Az autonómia és a román nyelv oktatása is szóba került az államfő székelyföldi látogatásán

Néhány tucat tüntetővel és a székely himnusszal fogadták Csíkszeredában Klaus Iohannist.

Az államfő érkezése előtt mintegy háromtucat székely zászlót lobogtató EMNP-s gyűlt össze a megyeháza előtti téren, bent a teremben pedig a Székelyföld minden részéről összegyűlt önkormányzati képviselők, az ország himnuszának felcsendülése után elénekelték a székely himnuszt, amit az elnök állva hallgatott. Utólag azt nyilatkozta: néha azt is meg kell hallgatni, ami szívből jön, még nincs is benne a protokollban.

Iohannis egyértelműen állást foglalt az etnikai alapú autónómia ellen, mert az szerinte a térség fejlődését gátolná. Mint ismeretes, a székelyföldi vezetők, éppen ellenkezőleg, a fejlődés garanciájának tekintik az autonómiát. Az államfő szerint a decentralizáció kötelező, a regionalizáció ajánlatos, de csak akkor, ha a közigazgatás korszerűsítéséhez vezet. „A helyi és regionális autonómia hasznos lehet, de az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert meggátolná a fejlődést. Erre a következtetésre jutottak európai szinten is, ahol a regionalizáció esetében egyenesen ajánlják, hogy a regionális határ meghúzása ne etnikai ismérvek szerint történjen”, tette hozzá Klaus Iohannis Csíkszeredában.

Az államfő a román nyelv oktatásának sürgős megoldását kérte az illetékesektől. Klaus Iohannis azt mondta: aggódik azokért a fiatalokért, akik nem tudnak jól románul. Hozzátette: ez olyan probléma, amelyen túl kell lépni, hisz a többség és a kisebbség csak úgy tud harmonikusan együtt élni, és csak úgy tudunk jövőt biztosítani ezeknek a fiataloknak. „Éppen ezért a magyar közösség, valamint a tanügyminisztérium képviselőinek tárgyalóasztalhoz kell ülni a legjobb megoldás megtalálására. Ne korlátozzuk a magyar gyermekek és fiatalok jövőjét olyan felfogás miatt, ami inkább politikusi, mint emberi gondolkodásra vall” – mondta Iohannis.

Az elnök hozzátette, hogy „az intolerancia, a más etnikumúak elutasítása – függetlenül attól, hogy az a kisebbség vagy többség részéről jön – a fejlődés legbiztosabb gátja úgy közösségi szinten, mint az ország egésze számára”.