Április 23-án ünnepelték a könyv és a szerzői jogok napját? Hozzá kell tennem, hogy egy olyan világban, ahol már-már ritkaságszámba megy, ha valaki könyvet, újságot olvas a buszon vagy a parkban, helyette okostelefonjukkal babráló fiatalokat, sőt elvétve még időseket is látni. Néha még én is beleesem a csapdába, pedig gyerekkorom óta mágnesként vonz a könyvek világa.
De miért is jó olvasni? Nemcsak szabadidős tevékenység, hanem konkrét hatással van az egészségünkre, közérzetünkre. Bármilyen könyvet is veszünk a kezünkbe, megmozgatja a szürkeállományunkat, ugyanakkor csökkenti a stresszt és a szorongást. Több tanulmány is bebizonyította, hogy míg a gyakori mozgás erősíti a szívet, az izmokat és a csontokat, addig az olvasás ugyanezt teszi az agyunkkal. Ugyanakkor az is beigazolódott, hogy a rendszeresen olvasó idősek jóval fiatalabb állapotban vannak, mint nem olvasó kortársaik.
A szakértők úgy vélik, hogyha elalvás előtt olvasunk, akkor ellazul a testünk, és jobban esik a pihenés, az ágyban történő okostelefon-nyomkodás viszont hosszú távon káros lehet az egészségünkre. Ezenfelül az olvasás eltereli a figyelmünket a mindennapi problémákról, kiszakít a térből és időből, és a feltöltődésben is segít. Még nem is beszéltem arról, hogy egy-egy könyv által új ismeretekre tehetünk szert, amelyeket a hétköznapi életünkben is hasznosíthatunk.
Mivel 23-án a könyvek mellett a szerzői jogokra is felhívták a figyelmet, szeretnék elmesélni Önöknek egy nemrég olvasott történetet, amelyet egy magyarországi, marketinggel foglalkozó cég vezetője, Szombati Orsolya osztott meg a hírlevele olvasóival. Miután megjelent a legelső saját elektronikus könyve, az egyik megrendelő gondos utómunkával eltüntette a szerző nevét, illetve a címet, utána pedig teljesen ingyenesen közzétette a világhálón, mint a saját könyvét.
Azzal viszont nem számolt, hogy az eredeti szerző a Google-ben beállított néhány lebuktató kulcsszót, így amikor a könyv felkerült az internetre, a rendszer azonnal értesítést küldött a sértett félnek.
?Rákattintva a linkre, döbbenten láttam a saját gondolataimat egy másik szerző neve és könyvcíme alatt: szóról-szóra. Alig akartam elhinni, hogy ilyen bátor emberek léteznek, hogy egy egész könyv szellemi tulajdonjogát el merik lopni? ? írta a marketinges hölgy a hírlevelében.
Végül a plagizálót tárgyalásra hívták, és kénytelen volt büntetést fizetni a csalásért.
Hogyan védhetjük a szellemi tulajdonunkat, amelynek nem mellékesen ma van a világnapja? A sértett szerző szerint kell egy alapos Jogi Nyilatkozat, emellett kulcsszóértesítőket kell beállítani a témáinkra, és rendszeresen kell ellenőrizni azokat. Ugyanakkor nem árt, ha van egy határozott, adatvédelemben jártas ügyvéd, akire rá lehet bízni a jogsértő eseteket. Végül pedig a nyilvánossággal is meg kell osztani a történteket, így mások is láthatják, hogy kiállunk a jogainkért.
A mai rész vége felé közeledve muszáj megemlítsem, hogy miért épp április 23-a lett a könyv és a szerzői jogok világnapja. 1616-ban aznap hunyt el William Shakespeare, illetve Miguel de Cervantes. Azt még hozzátenném, hogy a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából és a temetése volt 23-án.