Székelyről magyarra

Nem tudom járt-e a kezükben a kedves nézőknek Sántha Attila legújabb székely szótára, amelyet ezekben a napokban több helyen is bemutattak, de ha nem, akkor hadd csináljak egy kis kedvet hozzá, mert én már töviről-hegyire elolvastam, mivel a tegnap este Csíkszeredában, a Csíki Moziban a szerző, munkatársak és a kiadó jelenlétében a nagyközönségnek is beszéltem róla. A könyvnek öt jellegzetességét foglaltam össze. A tartalomról, az illusztrációkról, a formai és nyomdai kivitelről, a mögötte álló támogatásról illetve a felhasználhatóságról fogalmaztam meg véleményt. A tartalom természetesen a szerző, Sántha Attila érdeme, aki úgy találta, hogy a 2004-ben megjelent első székely szótár változatot érdemes kibővíteni, de maga sem gondolta, hogy a közben begyűlt anyagnak még tizenhárom esztendőre van szüksége a feldolgozáshoz. Már pedig idő kellett, mert Sántha Attila mindennek utána nézett, ami a székely szavakkal kapcsolatos. A szerző a székely kifejezéseket nem a Székelyföldnek mint földrajzi térségnek, hanem a tömbben élő vagy szétszóródott székely népesség napjainkban is használatos szavainak tekinti, következésképpen beágyazza ezeket a legkülönbözőbb közegekbe, bárhová, ahol székelyek élnek, és kutat nem csupán nyelvi, hanem történelmi, földrajzi vagy akár életkorhoz köthető eredetük után is. Igy nyugodtan elmondható ?hogy divatos mai fogalmakkal éljek ? olyan információs hálót, vagy infó-buborékot alakít ki, amelyben a jelenlegi ismereteken alapuló tudományosság szempontjait követi. A könyv így nem egyszerűen csak székely-magyar szótár, hanem olyan igazi, magyar nyelvű székely értelmező szótárrá alakul, amelyben a székelység múltja és jelene, életének sok-sok vonatkozása is ötvöződik. Az illusztrációk két csíkszeredai fotóművész. Ádám Gyula és Dr. Fodor István nevéhez fűződnek. Amíg Fodor István kívülről, a földről vagy éppen a levegőből, nagy panoráma felvételeken veszi szemügyre mindenekelőtt a Csíki-medence látványát mind a négy évszakban, addig Ádám Gyula a Székelyföldnél is szélesebb merítésben belülről figyeli mindenekelőtt a hagyományos emberi életformákat, a hétköznapoknak és ünnepnapoknak megannyi mozzanatát. A könyv formája és nyomdai kivitelezése a mai világban, amikor digitalizáció mindegyre temeti a hagyományos könyveket, nem mindennapi. A külső borító csíkszeredai képzőművésznek, Csillag Istvánnak a tervezése, a két borító közötti, minőségi papírra nyomott ötszáz oldal tördelése, szerkesztése, betűhasználata pedig igazolja, hogy a legújabb technikák birtokában mire képes egy nagymúltú nyomda. Ez a kivitelezés természetesen utal arra is, hogy a nyomtatás során nem kellett takarékoskodni a pénzzel, köszönhetően a budapesti Előretolt Helyőrség elnevezésű íróakadémiának, amely egyik programjaként székely szerzők könyveit jelenteti meg. A nagyszámú közönségnek elmondtam azt is, hogy ez a székely szótár kimondottan időt álló, nem egyetlen napra vagy hétre, hanem egész életre szól, hiszen mindig érdemes kinyítani, ha értelmezendő székely szavakkal találkoznak, bárhol, bármikor és bármilyen formában. Könnyen áttekinthető, könnyen kereshető és olyan munka, amely mindig derűt csal az arcunkra. Bühnagy Székely Szótár ? ilyen címmel lehet majd a könyvesboltokban megtalálni. A bühnagy természetesen székely szó és azt jelenti, hogy marha nagy ez a könyv. De – marha jó.