A nyelvművelő rovat mai részéből többek között kiderül, hogy miért nyilvánították 2018-at Mátyás király-emlékévnek, a legvégén pedig Hegedűs Lajosról is szó esik, aki tanár, nyelvész és a nyelvtudományok kandidátusa volt.
És hogy miért szentelünk idén akkora figyelmet Mátyás királynak? Február 23-án ünnepeltük születésének 575., január 24-én pedig királlyá választásának 560. évfordulóját. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második gyermeke igazságos Mátyásként íródott be a történelemkönyvekbe, és számos monda, illetve népmese fűződik a nevéhez. 1490. április 6-án bekövetkezett halála után egykettőre felbomlott az a politikai és társadalmi rend, amelyet ő vasfegyelemmel kovácsolt össze. Bár uralkodása alatt sokan nem értettek egyet a módszereivel, a későbbi zűrzavarban kezdték visszasírni őt, mivel úgy vélték, hogy bármilyen rend jobb a fejetlenségnél. Utóda, II. Ulászló uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert senki sem akadályozta meg az általuk elkövetett törvénytelenségeket. Az idő tehát megszépítette Mátyás király háborúkkal és hatalmas adókkal tarkított uralkodását.
A 16. századi krónikaíró és reformátor, Benczédi Székely István az 1558-as Világkrónikában már úgy írt Mátyás királyról, mint akiről több történet is terjed egyszerre szájhagyomány útján. Az újságíró, filológus, művelődéstörténész, író és műfordító Tóth Béla 1896-ban nyolcvan Mátyás királyhoz köthető mondát, anekdotát jegyzett fel A magyar anekdotakincs című gyűjteményében.
Nem szabad megfeledkezni a Pannónia Filmstúdióban készült, tizenhárom részes Mesék Mátyás királyról című, rajzfilmsorozatról sem, amelyet ifjabb Ujváry László rendezett, sőt a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat egyes részeiben is visszatérő szereplő az 1443-ban született I. Mátyás. A Mesék Mátyás királyról című sorozat második része ezzel a rövid történettel kezdődik:
Egyszer szabadságos
huszárnak öltözött Mátyás
király, s úgy vágott az
Alföldnek, mint más katona,
aki öreg szüléjéhez
iparkodik. Csakhogy ő az
igazság után gyalogolt, ami
álruhában gyakran
könnyebben utolérhető, mint
királyi palástban.
Az álruhás barangolásain kívül a címerállatként választott hollóról is több történet kering. A Sziléziai Krónikában az olvasható, hogy Mátyás király egy vadászat alatt levette a gyűrűjét, amelyet elragadott egy holló. Mátyás üldözni kezdte a madarat és végül sikerült visszaszerezze a gyűrűt, majd ennek az eseménynek az emlékére választotta a hollót címerállatnak. Egy másik legenda szerint Mátyás prágai fogsága idején édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. Ezt a történetet, eredeti szövegemlékek alapján Arany János is feldolgozta a Mátyás anyja című balladájában.
Nem hagyhatom ki a király bolondjáról szóló mendemondákat sem, amelyek szerint a bolond szabadon ellentmondhatott a királynak. Mátyás amúgy szívesen és talpraesetten vitázott, és királyként is fontosnak tartotta a véleménycserét. Ám, ha sikerült döntést hoznia, nem tűrte el a kifogást.
Mátyás királyról ideje áttérni a legelején már említett Hegedűs Lajosra, aki pontosan 110 évvel ezelőtt, 1908. március 1-jén született Budapesten. Ő hozta létre az első fonetikai laboratóriumot és az általa készített felvételekből megalapította a magyar nyelvjárások hangmúzeumát.