Hatályba lépett ma a vészhelyzetre (készenléti állapotra) vonatkozó törvény, ennek alapján pedig a kormány ismét határozatot hozott a vészhelyzet bevezetéséről. Ludovic Orban miniszterelnök bejelentése szerint mától a vészhelyzetről áttérünk a ”maximális vészhelyzetre”, utalva arra, hogy ezentúl tényleg bírságolnak majd, a legalacsonyabb 500 lej, a legmagasabb bírság 15 ezer új lej lehet. A ma meghozott kormányhatározatot a parlamentnek is jóvá kell hagynia tudósít a Transindex.ro és a Libertatea napilap. A hétvégén elszabadult az anarchia az országban – írják a román lapok, köztük az Adevarul, amely Lazulás és meggondolatlanság című cikkében arról ír, hogy az ország nyugati részén több ezer ember torlódott fel a határátkelőknél figyelmen kívül hagyva a fizikai távolságtartás minden szabályát, a fővárosi Herastrau parkban egy vendéglő előtt, amely italt és étel szolgált fel az embereknek- igaz csomagolva – spontán buli alakult több tucatnyi fiatal mulatott több órán át, a rendőrség pedig tehetetlen volt, a joghézag miatt. A Victoriei téren oltás-ellenes személyek tüntetettek pénteken és szombat este is, ők azt követelték a kormánytól, hogy bizonyítékokkal támassza alá az új koronavírus létezését, amely szerintük nincs. Európa-szerte tüntetések voltak egyébként a hétvégén, Németországban és Lengyelországban is, a németországi eseményekről, ahol a jobb és baloldal, illetve az összeesküvés elméletek hívei is utcára vonultak a Süddeutsche Zeitung ír Bizonytalan időkben történő demonstrációk címmel. A Londonban megjelenő The Observer vasárnapi számában áttekintette a kormány által bevezetett karantén kiváltotta haragot, illetve azt is megjegyzi, hogy Boris Johnson miniszterelnök népszerűsége gyorsan romlik. A szintén brit The Times arról ír, hogy az angol milliárdosok sok pénzt veszítenek a világjárvány miatt, ezért közülük sokan az államtól követelik azt, hogy fizessen munkanélküli-járadékot az alkalmazottaknak.A német Der Spiegel az egészségügyi korlátozások elleni tiltakozásokról ír, és abbéli félelméről, hogy mindezt a populisták majd saját céljaikra kihasználják.Valójában az van – állítja a lap – hogy egy kisebbség ellenzi a korlátozásokat, például a jobboldali radikálisok.
Egész oldalas összeállításban bírálja tegnapi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung a román államfőt az Erdélyi „kiárusításával” kapcsolatos kirohanása miatt. A lap következtetése az, hogy Klaus Johannis nem érdemli meg az európai értékek védelméért járó, rangos Nagy Károly-díjat – írja a maszol.ro portál a g4media.ro nyomán. A g4media összeállítást közöl mindazokból a cikkekből, amelyekben elítélik Klaus Johannis kisebbségeket lenéző, a magyarok ellen uszító és sértő beszédét, amelyek a Der Spiegel, a Neue Zurcher Zeitung – svájci német nyelvű lap és a Deutsche Welle hasábjain jelentek meg. A Frankfurter Allgemaine Zeitung (FAZ) arra a következtetésre jut, hogy a román államelnök nem érdemli meg az európai értékek védelméért és az európai egységért járó, rangos Nagy Károly-díjat, amellyel korábban François Mitterrand, Helmut Kohl, Winston Churchill, Konrad Adenauer, Angela Merkel, Emmanuel Macron, II. János Pál pápa és Bill Clinton is kitüntették.Csütörtökön Johannis be kellett volna kerüljön a díjjal kitüntetettek szűk körébe, ám a járványhelyzet miatt a ceremóniát későbbi, egyelőre nem ismert időpontra halasztották. Ám a Johannist kritizálók pontosan tudják mikor lenne alkalmas ez az ünnepség: soha – mivel szerintük az államelnök nem érdemli meg ezt a kitüntetést, annál is inkább mert kijelentésével konfliktust szított a romániai románok és magyarok között, átlátszó és olcsó politikai csatározásokat, amelyek során évtizedek óta elsüllyesztett autonómia-statútumokat végeztek ki, és Johannis mindezt csak azért teszi, hogy politikai ellenfelét, a Szociáldemokrata Pártot sarokba szorítsa, és a soron követező parlamenti választások előtt legyengítse. A FAZ arról is beszámol, hogy Johannist többen is feljelentették a Diszkriminációellenes Tanácsnál, például Ionuț Câmpeanu az Active Watch szervezet részéről, vagy Eckstein-Kovács Péter.
Hiába nőtt az online rendelések száma, drasztikusan visszaesett a könyveladás a kijárási tilalom bevezetése óta. Ideális időszak lett volna az elmúlt közel két hónap az olvasásra, ám úgy tűnik, hogy a többség más időtöltési lehetőségeket részesített előnyben, míg a négy fal között ült, vagy legalábbis nem új könyveket forgatott. A szakma képviselői egyöntetűen a kereslet drasztikus csökkenéséről számolnak be, s nem csak idehaza –olvasható a Maszol.ro portál mai összeállításában, amelyben könyvesbolt-tulajdonosok és könyvkiadók egyaránt beszámolnak arról, hogyan érintette forgalmukat, szakterületüket az új koronavírus járvány.