Eltűnik az új koronavírus, vagy súlyosabbá válik a járvány? – erre a kérdésre úgy tűnik nincsen megnyugtató válasz, ám Olaszországtól Új Zélandig az államok sorra jelentik be, a szükségállapot részleges feloldását. A Corriere della Sera mai számában arról ír, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök azt tervezi, a stratégiai fontosságú vállalatok, az ipari termelés, az exporttal foglalkozó vállalkozások – tehát mindazok, akik már eddig is rengeteget veszítettek újraindíthatják tevékenységüket. Ám a társasági élet egyelőre a négy fal között marad, nem nyitnak még a ki a vendéglők, bárok, nem lesznek tömegrendezvények sem egy jó ideig. A Le Monde arról ír, hogy a gyermekorvosok egy része támogatja az iskolák újranyitását, ám éppen Franciaország egyik részén történt az, hogy egy próbaképpen kinyitott iskola tanárai megfertőződtek.A francia kormány ma mutatja be a nemzetgyűlés előtt a szükségállapot fokozatos feloldásának stratégiáját. A szakemberek egy része attól tart, hogy a szigorú intézkedések teljes feloldása a járvány terjedésének kedvezne – írja a Le Monde. Jó hírek érkeznek Andalúziából is, az El Pais szerint az andalúziai hatóságok május 25-től engedélyeznék a bárok és vendéglők megnyitását. Tudni kell azonban, hogy a spanyol tartományok közül Andalúziát érintette a legkevésbé az új koronavírus-járvány – tudósít az El Pais. Nagy Britannia egyelőre bezárkózva marad – tudósítanak a brit lapok, köztük a The Guardian, a Daily Express vagy a The Telegraph. Az angol lapok szerint Boris Johnson kormányfőt eléggé megviselte a betegség, és arra kéri az állampolgárokat, hogy legyenek türelmesek, mert az izoláció még eltart egy darabig.
Milyen lesz az idén a nyári vakáció – teszi fel a kérdést a Le Figaro mai számában, hangsúlyozva, hogy a franciák várják a kormány utasításait, egy azonban biztos, hogy a vakáció nem olyan lesz, mint korábban, és talán a családi összejöveteleket sem engedélyezik. A lap hangsúlyozza, hogy a szabadságok lényege nem is annyira a pihenés, hanem a társadalom idejének rendszerezése, az az idő, amely alatt egyénileg és csoportban is megvonjuk az elmúlt hónapok mérlegét. A CNN ugyanakkor arról ír, hogy a járvány jelentősen megosztotta a francia társadalmat. Míg a nagyon gazdagok Földközi-tengeri luxus nyaralóikban rejtőzködnek, addig a szegényebb vidékeken tarol a járvány és utcai zavargások vannak. Utcai zavargások törtek ki Párizs északi külvárosaiban, ahol az ott élők brutalitással és rasszizmussal vádolják a rendőrséget.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) kibővítette azt a tünetlistát, amely alapján koronavírus-fertőzésre lehet gyanakodni egy beteg vizsgálatakor – tudósít a hvg.hu, a New York Times alapján. A koronavírus-járvány megfékezését rendkívüli mértékben megnehezíti, hogy a megbetegedés nem mindenkinél mutat egyértelmű jeleket. Van, akinél tüdőgyulladásig fajul a helyzet, más még köhögni is csak alig köhög, viszont ugyanúgy fertőz, mint bármelyik más hordozó. Éppen ezért az orvosoknak is nehéz dolguk van, hiszen viszonylag kevés az olyan tünet, ami alapján koronavírus-fertőzésre lehet gyanakodni.Eddig a láz, a köhögés és a légszomj volt az, amik alapján sejteni lehetett a vírus jelenlétét, az amerikai járványügyi központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) szakemberei azonban az eddig tapasztaltak alapján további hat tünetről mondták ki, hogy koronavírus-fertőzésre utalhat.Ezek szerint a reszketés, hidegrázás, izomfájdalom, fejfájás, torokfájás, valamint a szaglás és az ízérzékelés elvesztése egyértelmű jelei lehetnek a megbetegedésnek. Bár ezek egy részéről eddig is sejteni lehetett, hogy a koronavírus-fertőzés tünetei lehetnek, hivatalosan nem szerepeltek a tünetlistában, így az orvosok is más-más jelek után kutattak. A CDC mostani bejelentése egységesítheti a betegvizsgálatot, amivel talán könnyebben kiszűrhetők lesznek a betegek– írja a The New York Times.
A The World Street Journal arról ír mai számában, hogy a Fehér Ház egy ideig felhagy azzal a szokással, hogy minden nap sajtóértekezletet tartson, ugyanakkor egyes államok arra készülnek, hogy részben feloldják a szükségállapotot, habár világszinten a fertőzöttek száma megközelíti a 3 milliót. A The Washington Post mai számában arról ír, hogy a járvány okozta szükségállapot gazdasági válság, fájdalom és halál mellett sajnos életben van a régi rossz szokás, éspedig a korrupció, amelyet úgy tűnik semmi sem pusztíthat el. Az adófizetők pénze, óriási összegek vándorolnak világszerte korrupt vezetők zsebébe. A lap több országban vizsgálja a jelenséget, köztük Romániában is.