A szükségállapot alatt hozott szigorú szabályok elkezdik kiütni a biztosítékot itt-ott – az Amerikai Egyesült Államokban utcára vonultak az emberek több helyen, de Európában is feszült, vagy feszülőben van a hangulat egyes államokban – írja a Le Monde. Ugyancsak a járvány nyomására úgy tűnik az amerikai egészségügyi rendszer meg fog újulni, mert eddig úgy működött, hogy az állampolgárokról nyúzta a különféle járulékokat, de amikor akcióba kellett lépnie, akkor nehézkesen működött, de ez véget fog érni – jegyzi meg a New York Times.Az emberek a járványtól való félelmükben világszerte elfogadtak számos szigorú intézkedést és emberi jogaik csorbítását, ám lassan kezdenek felébredni, avagy megelégelni ezt. Arról nem is beszélve, hogy mindennek számos precedense van, nem egy diktatórikus rendszer vette kezdetét szükségállapottal, lásd Hitler hatalomra kerülését a második világháború előtt – írja a Financial Times egy mai összeállításban, és mai példaként Orbán Viktor magyar miniszterelnököt említi. A világ jelenlegi diktátorai és autokrata vezetői a járvány terjedésének kezdetén elég gyengén reagáltak, de meglehet, hogy hosszú távon ők állnak majd nyerésre. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a történelem folyamán számos szükségállapotban behozott rendelet hosszú évtizedekig meghatározta emberek millióinak mindennapjait – összegez a Financial Times.
Hányan vesztették életüket az új koronavírus járvány miatt? A hivatalos adatok szerint 130 ezren – de az EUObserver szerint az elhunytak száma hozzávetőleges, mivel Európában minden ország másképpen számol: vannak országok, ahol a pozitív teszteredmény számít, máshol mindössze az, hogy az elhunyt korábban a betegségre jellemző tüneteket produkálta. Sok országban menet közben változtatják a metodológiát. Jelenleg úgy tűnik a járvány két epicentrummal rendelkezik, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban ahol a megbetegedések száma összességében még nem csökken, hanem nő. Az európai lapok nagy része arról cikkezik, hogyan lehet megoldani a gazdasági válságot, és különféle összegeket emlegetnek, amelyekkel az Unió kilábalna a bajból – köztük a Financial Times vagy a Le Figaro. Az olasz miniszterelnök a német Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában azt mondta, az EU állami, azaz uniós kötvények kibocsátásával is hozzájárulhatna a gazdasági stabilitáshoz. Az olasz kormányfő ugyanakkor azzal vádol több európai államot, hogy ebben a krízishelyzetben csak a saját érdekeit nézte mint például Németország, vagy Hollandia akiknek még jól is foghat ez a mostani állapot. Az olaszok ilyen irányú felháborodását az Il Fatto Cotidiano című lapban hosszasan ki is fejtik hogy szerintük Hollandia mellett, Luxemburg, Írország és Málta is fiskális paradicsom, pontosabban fekete lyuk. Szintén az olasz II Fatto Cotidiano veszi számba azokat az államokat, ahol a jelenlegi szigorú szabályokon enyhíteni készülnek, köztük Spanyolország, Franciaország, Dánia, Ausztria, Németország, Portugália, Csehország, Görögország, Luxemburg, Norvégia és Izland. Ugyanakkor a német Der Spiegel arról ír, hogy a lazítás tudományos szempontból katasztrófa, és addig elszigetelődve kellene éljenek az emberek amíg többet meg nem tudunk erről vírusról.Előfordulhat, hogy a következő években ezt a gyakorlatot többször is ismételni fogjuk, főleg az idős személyek esetében – írja a Der Spiegel. A ziare.com is cikkezik az idősebbek izolációjáról, mivel Romániában is kiszivárgott egy újabb tervezet ötlete, amely a 65 év feletti személyeket továbbra is elkülönítésben tartaná. A lap olyasféle információkról is tud, amely szerint a 65 év felettieket hotelekbe költöztetnénk – amely egy abszurd forgatókönyv, habár nem precedens nélküli – írja a ziare.com, amely azt javasolja, az abszurd ötletek helyett ideje lenne valódi tervekkel előrukkolni. Ugyancsak a ziare.com-on olvashatunk arról, hogy az új koronavírus okozta járvány nem csak az orvosi védőfelszerelések háborúját hozta el világunkra, hanem az orvosokért való harcot is. Európában a legnagyobb orvosi-importáló Románia, ahogyan ezt a Frankfurter Allgemeine Zeitung is elismeri, amely interjút közöl dr. Gheorghe Borceannal, a Román Orvosi Kamara elnökével. A német napilap a bécsi Nemzetközi Közgazdaságtani Intézet adataira hivatkozva írja azt, hogy egyetlen másik uniós államból sem érkezett annyi képzett orvos a 2010-2018-as időszakban, mint Romániából, dr. Borcean szerint nagyjából 14 ezer orvosról beszélünk, a jelenleg itthon dolgozó orvosok negyedét teszi ki ez a szám.Szerinte az elvándorlási folyamat megállíthatatlan, és kompenzációs díjat kellene az állam kapjon, minden eltávozó orvos után, hiszen képzésük fejenként 100 ezer euró körüli összegbe kerül. A felvetést azonban nem tartja mindeni korrektnek, így dr. Milan Dinic a Szerb Orvosi Kamara elnöke, aki szerint elsősorban az államok dolga az, hogy az orvosok otthoni foglalkoztatását és a munkájuk megfelelő anyagi jutalmazását megoldják, nem kényszeríthető senki arra, hogy amolyan fájdalomdíjat fizessen a távozó orvosokért cserébe.