Május 9-e Európa-napja, az európai béke és egység ünnepe. Ma hetven éves a Schuman-nyilatkozat, amely kijelölte az utat a mai Európai Unió felé. Most Európa egy olyan válsággal néz szembe, amelynek leküzdésében a szolidaritás fontosabb, mint valaha.Ezen a napon azokra emlékezünk, akik 1950-ben lefektették a mai Európai Unió alapjait. A Covid19-válság idején azonban most azok előtt a mindennapi hősök előtt is tisztelgünk, akik ma formálják történelmünket. A járvány idején Európa egysége és a szolidaritás fontosabb szerephez jut, mint valaha. Az európai intézmények ezen a napon minden évben megnyitják kapuikat a látogatók előtt, erre azonban a járvány idején nincs lehetőségük. Ezért szombaton egy virtuális nyílt napra várják a látogatókat, hogy a válság idején is a szolidaritás szellemében együtt ünnepeljük az Európa-napot. – írja az Európai Parlament hírportálja az europarl.europa.eu, amely arról is tudósít, hogy a Parlament angol nyelvű Facebook-eseményének oldalán és a honlapon lehet csatlakozni az online programokhoz. A nap során Facebook Live interjúnkban bárki kérdezhet Othmar Karas és Katarina Barley alelnököktől Európa jövőjéről (angol nyelven); személyes történeteket, beszámolókat hallhatnak a vírus ellen vállvetve küzdő európaiaktól; virtuális látogatást tehetnek a Parlament plenáris termében; és panelbeszélgetést hallhatnak Robert Schuman életéről és arról, ő hogyan látta Európa jövőjét. Virtuális múzeumlátogatásra is lehetőség van ma: az Europeana oldalán a Parlament archív fotó- és videóanyagait tekinthetik meg az érdeklődők – tudósít az europarl.europa.eu.
Az Európa-nap alkalmából 18 város részvételével született egy különleges karanténvideó. Bécs, Bologna, Bonn, Braga, Budapest, Edinburgh, Espoo, Firenze, Ghent, Karlsruhe, Lipcse, Leuven, Nicosia, Pau, Pesaro, Stuttgart, Tampere és Valladolid vett részt abban a közös éneklésben, amelyet az Európa-nap alkalmából szervezett a Eurocities hálózat.A közreműködést természetesen mindenki otthonról valósította meg, így állt össze Beethoven Örömódája. Budapestről Jordán Adél színésznő csatlakozott be az éneklésbe – írja a hvg.hu.
A De Gezichten van Margraten (Margraten arcai) nevű holland projekt célja, hogy arcot adjon azoknak az amerikai katonáknak, akik 75 évvel ezelőtt,a második világháborúban Hollandia felszabadítása közben estek el, holland földön – tudósít a Limburg.nl hírportál és az euronews.com. Maurice Gosney őrmester sokáig csak egy név volt egy fehér kereszten egy hollandiai katonai temetőben. Egészen addig, amíg egy fiatal holland történész nem kereste meg a II. világháborúban elesett amerikai katona portréját.Rajta kívül még egy egész csapat önkéntes kutatja annak a tízezer amerikai katonának az arcképét, akiket a hollandiai amerikai katonai temetőben, Margraten város közelében hantoltak el. A Sebastiaan Vonk által vezetett projekt hat év alatt 7500 elesett katonának adott arcot.
Tovább enyhítenek a korlátozó intézkedéseken a nyugat-balkáni országok, és egyre inkább nyitnak a külvilág felé, Szerbiába és Boszniába például negatív koronavírus-teszttel karantén-kötelezettség nélkül lehet belépni – tudósít az MTI és a mandiner.hu portál. A boszniai Szerb Köztársaságban szombattól visszavonták a lakhelyelhagyási tilalmat, és a szükségállapot is megszűnik május 20-ig legalábbis. A védőmaszkok használata nyilvános helyen továbbra is kötelező. Az ország másik, többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban május 11-től tér vissza az élet a normális kerékvágásba, megnyílnak a hivatalok, elindul a tömegközlekedés, és várhatóan újranyitnak az óvodák, a fogorvosi rendelők és a vendéglátóhelyek is. Az országban dolgozó vagy céget vezető külföldiek csak akkor léphetnek be, ha rendelkeznek 48 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel, illetve meghívólevéllel az adott vállalattól. Montenegróban három napja nem jelentettek új esetet. Szerbiában lehetővé vált a határ mentén élők és dolgozók ingázása, pénteken pedig a kormány válságstábja úgy döntött, a karantén-kötelezettség alól mentesülnek mindazok az országba lépők, akik rendelkeznek 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel. A jövő héttől újra lehet misézni a templomokban, és legfeljebb 50 ember részvételével szertartások is megtarthatók. Koszovóban a belpolitikai patthelyzet ellenére kampányolás folyik. A kormány még március végén bukott el a bizalmi szavazáson, azóta azonban nem választottak új miniszterelnököt, a köztársasági elnök felkért ugyan egy politikust, hogy vezesse a kormányt, ám lépését az alkotmánybíróság május végéig felfüggesztette, így június előtt biztosan nem lesz új kormánya Koszovónak. A távozó miniszterelnök szerint új választásokat kell kiírni, erre azonban a koronavírus-járvány miatt egyelőre nincs lehetőség – olvashatjuk többek között a balkaninsight.com portálon.
Miközben egyre jobban tombol a koronavírus-járvány Brazíliában, a Föld tüdejének is nevezett Amazonas-medencében soha nem látott ütemben folytatódik az erdőirtás. Áprilisban 64 százalékkal több fát vágtak ki az őserdőben, mint egy évvel korábban. A kormány a hadsereg bevetését is engedélyezte az illegális fakitermelők megfékezésére – kongatja meg a vészharangot az euronews.com hírportál, az amerikai ABC Newshoz, vagy a Japan Timehoz hasonlóan. Brazília az elmúlt hetekben Dél-Amerika legfertőzöttebb országából a világ egyik legnagyobb járványgócává vált. Két héttel ezelőtt még a 60 ezret sem érte el a fertőzöttek száma, most viszont már a 150 ezret közelíti, a halottak száma pedig már a 10 ezer főt is meghaladta. Miközben az ország elnöke, Jair Bolsonaro a válságban lévő gazdaság újraindítását sürgeti, a szövetségi államok vezetői tovább szigorítanak az óvintézkedéseken annak érdekében, hogy valahogy úrrá legyenek a helyzeten. Van azonban egy olyan iparág, amely az országban tomboló járvány és a korlátozó intézkedések ellenére is virágzik: az erdőirtás mértéke hónapok óta rekordokat dönt az Amazonas-medencében. Az év első harmadában 55 százalékkal nőtt a kiirtott terület nagysága a brazil űrkutatási hivatal adatai szerint. A szervezet 2016-ban vezetett be egy gyors mérési rendszert, azóta pedig sosem regisztráltak ilyen mértékű pusztítást: márciusig majdnem 800 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki vagy égettek fel a gazdák és az illegális fakitermelők – tudósít az euronews.com.