A koronavírus első száz napja megváltoztatta a világot, az embereket és szokásaikat – írja több lap is, közöttük a The Mirror, a Telegraph vagy a The Guardian – utóbbi rövid videót is közzétett honlapján illetve a közösségi médiában arról, hogyan is kezdődött az új koronavírus járvány, hogyan viszonyult a fertőzésveszélyhez Európa, Amerika – hol tartunk ma. Szilveszter éjszakáján csak egy kósza rémhír volt a fura légzőszervi megbetegedés, amelyről Kína Wuhan nevű tartományból kaptunk hírt, és amely akkor csupán pár ember halálát okozta – a híradás szerint. Az elmúlt három és fél hónapban majdnem másfél millió fertőzöttről tudunk, és sajnos 75 ezer halálesetről is, január 30-án jelentette be az Egészségügyi Világszervezet, hogy az új koronavírus világméretű járvánnyá alakulhat, alig egy hónap múlva, február 24-én arra szólították fel a Föld államait, hogy készüljenek fel a járvánnyal való harcra, március 11-én pedig konkrétan el is hangzott a pandémia rémisztő kifejezése.A világ országaiban egymás után vezették be a szükségállapotot, vagy mindenképp szigorú korlátozásokat ami az emberek mozgását, tevékenységeit illeti – kevés kivétellel. Elhalasztották a sport és kulturális eseményeket, gazdasági és politikai természetű találkozókat, a világ leállt, és száz nap után elmondhatjuk: az új koronavírus alapjaiban rengette meg a világot – írja a The Mirror egy mai összeállításában.
A világ leállt, de az ember mégis folyton azon tűnődik, mikor lesz vége, és milyen lesz az a világ, amelyben újra az utcára lépünk. Szabadok leszünk? Szabadabbak mint korábban, felismerve a valódi értékeket, azt, ami tényleg fontos? Vagy még annyira sem leszünk szabadok, mint eddig, mint korábban? Amit ez a járvány megmutatott az az, hogy az emberek, még ma, az ego századában is egymáshoz igen hasonlóak, gondjaik, bajaik, vágyaik, erényeik és gyarlóságaik is ugyanazok, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államokban, Elefántcsontparton, vagy Burmában élünk. Hogy milyen világ jön ezután, az tőlünk is függ. A mai El Pais arra a kérdésre keresi a választ, befolyásolhatja-e az új koronavírus okozta járvány a háborúkat? Pontosabban leállhatnának? A válasz sajnos nem túl biztató az El Pais szerint, amely Jemen és Ukrajna példáját hozza fel. Jemenben talán van esély arra, hogy a háború megálljon, Szaúd-Arábia bejelentette, hogy a harcokat felfüggesztik járványügyi megfontolásból, de ez nem garancia arra, hogy a darabokra szaggatott Jemenben holnaptól béke is lesz. Ukrajna keleti részén, egy 450 kilométeres határsávban ádáz és mindennapos, a járványt figyelmen kívül hagyó harc folyik, ukrán lövészárkok legénysége orosz lövészárkok legénységét lövi és viszont. Irakot a Iszlám Állam újraalakulása tartja rettegésben, Irán és az Amerikai Egyesül Államok között az ellenszenv és háborús kedv változatlan, Líbiában újrakezdődtek a harcok, egyedól Szíriára volt pozitív hatással a járvány- ha lehet ilyesféle abszurd dolgot kijelenteni, de 2011 óta az elmúlt hónapban haltak meg a legkevesebben háborús okok miatt – írja szintén az El Pais. A szabadságot illetően – amely relatív – de most talán azzal is megelégednénk, hogyha sétálhatnák egyet az erdőben, és megihatnánk egy kávét a barátainkkal egy vendéglő teraszán – nem túl sok jó hírrel kecsegtetnek egyes kutatók. Egyesek, akik az izoláció elméletét tartják relevánsnak, másokkal szemben, akik továbbra is értelmetlennek tartják azt, hogy az embereket világszerte bezárták a házaikba. A The Guardian egy hongkongi kutatók által végzett tanulmányról közöl részleteket, utóbbi szerint az izolációra vonatkozó szabályok fellazítása katasztrófához vezetne, mert a kutatási eredmények azt mutatják, a vírus újra felbukkan, és még nagyobb pusztítást végez. Mi lesz azonban a gazdasággal,amely már most megsínyli a karantén létet? A Le Monde arról ír, hogy Iránban részben feloldják a szükségállapotot, az ország vezetői szerint más esélyük a gazdaság megmentésére egyszerűen nincs. Romániában is egyre több helyen felfeslik a szükségállapot – a tegnap körül-belül kétezer idénymunkás zsúfolódott össze a kolozsvári repülőtéren, arra várva, hogy különgépeken Németországban utazhassak spárgát szedni. Történt mindez a szükségállapot kellős közepén, amikor közlekedni csak nyomós okkal lehet, háromnál több személy nem gyülekezhet, és elméletileg nincsenek is repülőjáratok – kivéve, hogyha a német spárgát kell betakarítani, vagy az epret, uborkát, paradicsomot- mikor minek van a szezonja. Az esetről a hazai lapok, köztük az angol nyelven megjelenő romania-insider.com is beszámol, illetve ez a téma volt a tegnapi beszélgető műsorok témája is, egyes műsorvezetők arra a következtetésre jutottak, hogy Románia kormánya azt teszi, amit külföldről, explicite Németországból diktálnak neki, bizonyíték erre a tegnapi eset, amely a kettős mérce koronatanúja – ha fogalmazhatunk így.