Sokkal kevesebb személyt bocsátottak el Brassó megyében a cégek, mint amennyit kényszerszabadságra küldtek a szükségállapot kihirdetése után, az egyedüli ágazat, amelyet ez a jelenség nem érint a mezőgazdaság – derül ki a Brassó megyei Kereskedelmi és Iparkamara által végzett online felmérésből.
Az válaszokból kiderült, az elbocsátások és a kényszerszabadságra küldöttek közötti arány 1 a 15-höz. A legnagyobb gondot az üzleti forgalom és a bevételekkel kapcsolatos nehézségek jelentik. A válaszadók többsége szerint egy év múlva is érezhető lesz a szükségállapot negatív hatása. A cégek szerint a következő negyedévtől várható a lassú helyreállás. A válaszadók 36,5 százaléka az üzleti forgalom egynegyedének csökkenésével, egyharmaduk pedig a forgalom felére zsugorodásával számol. Az állam úgy segíthetnek a kis- és közepes vállalatokon, ha mentesítené őket a szociális hozzájárulások fizetésétől, nulla kamatú hiteleket nyújtanak és eltörölné az adókat a szükségállapot lejárta után is legalább fél évig. A brassói cégek 92 százaléka szerint térítésmentes finanszírozási programokat kellene beindítani. A felmérés április 3-9-e között készült több száz kis- és mikrovállalat képviselőinek megkérdezésével.