Az Északi-sarkkörtől a dél-csendes-óceáni térségig, Londontól Sydneyig diákok százezrei nem mentek iskolába tegnap, hogy részt vegyenek azokon a tüntetéseken, amelyeken a kormányokat vonták felelősségre azért, hogy nem tesznek eleget a globális felmelegedés megfékezésére.
A globális tüntetéseket az ifjú svéd környezetvédő aktivista, Greta Thunberg tavaly elindított sztrájksorozata ösztönözte, a 16 éves diák péntekenként az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy a klímaváltozás elleni cselekvésre szólítson fel. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, tegnap Thunberg Twitter-üzenete szerint minden kontinensen, még az Antarktiszon is összesen 2052 helyszínen tartottak tüntetést.
A diákok tegnapi tüntetéseit napjaink egyik legnagyobb méretű globális megmozdulásának tartják. „A jövő a mi kezünkben”, „Ellógtunk az órákról, hogy leckét adjunk nektek” – hirdették a felvonulók transzparensei. „Mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely még változtathat ezen” – kántálták a tüntetők.
A diáktüntetések megosztották a politikusokat. Az új-zélandi kormányfő mintegy százmillió új-zélandi dollárt ígért az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése elleni harcra, támogatásáról biztosította a tüntetőket, és bátorította őket arra, hogy emeljék fel bátran hangjukat. A svájci környezetvédelmi miniszter érthetőnek nevezte a fiatal nemzedékek klímavédelmet illető türelmetlenségét. Ausztráliában és Nagy-Britanniában azonban bírálták a tüntetőket. A német gazdasági miniszter is azon a véleményen volt, hogy a diákoknak az iskolákban a helyük, tüntetéseket tanítás után kell rendezni.
A politikusokkal szemben a tudósok támogatják a diákokat, több ezer tudós írt alá petíciókat Nagy-Britanniában, Finnországban, Németországban és az Egyesült Államokban a diákok fellépését méltatva.