A nyelvművelő rovat első felében Gárdonyi Gézára és Babits Mihályra emlékezünk.
1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, újságíró, aki többek között a sokak által ismert Egri csillagok szerzője. Most őt idézem: ?Minden nemzetnek főkincse a nyelve. Bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha a nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé.?. E kemény szavak után rátérek Babits Mihályra, aki pontosan 76 éve, 1941. augusztus 4-én hunyt el. Tőle két idézettel készültem mára.
?A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. Sőt, mivel a rokon értelmű szavak sohasem egyértelműek, akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. Lelked építő szekrényében kockák a szavak, oszlopok a szólamok.?
Szintén Babits Mihály mondta, hogy ?ha felelsz tanárod kérdésére, gondolkodni tanulsz, ha összefoglalod, amit tanultál, beszélni?.
A Gárdonyi- és Babits-idézetek után egy olyan témát feszegetnék, amely már régóta piszkálja a fantáziámat, pontosabban fogalmazva 2015 szeptembere óta, ugyanis akkor jelent meg A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása. A kiadvány végén található a megváltozott helyesírású szavak jegyzéke, ma ebből csemegézek. Főként olyan szavakat választok ki, amelyek új írásmódja nagyon meglepett, de nincs mit tenni, alkalmazkodni kell a változáshoz.
Néhány női névvel kezdek. A kedves hallgatók hogy írnák le azt, hogy Bernadett-tel, Ivett-tel és Zsanett-tel? A régi írásmód szerint csak két t betű volt ezekben a nevekben, és teljesen egybeírtuk. Az új szabályzat azonban kimondja, hogy a tulajdonnevek toldalékolásakor nem érvényes az egyszerűsítés. Tehát előbb leírjuk azt, hogy Bernadett, két t betűvel, majd kötőjelet teszünk, és utána illesztjük a -tel toldalékot. Ugyanez a szabály érvényes az Ivett-tel és a Zsanett-tel esetében is.
Egy másik meglepő változás, hogy ha a -szerű utótag sz végű szóhoz járul, nem egyszerűsítjük a kétjegyű betűket. Példaként az ész szót hozom fel. Míg korábban két s betűvel és egy z betűvel írtuk le azt, hogy ésszerű, most előbb leírom az ész szót, majd szóköz nélkül kapcsolom a -szerű utótagot. Tehát ezentúl az észszerű két darab sz betűvel íródik, bármennyire is furcsán néz ki.
Szintén meglepett a csoda szép írásmódja, amely a korábbi szabályzatban egybeírva jelent meg, a jelenlegi szerint azonban külön kell írni. A házi nyúl esetében is hasonló a helyzet, 2015 szeptemberéig egybeírtuk, azóta viszont csak a különírt változat az elfogadott. Ugyancsak különíródik a korábban egybeírt sósperec és sóskifli. Az eddig kötőjeles sete-suta kifejezés, aminek jelentése félszeg vagy ügyetlen, az új szabályzat szerint egybeíródik.
Ezzel kapcsolatban idézném Fazekas Anna Öreg néne őzikéje című versének első két szakaszát:
Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét.
Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.
Aki kíváncsi a folytatásra, olvassa el a verset, amely a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható. Ennyi fért a nyelvművelő rovatunk mai részébe, köszönöm, hogy most is velem tartottak.