Alkotmánysértőnek bizonyult a Román Hírszerző Szolgálat és a legfőbb ügyészség közötti együttműködés, amelyről 2009-ben, illetve 2016-ban kötöttek megállapodást. Az alkotmánybíróság tegnap – a házelnök panaszának helyt adva – megállapította, hogy a legfőbb ügyészség „hozzátett” a törvényhez, amikor bevonta a SRI-t a nyomozati munkába.
A vádhatóság ezáltal alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, illetve a legfelsőbb bírósággal és az igazságszolgáltatás más szerveivel is. Az alkotmánybíróság ugyanakkor a tegnap közzétett határozatában nem írt elő általános érvényű megoldást, nem rendelt el perújrafelvételt minden olyan jogerősen lezárt ügyben, amelyben a vádat a titkosszolgálati lehallgatásokra alapozták, hanem a bíróságok belátására bízta annak eldöntését, milyen mértékben sértette a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése a büntetőeljárási törvénykönyv előírásait.
Az alkotmányos panaszt a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök, volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter nyújtotta be, azt állítva, hogy a titkosszolgálati beavatkozás az igazságszolgáltatásba a sztálinista perek módszereit idézi. A legfőbb ügyészség képviselője az alkotmánybíróság előtt úgy értékelte, hogy ez csak a kommunizmussal szembeni ellenérzések kihasználását célzó retorikai fordulat, valójában azonban a vádhatóság és a SRI együttműködése mindig az adott törvényes keretek között zajlott, a sérelmezett megállapodások pedig mindössze a munkafolyamatot szabályozó technikai pontosításokra korlátozódtak.
Most még több ok van Augustin Lazăr legfőbb ügyész leváltására, mint akkor, amikor ezt Tudorel Toader igazságügyi miniszter kezdeményezte. Ezt maga a szaktárca vezetője jelentette ki tegnap este egy tévéműsorban annak kapcsán. Az igazságügyi miniszter azt mondta, hogy „nem lepte meg” az alkotmánybíróság döntése, amely szerint alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett egyik részről a legfőbb ügyészség, másik részről a parlament, a legfelsőbb bíróság és más bírói testületek között a Román Hírszerző Szolgálattal 2009-ben, majd 2016-ban kötött együttműködési megállapodások miatt, mert „az igazságszolgáltatás megvalósulásának alapjául a törvények kellene szolgálnia” – idézi az Agerpres hírügynökség Tudorel Toader igazságügyi minisztert.