Mielőtt belemerülnék a mai témába, elmesélnék Önöknek egy rövid történetet. 2018. április 23-án e-mailben kaptam egy hírlevelet, amelynek írója arról mesélt, hogyan sértették meg a szerzői jogait. Írt egy elektronikus könyvet, amelyet húszévnyi értékesítői tapasztalatra és sok-sok emberismereti tudásra alapozott. Több mint ötezren vásárolták meg, egyvalaki azonban nem csak a benne lévő információkra áhítozott.
A hírlevél írója így mesélt az esetről: „Emberünk – ahogy azt kell – szépen megrendelte a könyvet. Kifizette időben és megkapta. Aztán gondos »utómunkával« beszkennelte az egészet, és a nevemet, valamint az eredeti címet törölve az e-könyvből, közreadta teljesen ingyenesen egy MLM-hálózatban, mint a saját könyvét.”
Mivel a szerző korábban úgynevezett lebuktató kulcsszavakat állított be a Google-ben, a rendszer azonnal jelzett, amikor a könyv felkerült a világhálóra. Végül az ügyvédje irodájában tárgyalt az illetővel, aki kárpótlásként kötbért fizetett a sértett félnek.
Miért került szóba ez a történet? 1995-ben az UNESCO a könyv és a szerzői jogok napjává nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Ennek a dátumnak jelentős szerepe van a világirodalomban, ugyanis 1616-ban ezen a napon hunyt el William Shakespeare, sőt egyes források szerint a Don Quixote szerzője, Miguel de Cervantes is. Ilyenkor az olvasás fontosságára, illetve a szerzői jogok tiszteletben tartására hívják fel a figyelmet.
De mit is jelent a szerzői jog? A Magyar értelmező szótár szerint „valamely szellemi alkotás […] szerzőjének az a joga, hogy alkotásával életében közzététel szempontjából és anyagi vonatkozásában csak ő rendelkezhet, ha jogát másra (pl. valamely kiadóra) át nem ruházta, halála után pedig e jog meghatározott időre átszáll jogutódaira”.
A korábban említett történet tulajdonképpen a plágium iskolapéldája, amelyet így határoztak meg az értelmező szótár szerkesztői: „A szerzői jog kialakulása óta más személy szellemi alkotásának eltulajdonítása, az általa megalkotott műnek vagy részeinek felhasználása az eredetire vagy a szerzőre való hivatkozás nélkül; szellemi lopás, tolvajlás.”
A könyv és a szerzői jogok világnapjához szorosan kapcsolódik a szellemi tulajdon világnapja, amelyet 2000-ben kezdeményezett az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, és azóta minden év április 26-án főszerepet kap.