Arra gondoltam nemrég, mit lehetne figyelmébe ajánlani embertársainknak a politika mindennapi rémségei és ostobaságai helyett. Persze elsősorban azt, hogy törődjünk egymással többet, ne sajnáljuk az időt a közvetlen kapcsolatoktól, akár a futó beszélgetések apró örömétől, még kevésbé a tartalmas olvasmányoktól, filmektől, szórakozástól ? ésatöbbi.
Mennyire eltékozoltnak tartom ma már azt az időt, amit ? igaz, szakmai, újságírói kényszer folytán is ? érdemtelen közszereplők útjának, tetteinek, szavainak figyelemmel követésére szántam! Az ember ott marad a nagy semmivel, véleményeivel haragosokat szerez, változtatni a szörnyűségeken jottányit sem tud.
Úgyhogy vissza a fontosabb dolgokhoz, biztosabb értékekhez! Ezek egyike a tudomány, a maga szédületes fejlődésével, naponta érkező szenzációival, amelyek teljesen átalakítják életünket, követhetetlen ütemben. A művészetekkel, szellemi játékokkal együtt: van ennél tartalmasabb higiéniája elménknek?
Sorolhatnék példákat, ehelyett egyetlen közeli nagy jelentőségű eseményt említenék meg. Az Európai Unió nagyívű szuperlézer-programja egy sok százmillió eurós tudományos befektetés. Bukarest mellett, Măgurele községben már össze is szerelték a világ eddigi legnagyobb lézerét, és megkezdődtek az első tesztek. Némileg más ?feladatkörrel? hasonló szuperlézerek épülnek a program keretében Prágában és Szegeden, s mindhárom központban impozáns létszámú és földrajzi merítésű nemzetközi kutatócsoportok dolgoznak majd.
A lézer, mint tudjuk, olyan fényforrás, amely indukált, gerjesztett sugarakat hoz létre. És nem is csak a látható fényről van szó, lézerek működhetnek más elektromágneses sugárzás alapján is. Legegyszerűbben kifejezve a lézernyaláb egy koherens és összetartott, párhuzamos sugarakból álló sugár. Ebből már adódik, hogy mivel a lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, teljesítménysűrűségük a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet. Itt már nem a fantasztikus filmek lézerkardjairól van szó, még csak nem is a haditechnika félelmetes lézerágyúiról, hanem olyan irdatlan energiákról, amelyek a csillagok belsejében zajló magfolyamatokéhoz mérhetőek, sőt, azokat is meghaladhatják!
Ezekkel a lézerekkel, a tesztek elvégzése után Măgurelen is, áttörések érhetők el mind a nagyenergiás fizikához, a biológiához és gyógyászathoz kapcsolódó alapkutatások, mind pedig azok nagy jelentőségű alkalmazásai terén. Még jobban felerősödik a folyamat, ami a kvantumfizika és az anyagtechnológia rohamos fejlődése nyomán jó ideje elindult: új alkalmazási területek nyílnak meg, a különböző tudományterületek között a határok eltűnnek, illetve teljességgel átjárhatóvá válnak.
Az anyagkutatásban a lézerfizikai kísérletek olyan felfedezésekhez vezethetnek, amelyek lehetővé teszik a nukleáris reaktorok öregedési folyamatainak lassítását, elemek átalakítását, a radioaktív hulladékok kezelését. Az orvostudományi-biológiai alkalmazások, például a jövő sugárkezelése, az úgynevezett hadronterápia során a rákos daganat nyeli el a rá irányított energia nagy részét, a környező sejteket alig éri sugárzás; a fehérjemolekulák belső szerkezetének jobb feltárásából a gyógyszerkutatás profitálhat.
A tudományos-fantasztikus irodalom egykor elképesztő tudományos-technikai vívmányokat vetített előre; ma már a thrillerekbe, a misztikum és a természetfeletti csodák világába menekül ? nemhogy megjósolni nem képes új eredményeket, de lépést sem tud tartani velük.
Az európai uniós szuperlézer-projektek tervezése közel egy évtizede tart. A magyar, román és cseh projekt 2009-ben nyerte el az EU jóváhagyását, többek között olyan országok elől, mint Franciaország és Nagy-Britannia.
Măgurele az első, ahol a projekt a végső, beindítási fázisba jutott. A befektetés mintegy 300 millió euró. Száznegyvenen dolgoznak itt, ebből 120 fős a román és nemzetközi kutatógárda. Egy ismert tudományos szakíró szerint ez a legjobb dolog, ami Romániával az utóbbi száz évben történt. Nicolae Zamfir professzor, hazai projektigazgató szerint ősszel a szuperlézer kibocsátja az első sugárnyalábot. A neves magfizikus hozzátette: utána két éven belül itteni kutatásért fogják odaítélni a fizikai Nobel-díjat.