A hazai román sajtó a jövő héten várható lazulásról, a felelősségek áthárításáról ír, illetve arról – például a Ziarul Financiar, hogy ha a kormány és Johannis populista megfontolásból, és szavazatok reményében folytatja a nyugdíjak emelését, és nem oldja meg a 1,2 millió állami hivatalnok kérdését, a román gazdaság kivérzik méghozzá nagyon gyorsan. A Ziarul Financiar szerint a költségvetési kiadások 80 százalékát a fizetések és nyugdíjak kifizetésére költik, a költségvetési hiány egyre nagyobb, és ez csak nőni fog, az államadóssággal együtt – hogyha nem találnak erre megoldást minél előbb.
„Az állam ne jótékonykodjon, jogokat biztosítson!”. Gondozói munka a járvány idején – hangzott el a Szociológus Napok konferencián, amely idén szintén a virtuális térbe költözött, és a Facebookon követhető, illetve több lap, köztük a Transindex.ro is közöl tartalmi beszámolókat. A konferencia második napján A láthatóvá vált gondoskodás című kerekasztal-beszélgetés keretében sok akut kérdésről, például a szociális gondozók és gondozottak helyzetéről is elhangzott előadás, vélemény, és tényismertetés. Geambașu Réka, a BBTE szociológus adjunktusa, aki az online eseményt moderálta a több mint száz online jelenlévő előtt, rámutatott, hogy a járvány okozta válságban a háztartások csak magukra tudnak támaszkodni. Az időseket, betegeket ellátó egészségügyi és szociális intézmények túlterheltek, a civil szervezetek – akik a társadalom peremére szorult emberekről igyekeztek gondoskodni – szembesülnek a kapcsolattartás és logisztika nehézségeivel. A szociális háló hiányosságairól is szó esett, illetve arról, eleve úgy van felépítve – európai és teljesítmény-piacorientált módon – a romániai szociális védőháló, hogy éppen azok esnek ki belőle, akik a legjobban rászorulnának.
Johannis adta, Johannis vette, áldott legyen az elnök neve – a mai Adevarul többek között arról ír, hogyan lesz május 14-e után, mire számíthatunk. A lapnak Sorin Paveliu orvos nyilatkozott, aki korábban az egészségügyi minisztériumban, illetve az országos biztosító pénztárnál és a parlamentben is dolgozott. Paveliu megjegyzi, hogy Klaus Johannis tájékoztató beszédében áttolta a felelősséget Ludovic Orban miniszterelnök vállára, mintha eddig, míg könnyebb volt, ő felelt volna, ám ezután, amikor nyilván nehezebb lesz, oldja meg a kormányfő – mert így írja elő a törvény, holott ez nem igaz. Március 16-án, amikor a szükségállapotot bevezették, Romániában összesen 168 bizonyítottan fertőzött személy volt. A törvény értelmében mindenki visszavonult a házába, a hatóságok pedig különféle lépéseket tettek, igaz elég bizonytalan lépéseket: ne felejtsük el a tesztek és az egészségügyi védőfelszerelések mizériáját. És ez jóformán nem is ért véget, az oltásra még hosszú ideig várni kell, olyan gyógyszer, ami kimondottan az új koronavírus okozta megbetegedést gyógyítja nincs – hogyan állíthatjuk tehát azt, hogy legyőztük a vírust? Nem győztük le! Az államelnök azt kellett volna mondja, hogy: „Kedves polgárok, az ország gazdasági és pénzügyi helyzete kényszerít arra, hogy újraindítsuk az életet.A szükségállapot meghosszabbítása további egy hónappal veszélyes precedenst teremtett volna, amely veszélyezteti demokráciánkat, ezért azt kérem a kormánytól, hogy egy olyan sürgősségi kormányrendeletet állítson össze, amely lehetővé teszi a jelenlegi biztonsági intézkedések betartását május 15-e után is.” De nem így történt, és a jelek szerint most Johannis félreáll, és Ludovic Orban nyakába dobja a vizes lepedőt. A miniszterelnök – ha jót akar magának, és az országnak is – még május 14-e előtt össze kell állítsa azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely felváltja a jelenleg érvényben levő katonai rendeleteket, és lehetőleg azoknál szigorúbb lesz. Ugyanakkor a vészhelyzetet illető törvényes kereteket is meg kell erősítse ami a vészhelyzetet illeti, mert az alaptörvény meglehetősen minimalistán fogalmaz a vészhelyzetről, ezért minden rendelet, ami ennek jegyben születik majd támadható lehet alkotmányos szempontból – írja dr. Sorin Paveliu a mai Adevarulban.
Második és harmadik fertőzéshullámtól tartanak Németországban.A vírus jelenleg viszont egyre inkább visszaszorul, úgynevezett reprodukciós rátája 0,71-en áll – tudósít több német lap, köztük a Bild, amelyet a hvg.hu is idéz. Németországban növelték az intenzív kórházi ellátási kapacitást, és az ágyfoglaltság alakulásának nyomon követésére kifejlesztettek egy országos nyilvántartási rendszert, amely „szinte egyedülálló a világon”. Jelentősen bővítették a tesztkapacitást is, a járvány kezdete óta mintegy 2,4 millió koronavírus-tesztet végeztek el, és a fejlesztések révén már naponta 142 ezer tesztet tudnak elvégezni az ország 133 laboratóriumában. A Bild értesülése szerint a berlini vezetés törekvései alapján az lehet az egyik új alapelv, hogy vissza kell állítani egy sor járványlassító korlátozást, ha a százezer lakosra jutó igazolt fertőzések száma járási szinten meghaladja a 35-öt, kivéve, ha az emelkedés nem általános, hanem helyi, például egy idősotthonban zajló járványkitörésnek tulajdonítható.