Korai még azt megsaccolni, mikor tetőzik a járvány Angliában – jelentette ki Matt Hancock egészségügyi államtitkár, akit kedvelnek is meg nem is hazájában, amiatt, hogy korábban azt találta mondani, az egészségügyi dogozók túlzó módon használják a védőfelszerelést – írja a The Mirror. A brit Munkáspárt vezetője Keir Starmer sértőnek nevezte a kijelentést, és már Hancock is elnézést kért, főként amiatt, hogy akárcsak a világ többi részén, Angliában sincs elég védőruházat az egészségügyi dolgozók számára, akik közül sokan életüket vesztették a járvány kitörése óta. Hancock elmondta, nem tudja, meddig tart még a szükségállapot, és az elszigetelődés. A normális élethez való visszatérésre vágyó briteknek még várniuk kell, amíg a vakcina elkészül. Mivel a kormány tanácsadói szerint a társadalmi elszigetelődés hatékony, ezért meghatározatlan időre a jelenlegi intézkedések maradnak érvényben, hogy a fertőzések új hullámait megelőzhessék – idézi a The Mirror a brit egészségügyi államtitkárt. A brit kormány a kutatókban bízva abban reménykedik, hogy az oltás már szeptemberre elkészülhet. Az Oxfordi Egyetem professzora, Sarah Gilbert azt állítja, 80 százalék esély van arra, hogy a csapata által kidolgozott vakcina őszre elkészüljön.
Míg egyesek az oltással vannak elfoglalva, addig a Cosa Nostra – ahogy neve is mutatja – a közös ügy érdekében dolgozik, rászorulóknak vásárol be például, de valószínű, hogy ezek a bevásárlások később sokba fognak kerülni. Az olasz maffia a szükségállapotot kihasználva toboroz új tagokat a szervezetbe – nyilatkozta Francesco Lo Voi államügyész a Stampa Esterának, amely az Észak-Olaszországban élő külföldi újságírók szervezete. A szicíliai Cosa Nostra és a nápolyi Camorra a maga javára akarja kihasználni a Covid-19-járvány miatt kialakult helyzetet. A bűnszervezetek természetéhez tartozik, hogy minden politikai, gazdasági vagy társadalmi fordulatból előnyt akarnak húzni saját hatalmuk, befolyásuk, pénzügyi erejük növelésére – nyilatkozta a Stama Esterának a palermói maffia-ellenes hatóságot 1990 óta vezető Francesco Lo Voi. Szerinte az új koronavírus-járvány kiváló lehetőséget kínál: az olaszországi szervezett bűnözés nem akar kimaradni az „egészségügyi bizniszből”, a gazdaságélénkítő milliárdokból és a vészhelyzet teremtette feszültségben növelni akarja saját társadalmi „népszerűségét” is – nyilatkozta az államügyész, akit a Maszol.ro portál és a Háromszék napilap is idéz.
Afrikában is terjed az új koronavírus járvány, elmélyítve a már meglévő problémákat és próbára teszi a fekete-kontinens fejlődő és elmaradott gazdasági rendszereit, az egészségügyi rendszert és a társadalom egészét. A baj soha nem jár egyedül – tartja a mondás – északkelet Afrikában április elejétől sáskajárás tombol, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet amiatt aggódik, hogy a júniusi búzát tönkreteszik a rovarok, és ez súlyos következményekkel jár majd. Az időjárás Afrika szarvában, azaz Etiópia, Szomália, Eritrea és Dzsibuti térségében éppen a sáskák szaporodásának kedvez – írja a Le Monde Afrique helyi tudósítója. Ugyanennek a térségnek a lakói több éve szélsőséges éghajlati események, azaz aszály és árvizek, valamint belháborúk miatt szenved. Cyril Ferrand az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezetének kelet-afrikai megbízottja szerint az emberek gabona készletei pont a júniusi betakarításig tartanak ki. Egy sáska naponta 150 kilométert is képes repülni, egy négyzetkilométert lefedő sáskaraj pedig 35 ezer ember ételadagját képes felfalni egyetlen nap alatt. A sáskák már Kenyában és Ugandában is megjelentek, és Cyril Ferrand szerint a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz az élelmiszerbiztonság romlásának megakadályozása, mivel azokat az összegeket,a melyeket eddig a sáskajárás kivédésére fordíthattak, most az új koronavírus járvány elleni erőfeszítések emésztik fel – írja a Le Monde Afrique.
A válság máris elkezdődött – legalábbis a Dél-afrikai Köztársaságban, az ország jelentős államadósságal rendelkezik, Tito Mboweni pénzügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy mi vár az országra a következő hónapokban, ám nem elég ez, a Moody’s hitelminősítő intézet még március végén tovább csökkentette az ország hitelképességének értékelését, és így az állami kötvények értéke is értelemszerűen csökken – írja szintén a Le Monde Afrique. Korábban a Fitch–intézet hasonlóképpen járt el, és ez a két egymást követő visszaesés -a legrosszabb pillanatban – kissé jobban elsötétíti Dél-Afrika amúgy is szűk pénzügyi helyzetét, most amikor az ország teljes egészében az új koronavírus elleni küzdelemre, az egészségügyi válság kezelésére összpontosít.
Ötven éve, 1970. április 11-én indult útnak az amerikai Hold-program egyetlen sikertelen küldetése, az Apollo-13. A három űrhajós számára egy műszaki hiba után már nem a Holdra szállás, hanem a túlélés lett a cél, s végül sikerült épségben Földet érniük – írja a HVG.hu. A Szovjetunió és az Egyesült Államok 1957, az első (szovjet) műhold fellövése óta futott versenyt a világűr meghódításáért. Kezdetben a szovjeteké volt az előny, 1961-ben Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először a kozmoszban, de a Holdért folyó versenyt már az amerikaiak nyerték meg, égi kísérőnk felszínére elsőként 1969. július 20-én Neil Armstrong, az Apollo-11 parancsnoka lépett. Az amerikai közvélemény euforikus hangulatban ünnepelte a sikert, de a lelkesedés gyorsan elszállt, a takarékos kongresszus megnyeste a program költségvetését.Napjainkban több asztronauta is megosztotta az emberekkel azon tapasztalatait, hogyan lehet hónapokig egy viszonylag szűk térben, pontosan adagolt táplálékkal kibírni, és nem is akárhol, hanem a világűrben. Azt hiszem odalent sokkal jobban félnék a bezártságtól – nyilatkozta a New Zeeland Herald folyóiratnak egyikük még március végén. Jessica Meir, a Nemzteközi Űrállomás asztronautája jövő héten tér vissza a földre, és ő is abbeli aggodalmának adott hangot, hogy jobban fél attól, amit idelent talál- de szintén kiváló tanácsokkal szolgált arról, hogyan is lehet könnyebben elviselni a bezártságot, például szigorú napi programmal és lazítással is – idézi az űrhajóst a Hotnews.ro.