Továbbra is súlyos a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. Környezetvédők szerint a tűzvész veszélyesen közel jár a katasztrófa sújtotta atomerőműhöz, az ukrán hatóságok azonban azt állítják, hogy nem veszélyezteti sem azt, sem a radioaktív hulladékok tárolóját – tudósít a Los Angeles Times, a Le Monde, a The Guardian, a BBC és a Háromszék napilap is. A tűz tíz napja pusztít a tiltott övezetben, a lakatlan Volodimirivka település közelében ütött ki, de később több más ponton is fellobbantak a lángok. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint ez a legsúlyosabb erdőtűz a 30 kilométeres sugarú csernobili övezetben az 1986 áprilisi katasztrófa óta. Műholdképek alapján azt állítja a szervezet, hogy a tűz már csak mintegy másfél kilométerre van a felrobbant reaktort borító szarkofágtól. Az ukrán hatóságok napok óta nem közölnek információt az erdőtűz kiterjedtségéről – állítja a Greenpeace Oroszország adatai alapján a The Hill, amerikai lap. A The Guardian, ukrán forrásokra hivatkozva arról számol be, hogy a napokban eleredt eső segített valamelyest. A katasztrófavédelem napokkal ezelőtt közölte, hogy a fővárosban, illetve Kijev megyében a radioaktív sugárzás szintje a megengedett határértéken belül van, valamint az atomerőmű térségében és a tiltott övezetben sem változtak meg az értékek a tűz következtében. Korábbi közlések szerint azonban Volodimirivkánál a tűz kitörése után közvetlenül a tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárszintet. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Science Alert tudományos hírportált idézve közölte: ezt az okozta, hogy a tűz olyan sugárzó vegyületeket szabadított ki az égő fákból, illetve az alattuk lévő talajból, amelyek még az atomerőmű-balesetkor kerültek beléjük.
A lapok fő témája, a csernobili tűz mellett továbbra is az új koronavírus járvány. A francia lapok többsége Emanuel Macron államelnök beszédét idézi, amelyet rekord-számú néző követett, a mérések szerint világszerte több mint 36 millióan voltak kíváncsiak arra, mit üzen. Miközben a húsvétot követő héten Európa-szerte a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú korlátozások enyhítését tervezik, Franciaország nem csak, hogy nem lazít, de május közepéig biztosan karanténban marad – idézi Emmanuel Macront a Le Figaro. A francia elnök azt mondta, május 11-e után is csak akkor lazítanak a szabályokon, ha addigra tovább lassul a járvány terjedése, az időseknek és a súlyos betegségben szenvedőknek viszont még a korlátozások esetleges feloldása után sem szabadna kimozdulniuk. Macron némi önkritikát is gyakorolt beszédében: elismerte például, hogy országa nem volt felkészülve a járvány kezelésére, a helyzet pedig több hiányosságra is rávilágított. Ahogy a világ többi országában, Franciaországban sem volt elég védőruha, kesztyű, kézfertőtlenítő, idézte a Le Figaro című konzervatív lap az elnököt . A La Croix és a Liberation ennek kapcsán megjegyzi, szép az önkritika, de félő, hogy ezután következik csak a neoliberális offenzíva. Macron azt is mondta, a koronavírus-járvány után fel kell hagyni az eddigi ideológiákkal, és mindenkinek meg kell újulnia. – Elsőként nekem – fűzte hozzá. A további egy hónapig tartó szigorú intézkedéseken túl, május 11-e után mindenkit tesztelni fognak, aki a koronavírus-fertőzés bármely tünetét produkálja. Noha az egy hónap múlva induló enyhítés az óvodákat és az általános iskolákat érinteni fogja, nem vonatkozik sem az egyetemekre, sem pedig az olyan nyilvános szórakoztató helyekre, mint például az éttermek, kávézók, mozik, színházak vagy a múzeumok – írja a L`Obs.
Észak felenged: a dán iskolák harmadában már most újraindul a tanítás, jövő héttől pedig valamennyi iskolának fogadnia kell a gyerekeket – adja hírül többek között az RTE ír hírportál, és a The Independent. Az oktatás az ország településeinek nagyjából felében, illetve a koppenhágai intézmények 35 százalékában kezdődött újra, szigorú biztonsági előírások mellett. A többi iskola úgy ítélte meg, még szüksége van egy kis időre ahhoz, hogy a továbbra is hatályban maradó egészségbiztonsági előírásokhoz igazodva újra meg tudják kezdeni a tanítást. A dán hatóságok rendelkezése szerint április 20-tól már valamennyi iskolának újra fogadnia kell a gyerekeket. Dánia Európában az első ország, amely ismét megnyit bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat a járvány miatt március 12-én bevezetett lezárás után. Finnországban Sanna Marin kormányfő bejelentette, hogy eltávolítják a főváros körüli útakadályokat, amelyeket a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások betartatása érdekében alakítottak ki majdnem három héttel ezelőtt.
Scott Morrison, a liberális párti ausztrál kormányfő is visszaküldené a gyerekeket az iskolába. Scott azután mondta ezt, hogy Brendan Murphy főorvos figyelmeztette a kormányt, hogy nem egészségügyi okból zártak be az oktatási intézmények, hanem a szülők és tanárok félelme miatt. A főorvos szintén kinyitná az iskolákat – írja a The Australian, és a mandiner.hu.