Az Észpresszó mai vendége Fischer Botond író, akinek nemrégiben jelent meg Tavasz lesz, Corina című prózakötete az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége közös kiadásában. 2013-ban Alsógolgota címmel a Kriterion kiadó adta ki verseit.
Fischer Botond Nagykárolyban született 1982-ben, Kolozsváron él, és néha nem tudja hol van otthon, itthon, hol barátságos, és hol kirekesztő a tér, a táj, az ember. Sovábok, akik mint köztudott, szőrén ülik meg a lovat, a magyarok, magyarok. A honfoglaló cigányok, románok, többszörös kisebbségi, többségi lét. Emberek, és a nyelvük, szokásaik, egyesek összekeverednek, mások tisztán megmaradnak. Szereplők, akik azt gondolják, egy elveszett generáció tagjai. Talán tényleg azok. Talán mindannyian azok vagyunk, peremvidéken élünk, múltunk és jelenünk hányatott, és ritkán látjuk felcsillanni a jövőt. Fischer Botond, a vele készült interjúban a nagykárolyi svábokról, elbeszélői hangokról és identitásról, írásról és ennek céljáról, szereplőkről és nevekről, nyelvi és gondoltai rétegekről beszél – tartsanak velünk.