Hétfőn ért véget Bukarestben a Tăndărica Animációs Színház 13. fesztiválja. A fesztivál címe: Impuls ? vagyis Impulzus -, ami elárulja a fesztivált rendező színház kimondott szándékát. Azt, hogy lendületet kívánnak adni a nézőnek, hogy aktív életet éljen. Ne hagyja másra és ne várja mástól a problémák megoldását, a bajok orvoslását, a gondok megszűntetését, a tennivalók elvégzését, hanem vegye kézbe a dolgot és maga alakítsa az életét ? úgy, ahogy azt jónak látja. 32 előadás sugallta ezt: kínai, dán, francia, német, görög, izraeli, olasz és romániai előadások.
Ebből a szempontból talán a legtanulságosabb Matei Vi?niec – Franciaországban élő és alkotó román író darabjainak: a Migránsoknak és A Nappal találkozni akaró Hóembernek a bemutatása. Az elsőt ? a Migránsokat ? felnőtteknek írta. Korunk szőrnyű gondját és szőrnyű szenvedését tárja a néző elé ? a hazájukat elhagyni kényszerülők szőrnyű nyomorúságát -, amiből sokan hasznot húznak és nagyon jól megélnek. Gondoljunk csak a határok mentén húzódó szögesdrót kerítések kitalálóira, építőire. Cinikus szöveget hallhattunk. A kerítés kitalálói ?emberarcú szögesdrótról? beszélnek. Amelyet természetes színűre, zöldre festenek, és azt állítják róla, hogy ?művészi mélysége van, tájba épített műalkotás?. Ezek után már csak az hiányzik, hogy ékszernek minősítsék a bilincset és vendégmarasztalónak a vasláncot.
De ne aggódjunk, rövidesen ez is bejön a képbe. Egyik szereplő máris felrója: ?A halottaknak maguknak kell boldogulniuk ? mert az Európai Unió nem gondoskodik róluk.? Európában és Nyugaton általában: ?A nő szexuális bomba.? Ezért a fejesek, a politikából élők máris világgá röppentették a felhívást: ?Világ macái egyesüljetek!? Meg azt, hogy ?Államosítani kell a kuplerájokat!? Nahát, ki hitte volna? Ennél már csak az meglepőbb, amivel az embercsempészek biztatják a szerencsétlen migránsokat, hogy a legjobb, ha a tengeren, apró lélekvesztőkön mennek Európába, mert ?a hullámokra nem lehet szögesdrót kerítést állítani?.
Mondanunk sem kell, nem gyermekeknek szól ez az előadás, hanem a szüleiknek. S hogy jóízűen fogyasszák, Cristian Pepino rendező revű-keretet teremtett a nehéz szövegekhez. Így talán könnyebben célba érnek.
De nekem mégis a másik Vi?niec-szöveg alapján készült előadás tetszett jobban. A Nappal találkozni akaró Hóember odaad mindent: szemét, orrát, száját az erdő éhezőinek, a Nap felé vezető úton. Immár maroknyivá olvadt, amikor megnyugtatja a Nap: álommá varázsolj őt, s így örökéletű lesz. Sőt, föltámasztja a Hóembert a jövő télen. Ez a meseszerű darab kedvessé válhat a gyermekeknek is, nemcsak a gondokkal viaskodó felnőtteknek.