Egyebek mellett két régi hónapnevünk is tanúskodik arról, hogy felmenőink életében a böjtnek fontos szerepe volt: a Böjtelő- (február) és a Böjtmás (március) hava, másnéven: Télutó- és Kikelet hava. A nagyböjti időszak ? bizonyára nem véletlenül ? egybeesik a természet tavaszi megújulási időszakával. Adott a lehetőség, hogy ilyenkor mi is együtt újuljunk a természettel. A természettel együtt történő, tavaszi testi-lelki megújulást következetesen gyakorolták elődeink, és a régi idők böjti fegyelme meglehetősen szigorú volt. Ebben az időszakban nem öltek állatot, nem főztek és sütöttek állati eredetű zsírral, és azokat az edényeket, amelyekben egyébként hússal készült ételt főztek, kimosták, bükkfalúggal kifőzték és felrakták a padlásra. Csak növényi táplálékot vettek magukhoz. Egyes vidékeken tejterméket és tojást, úgynevezett fehéreledelt sem fogyasztottak. A böjtös étrend mellett természetesen lelki felkészülés is volt.
Elődeink tapasztalatainak – akik a böjtölést hol megelőzésnek, hol gyógyításnak tekintették ? egyre nagyobb a hordereje. Oroszországban például évtizedekig – több ezer páciens bevonásával – kutatták a böjtölés mechanizmusát. Majd a vizsgálat alapul szolgált egy böjtöt alkalmazó orosz orvosi módszernek, amit, több mint 20 éve, szigorú felügyelet alatt végeznek a szibériai fennsíkon található Gorjacsinszki szanatóriumban. Egy másik példa, a németországi Buchinger klinika, amely Európa legnagyobb olyan klinikája, ahol a hivatalos orvostudomány keretein belül, a böjt ellenőrzött módszereivel kezelnek betegeket.
Sokféle böjt létezik, és napjainkban mindenki belátása szerint étkezik a böjtben. Vannak, akik egyáltalán nem esznek állati eredetűt, van, aki csak húst nem eszik, de tejterméket igen, van, aki napokra leosztva szigorú böjtöt tart.
Mai adásunk vendége, a budapesti származású Nagy Eszter Anna, olyan böjtszakértő és dietetikus, aki hisz abban, hogy egyéni étrendjét és életmódját, idővel, mindenki saját maga találja meg és alakítja ki. Ő immár 24 éve foglalkozik böjttel, táplálkozással, életmóddal, és meggyőződése, hogy nincs olyan étrend, illetve diéta, amit egész életen át tartani lehetne, mert az életmód, a különféle élethelyzetek, a betegségek, a lélek jelzései felülírhatnak mindent. Szerinte lényeges dolog, hogy a test a lélek rezdüléseire reagál, és minden formálható, illetve átformálható, mivel az egyik alapja a világnak, a folyamatos változás, formálódás.
Nagy Eszter Anna úgy véli, az arany középút nem egy keskeny vonal. Belefér sok minden, de tudni kell felismerni a Test egyéni hangját, meghallani, mit üzen. Ehhez pedig jelen kell lenni önmagunkban, tenni ezért, önmagunkra szentelt idővel is.
Hallgassa meg a műsort!