A nemzetközi sajtó továbbra sem kecsegtet túl jó hírekkel és jövőképpel.
A The Economist mai számában több cikket is közöl az új koronavírus járvány kapcsán. Az egyikben arról számol be, hogy az Európai Unió több országában bevezetik azt az applikációt, amelyet Kínában sikeresen használtak a házi izolációban levő személyek megfigyelésére. Az applikáció lehetővé teszi, hogy elektromos szerkezeteinken, főként a mobiltelefonokon és táblagépeken keresztül figyeljék a vírus terjedését, nyilván a mozgásunkat elemezve. Ez elég nagy felháborodást váltott ki,de talán mégsem elég nagyot ahhoz, hogy hallható legyen – tény ami tény, hogy a szükségállapot rendkívüli intézkedésekre jogosítja fel a kormányokat, és hivatkozhatnak arra, hogy ezeket a mi érdekünkben teszik.
Szintén a The Economist ír arról is, hogy az új koronavírus-járvány a nagy és erős gazdasági rendszereket is válságba sodorja, a világ szegény államait pedig abszolút padlóra küldi. Afrikából egyelőre csak kevés fertőzésről érkezett hír – de ahogyan azt a Le Monde Afrique is megjegyzi – a legtöbb afrikai országban a társadalmi elszigetelődés szinte lehetetlen a sűrűn lakott településeken, és az alapvető higiéniai feltételek is hiányoznak a legtöbb helyen. A vírus sajnos semmiféle hőkorlátba nem ütközik, azaz látszólag nem hőérzékeny, egyaránt fertőz a hideg északon és a forró délen. A járványkutatók szerint ha az emberek izolációja nem megvalósítható, akkor a fertőzést az illető közösség akár 80 százaléka is elkaphatja, ami katasztrofális állapotokhoz vezetne. Afrika, de Dél-Amerika ingatag gazdaságaiban, ahol az emberek nagyrészt egyik napról a másikra él és semmiféle tartalékai nincsenek a kormányok megtilthatják ugyan, hogy munkába menjenek, de ez rövid időn belül a gazdaság összeomlásához, éhínséghez és lázadásokhoz, belháborúhoz vezetne. Több tucat fejlődő ország, közöttük India is kijárási tilalmat rendelt el, ugyanígy Dél-Afrika is, utóbbiban azonban a hadsereget is kénytelenek voltak bevetni, hogy betartassák az egyelőre 21 naposra tervezett szükségállapot előírásait. Tény ami tény, az új koronavírus járvány , akárcsak a korábbiak a világ szegénységét érintik a legdurvábban, a száz évvel ezelőtti spanyolnátha-járványban például India lakosságának 6 százaléka vesztette életét. Sok helyen nem veszik komolyan a járvány terjedését, így Brazíliában vagy Tanzániában sem – utóbbi elnöke John Magufuli azt nyilatkozta, hogy a templomok nyitva maradhatnak a járvány idején, mert a vírusban a sátán van, amely nem tehet kárt Krisztus testében. Bár így lenne – de félő, hogy nem így van. A The Economist szerint a szegény államok számára mégis van némi remény, egyrészt az, hogy lakosságuk többnyire fiatal, akik talán könnyebben átvészelik a bajt, ugyanakkor ezen államok lakosságának javarésze vidéken él, ahol talán kevésbé terjed a kór. Ám számolni kell azzal, hogy bár a lakosság fiatal, sokfelé tarol a tuberkulózis, a HIV fertőzés, és más járványok, mint a malárialáz, a Denge-kór, a sárgaláz vagy az Ebola.
Romániában csaknem 24 ezer embert bírságoltak meg az elmúlt három napban a katonai rendelettel bevezetett kijárási korlátozások megszegése miatt; a kirótt bírságok összege meghaladja a 31,41 millió lejt – közölte szombaton a Stratégiai Kommunikációs Központ – tudósít a hvg.hu, hozzátéve, hogy mától április 11-ig Magyarországon is kijárási tilalom van, ebben az időben az otthonokat csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása miatt lehet elhagyni, a szociális távolság (másfél méter) megtartásával az egészségügyi sétát lehetővé tették.
A koronavírus-járvány megállításának egyik fontos feltétele, hogy a fertőzötteket mielőbb elkülönítsék, amihez persze előbb tesztelni kell őket. Ebben segít a Bosch és Randox cégek közös fejlesztése, amellyel 2,5 óra alatt kimutatható, hogy a páciens elkapta-e a betegséget. A tesztek többségénél ennél lényegesen több időt vesz igénybe a minták ellenőrzése.A készülékről író Bloomberg hírügynökség szerint az eszköz megbízhatósága 95 százalékos, vagyis elég pontos eredménnyel tud szolgálni. A klinikákon és akkreditált laboratóriumokban végzett tesztek megbízhatósága sem 100 százalékos. Ráadásul az új eljárás során nem szükséges a mintákat laborba szállítani, a tesztet egy erre a célra fejlesztett készülék értékeli ki, amely bárhol elhelyezhető. Így idő és szükségtelen érintkezések is megspórolhatók.
Ferenc pápa tegnapi beszédéről, az Urbi et Orbi áldásról hazai és nemzetközi sajtó egyaránt beszámol. Ferenc pápa sötétséget és félelmet teremtő viharhoz hasonlította az új koronavírus-fertőzést a teljesen üres Szent Péter téren mondott imáját kísérő beszédében pénteken. A bazilika bejáratához azt a csodatevő feszületet helyezték, melyet 1522-ben vittek körbe Rómában, az akkori pestisjárvány idején, valamint a római népet oltalmazó Szűz Mária-ikont. „Az ima és a csendes szolgálat a győztes fegyverünk” – mondta. Az oltáriszentség imádása után Ferenc pápa rendkívüli Urbi et Orbi áldását adta, mely teljes búcsúval jár – tudósít a Transindex.ro portál.