságát is újragondolja, ahogyan erről a Newsweek is beszámol, illetve a német Handelsblatt, amely attól tart, hogy Kína éppen arra vár, hogy Amerika kilépjen az Egészségügyi Világszervezetből.