A koronavírus-járvány sok céget késztet gondolkodásra, hogy mivel tudnának hozzájárulni a fertőzés lassításához. Egy kínai startupnál, a Rokidnál olyan szemüveget alkottak, amellyel tömeges testhő-ellenőrzés indítható. A termék ezt infravörös szenzorokkal végzi el, a képet pedig a szemüveg lencséire továbbítja. A vizsgálatot végző személy ilyenkor a pontos testhőt is látja. Mivel a mérés távolabbról is működik, jóval kisebb a valószínűsége, hogy a szemüveg viselője megfertőződik – olvashatjuk a HVG.hu technikai és tudományos fejlesztéseket bemutató rovatában a Techcrunch és a Techtimes szaklapok, és a Newsweek alapján. A Rokid egy kamerával is ellátta a fejlesztését, ami egy hagyományos képalkotó modul. Ez 12 megapixelt tud, de nem csak fotózáshoz vethető be, felvételek is készíthetők vele. A szemüveget a járványügyi szabályoknak megfelelően alakították ki, hogy viselőjének ne kelljen hozzáérnie. A különböző funkciók ezért hangutasítással hozhatók működésbe, és ez alól a testhő ellenőrzése sem kivétel.
Miközben máshol szuper-szemüveggel próbálják kiszűrni a vírus jelenlétét, itthon az ortodox egyház háborog és ostorozza a népet, szavakkal mindenképp. Moldva és Bukovina metropolitája, Teofan húsvéti üzenetében elítéli azokat akik gyáván otthon ülnek és rettegnek a vírustól, mert botorul azt hiszik életünk végtelen itt a földön, egyszersmind kishitűek és valójában nem hisznek a feltámadásban – adja hírül a ziare.com, ahol arról is olvashatunk, egyes papok szerint a vallás és a hit győzi le az új koronavírus, sőt, az fel sem veheti a harcot Jézus Krisztussal és az Úr erejével. Isten minket így segéljen – mondanánk, de azt is- bárhogy is lenne, a szükségállapot és a kijárási tilalom is megteszi a maga munkáját a vírus elleni harcban – maradjunk tehát otthon, ünnepkor is.
A The New York Times a várható gazdasági válság kapcsán azt írja, a jövőben teljesen átalakulhat az államok kölcsönös függőségének mértéke.Ugyancsak az amerikai lap vélemény rovatában olvasható egy 8000 alany felmérés útján történő bevonásával készített tanulmány arról, milyen változások várhatók az amerikai, de a világ társadalmain belül, hogyan változnak majd az emberi kapcsolatok. A cikk szerzői szerint máris felismertük kik azok szomszédaink közül akikre számíthatunk, egyszersmind újra megértettük a jó szomszédi viszony lényegét – vagy ha még nem, ez csak idő kérdése. Az új koronavírus járvány az erkölcsi perspektíváinkat is befolyásolja, növeli az emberekben a szolidaritás érzését de ugyanakkor elfogadóbbak leszünk azzal a ténnyel szemben is, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek kérdésében nagy szerepet játszhat a szerencse is – azaz a kiszámíthatatlanság. Ezek a változások az idő múlásával befolyásolhatják az új koronavírus társadalmi és gazdasági hatásának csökkentését célzó politikákkal kapcsolatos közvéleményt is. A szolidaritás növekedése lehetőséget teremt az egység megerősítésére az amerikaiak között és fokozott figyelmet fordíthat a társadalom sebezhetőbb csoportjaira. Az egyenlőtlenségek elfogadásának növekedése azonban ellentétes irányba is működhet, aláásva e csoportok támogatására és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. A felmérés szerint egyelőre a változások kiszorítják egymást, azaz egyenlő erővel vannak jelen az életünkben és gondolkodásunkban, vannak viszont olyan dolgok amelyeket sem egyik sem másik tábor nem kérdőjelezhet meg, ilyen például az egyetemes egészségügy fejlesztésére irányuló erőfeszítések támogatása Annak azonosítására, hogy a válság miként alakította az emberek erkölcsi perspektíváját, a tanulmány készítői egy olyan kísérleti technikát használtak, amelyet általában a pszichológiában és a közgazdaságtanban alkalmaznak, úgynevezett alapozóként. Mielőtt a szélesebb spektrumú kérdéseket feltették volna a szolidaritás és az egyenlőtlenség elfogadása kapcsán, a válaszadók felét arról kérdezték, hogy szerintük a koronavírus-krízis hogyan hatott a közösségükre. A válaszadók nagy többsége inkább a társadalmi problémákra összpontosítottak és nem a személyes problémáikra, függetlenül politikai hovatartozásuktól, nemüktől és koruktól, vagy a földrajzi helyzettől. Összességében a válaszadók aránya, akik legalább annyira súlyt fektettek a társadalom érdekeire, mint a sajátjukra, 3,3 százalékponttal, 37,6 százalékról 40,9 százalékra nőtt. – olvasható a The New York Times vélemény rovatában közzétett tanulmányban.