A Bukaresti Nemzeti Színház nemrég mutatta be Barbu ?tefănescu Delavrancea VIFORUL című darabját, amelynek címét FERGETEGnek fordítanám. A darabbal ugyanis még nem találkoztam magyar nyelven. Pedig, megérné lefordítani. A Naplementével és az Esthajnalcsillaggal együtt romantikus dráma-trilógiát képez, melynek főszereplői ?tefan cel Mare, ?tefăni?ă Vajda, illetve Petru Rare?. Olvasva, a darab egyáltalán nem tűnt romantikus drámának ? és örvendtem, amikor a rendező ? Alexandru Dabija ? azzal hívta a nézőket a színházba, hogy egészen mást, valami mait fog nyújtani. S beváltotta ígéretét.
A darab úgy nevezett romantikus változatában is a moldvai fejedelmi palota kocsmává válik. ?tefăni?ă vajda főleg ivással foglalkozik, no meg azoknak a legyilkolásával, akiktől félti a hatalmát. Ezért a felesége ? aki különben Matei Basarab leánya ? megmérgezi az urát, hogy legyen már vége a sok gyilkosságnak. Mindezt nem kell föltétlenül történelmi mezben művelni. És ezen az előadáson a darab szereplői meglehetősen közönséges mai öltözetben művelik kisded játékukat. Mintha egy maffia főhadiszállásán lennénk. A vezér rendre kinyírja vetélytársait, kezdve a legidősebb és legtekintélyesebb maffióta fiával, akit egy vadászaton olyan helyre küld, egy sziklafalra, ahonnan ? ha nem néz állandóan a lába alá, gyilkos szakadékba zuhan. Dehát, ha megjelenik a vad, arra is néznie kell. És bele is pusztul.
Minderre azért volt szüksége ?tefăni?ának, hogy megfenyegesse a legidősebb és a legtekintélyesebb bojárt, illetve maffiótát. Bűnbakról is gondoskodott: pénz adott egy Magyar nevű úrnak, majd azonnal meggyilkoltatta, hogy legyen akire fogni a dolgot. Tehát, számára erre vagyunk jók?
A darab szerint ?tefăni?ă minden áron háborúba akart keveredni a lengyelekkel, akik akkor nagyhatalomnak számítottak. A bojárok pedig ellenezték ezt. Ezért levágatta a fejüket. Hogy miért haragudott a lengyelekre? Mert a lengyel király nem adta hozzá a leányát. Ezért kellett elvennie Neagoe Basarab havasalföldi vajda leányát, aki azt panaszolja, hogy e kedves férje nem volt már vele az ágyban hat hónapja. És kivel töltötte az éjszakát? Egy lengyel hölggyel ? aki férfiruhában, lengyel nemest játszva, jött a palotába. A mostani előadáson, Dabija rendezésében ?tefăni?ă szeretője, ha leveti a ruháját, akkor is férfi ? tehát, azonos neműek közötti szerelemről van szó. Mi minden derül ki manapság!
A lényeg az, hogy a maffia és az egykori vagy a mai román állam közeli rokon. És mindent beárnyékolt ? és beárnyékol ma is! ? a képmutatás. Nem csoda, mert nagy szükség van rá. ?tefăni?ă a kivégzett bojárokra, illetve maffiótákra hófehér inget adat és úgy ülteti fel őket egy talapzatra. Szentté avatja őket, miután meghaltak. Ez is az előadás egyik érdekessége. A műsorfüzetben részletet közölnek Neagu Djuvara könyvéből ? Romániának a gyermekek számára írt rövid történetéből. És megtudhatjuk belőle, hogy a régi híres nagy uralkodók ? ?tefan cel Mare, Petru Rare?, Neagoe Basarab és Mihai Viteazul is ? egytől-egyig, mind zabigyerekek voltak. Hát tehetnek ők róla, ha kendőzni kell ezt? Hadd, ne folytassuk?