Szükségállapot, szükségállapot, de a megszentelt kenyér és a fény el kell hogy jusson a hívekhez még akkor is, hogyha Románia ezzel az eljárással kakukktojás Európában és az ortodox világban egyaránt. Igaz, az államelnök, a sajtó és a civil szféra felháborodása arra késztette Marcel Vela belügyminisztert, hogy újratárgyalja az ortodox egyházzal az ünnepi menetrendet, de önmagában visszatetsző, hogy miért kell szükségállapot idején erről tárgyalni, amikor minden arról szól, hogy az emberek ne érintkezzenek, maradjanak otthon, és miközben emiatt munkahelyeket veszítenek el, tehát áldozatokat hoznak nem csak önmagukért, a többiekért is?
A maszol.ro tegnapi számában összeállítást közölt arról, hogy a többségében ortodox országokban ilyen korlátozásokat készülnek bevezetni a Húsvéti ünnepek alkalmából, és abból az derült ki, hogy Románia mellett Bulgária az egyetlen, ahol lazábban veszik a hívek ünnepi jövés-menését. Szerbiában például péntek estétől kedd hajnalig teljes kijárási tilalmat vezetnek be, Görögországban leállítják az autós forgalmat, és valószínű, hogy Oroszország is szigorítani fogja a kijárási tilalom szabályait.
Fény a Johannis–Orbán-összecsapásban. Régi rítus szerinti populista megállapodás – írja a ziare.com, amely szerint Marcel Vela belügyminiszter már rengeteg hibát elkövetett az ortodox egyházzal megkötött különmegállapodás előtt is, és ezek miatt rég le kellett volna mondania, de ez most már elkerülhetetlen kellene hogy legyen. Persze Vela Ludovic Orban miniszterelnök bizalmi embere, ezért Orbannak nagy érvágás lenne, hogyha valóban lemondana. De a belügyminiszter rossz megítélésén már nem sokat segít az, hogy módosított a Román Ortodox Egyházzal korábban kötött megállapodáson: az emberek sem a templomokban, sem azokon kívül, az épületek mellett nem vehetnek részt a szertartásokon. A szent kenyér osztásában csak egyházi személyek, illetve az egyház önkéntesei vehetnek részt, a rendőrök nem. A szent lángot pedig szintén ők osztják szét, anélkül, hogy az embereknek ki kellene menniük az utcára. Ez az egész, írja a ziare.com, ama sajnálatos tény miatt történhetett meg, hogy a liberális kormány csúcsvezetése megszállottan foglalkozik azzal, hogyan ítéli meg őket a közvélemény, és pandémia ide vagy oda, nem tudnak eltekinteni attól, hogy választási év van, és nekik pontokat kell szerezniük. A g4media.ro hasonlóképpen úgy véli, az Orban kormány sok hibát követett el, főként a járvány elején, amikor igyekeztek minimalizálni a fertőzésveszélyt, pedig emögött mindössze politikai számítások álltak, nem kutatási eredmények.
Mindeközben lelkileg és szellemileg is megterheli az emberiséget a bezártság, a bizonytalanság és a félelem. A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés első eredményei szerint az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be. A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek. A szigorító intézkedésekkel ugyanakkor a válaszadók többsége egyetért, kétharmaduk szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását – számolt be kutatásának eredményeiről közleményben az Erdélystat – illetve a hazai magyar sajtó nagy része, például a maszol.ro vagy a transindex.ro portál.
Mégis ki finanszírozza az Egészségügyi Világszervezetet, amelyet azzal vádolnak, hogy meghamisította, elhallgatta a járvánnyal kapcsolatos adatokat – teszi fel a kérdést több sajtóorgánum, köztük a CNN, vagy a Fox News – arra is kitérve, hogy a Donald Trump bejelentette megvonja támogatását a szervezettől, és nyomozást indít, hogy kiderüljön hogyan történhetett meg, hogy éppen azok hazudjanak, akiknek a legjobban kellene az emberiség egészségére ügyelni. A The Guardian szerint Trump csak azért fordult most az Egészségügyi Világszervezet ellen, hogy a saját hibáit takargassa.
A La Vanguardia szerint Katalóniában tegnap megváltoztatták a módszert amellyel a fertőzöttek, és az új koronavírus miatt elhunyt személyeket számolják, hogy tisztább képet kaphassanak a járvány terjedéséről. Ennek értelmében a halottasházakból és temetkezési vállalkozásoktól kapott adatokat is újravizsgálják, mivel kiderült több mint 55 ezer olyan este volt, amelyben orvosok megállapították a vírus jelenlétét a betegben, későbbi elhunytban – viszont ezt teszt nem támasztotta alá. Spanyolországban – beleértve Katalónia tartományt is sajnos még növekvőben van a betegek száma, bár ezzel arányosan a gyógyultaké is nő – a kérdés viszont az, hogy akik kigyógyultak az új koronavírus fertőzésből immunitást kapnak-e a betegséggel szemben, ahogy ezt a másik koronavírus, a SARS esetében megfigyelték. Erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz – nyilatkozta Fernando Simón a spanyol kormány koordinációs központjának képviselője – mint ahogy arra sem, van-e olyan éghajlati tényező, ami a vírus terjedését és élettartamát befolyásolja. Nem lehet tudni, nyáron eltűnik-e vagy sem, egyes elméletek szerint érzékeny a hőre és a magasabb páratartalomra, de az eddigi kutatási eredmények ezt nem erősítik meg. Felmerült az is, hogy tavaly decembertől februárig Európában megjelent erős influenza avagy grippe-járvány, amely főleg a gyermekeket érintette már koronavírus volt-e vagy sem – írja a La Vanguardia.