És nem csak az evéssel van baj. De figyelembe kell venni azt is, hogy szép hazánkból egyre több állampolgár vándorol ki Nyugatra. Vajon miért teszik ezt? Talán azért, mert nem érzik jól magukat itthon? Kicsik a fizetések? Nehezen tudnak érvényesülni? Korlátozottak a fejlődési lehetőségek? Ez világosan kiderült, amikor a PSD kormányozta az országot. Egy posztkommunista, változásra képtelen, elavult társadalmi rendszert vezettek be. És nem csak politikai szempontból volt elavult ez a rendszer, de gazdaságilag is egyhelyben topogott. Az infrastruktúráról pedig ne is beszéljünk: egyre nyomasztóbb az autósztrádák hiánya, egyre több áldozatot szed az elavult úthálózat. Az emigrációban élő román polgárok szavazataikkal bizonyították azt, hogy modern Romániát kívánnak – ahová időnként hazajöhetnek. Olyan országot akarnak, amelyik a nyugati világhoz hasonló. Ezért az idén immár közel 1 millió külföldön élő román vett részt a választáson. Öt évvel ezelőtt még csak 650 ezer román szavazott külföldön. És a legtöbben most is a Nyugat felé orientálódó Klaus Johannisra adták szavazatukat. Gondoskodni kell arról, hogy a diaszpórának szánt parlamenti mandátumok száma is tükrözze a külföldön élő románok szavazatainak súlyát. Több helyet kell adni a diaszpóra képviselőinek az országgyűlésben. Jelenleg mindössze csak 4 képviselői helyet és 2 szenátori széket biztosítanak számukra a Román Parlamentben. Holott közülük került ki a választók 10 százaléka, és ezért legalább 20 helyet érdemelnének. Ezen is érdemes lenne elgondolkozni…
Persze, van még egyéb gond is. Például az, hogy Németországban a prostituáltaknak több mint egyharmada, 35 százalékuk romániai származású. A magyar prostituáltak száma mindössze 7 százalék, de ez sem kevés. A romániai prostituáltak pedig többnyire az emberkereskedők jóvoltából kerülnek Nyugatra, és rabszolgaként élnek ott. Ez arra utal, hogy az élet Nyugaton sem fenékig tejföl. Ott is volna még – és nem is kevés! – tennivaló azért, hogy emberként tiszteljék az embert.