Kedves hallgatóim, akik önök közül rendszeresen olvassák a hazai sajtót, a belföldi ? társadalmi és politikai ? híreket, véleménycikkeket, észrevehették, mennyire kedvetlenül fogadják egyes újságírók az új kormány intézkedéseit. Persze mindenkinek megvan a joga a véleményéhez, akár az ítéletéhez, sőt még az előítéletéhez is ? de amikor a jó fejleményekről van szó, akkor bizony nem értem a fanyalgást, a rosszindulatú pesszimizmust, vagy az ellenzék politikai indítékú kifogásainak visszaböfögését, főleg ha azok a kifogások tényszerűen nem is megalapozottak.
Kezdjem erős hangsúlyleütéssel: jómagam egyetértek a kormány előre bejelentett és betartott szociális intézkedéseinek nagy részével. Ugyanis van egy lehetőség, amikor sokan álságos aggodalmukban fel-felvetnek aggályokat, a saját érdeküknél is előbbre helyezve úgymond a nemzetgazdaság meg az ország érdekeit. Tehát fanyalogva azt mondják: a kormány növeli ugyan a minimálbéreket, az átlagkeresetet, a nyugdíjakat stb. ? de honnan lesz rá annyi pénze? Értik ugye: ezek az aggodalmaskodók féltik a költségvetést, gazdasági röntgenszemükkel máris látják az elviselhetetlen költségvetési hiányt, amitől aztán nem jut pénz stadionok és sípálya-felvonók építésére meg hasonlókra. Teljes ellentmondásba is kerülnek néhányan, akik miközben féltik a költségvetést, keveslik az emeléseket!
Nos, a lehetőség, a megoldás a költségvetés és a szociális kedvezmények kiegyensúlyozására, nagyon egyszerű, és rájöttem, anélkül, hogy zseni volnék, ahogyan rájöttek millióan az országban. Igenis ki lehet számítani, mennyi jut és mennyi marad, lehet segíteni a megnyomorított lakosságon, és ehhez egyetlen dolog szükséges: nem kell ellopni a pénzt! A kormánynak, az eddigiektől eltérően a közjót kell néznie elsősorban, és nemcsak hogy nem szabad ellopnia a pénzt, de nem is kell hagynia, hogy bárki ellopja a pénzt. Nem folytatom ezen a gondolatmeneten, mert messzire vezetne, de az állam alapintézményeinek ? tehát a törvényhozásnak, a végrehajtásnak és az igazságszolgáltatásnak ? az összefogásával meg kell akadályozni a nagykorrupció és az intézményesült maffia érvényesülését.
Folytassam konkrétabb dolgokkal. Pontosabban egyetlen, véleményem szerint kiemelendő dologgal. Tegnap Klaus Iohannis államelnök bejelentette, hogy a következő napokban kihirdeti a törvényt, amely adómentessé teszi a kétezer lej alatti nyugdíjakat, és mentesíti a nyugdíjasokat az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetése alól. Nekem ez, bavallom, jelenlegi helyzetemben jól jön. Ha majd külön meg is emelik a nyugdíjpontot és a nyugdíjakat is ráadásul, az majdnem kiadja a havi gyógyszerköltségemet ? és a fennmaradó összeget ily módon be tudom pótolni a megnövekedett gázszámlám kifizetésébe. Kicsi lépés ez az emberiségnek, de legalább néhány tízezer idős ember valamivel kevesebbet szenved.
Politikai szempontból két észrevételem lenne. Elsősorban az államelnök szokatlan gyorsaságát és együttműködési készségét dicsérném meg. Miután a Cotroceni-palotában megbeszélést folytatott Sorin Grindeanu kormányfővel és Viorel Ştefan pénzügyminiszterrel, a kérdés gyors kielemzése nyomán az államfő azonnal döntött, és erről értesítette a közvéleményt is. Ha eddig a kormánypártokat populizmussal vádolták egyesek, most, a beváltott ígéret után, amit az államfő is szentesített, gondolom, sokan alig várják a februári nyugdíjszelvényt. És még jobban majd a későbbieket.
A másik politikai vonatkozás, ami minket érdekel, az RMDSZ együttműködése a balliberális kormánnyal. Tudom, hogy egyeseket, főleg egyes újságírókat a hideg is kirázza a ?balliberális? szó hallatán, és bírálják is derekasan az RMDSZ-t, hogy összeállt ?ezekkel?. De ? most akár félretéve a múltat, amikor ?ezekkel? a parlamentben együttműködve a legjobb eredményeket érte el ?protokollumaival? az RMDSZ ? most tényleg olyan konkrét, kézzelfogható dolgokról van szó, amelyek helyessége könnyen belátható. Ilyen például a több mint száz adónem eltörlése, amivel az RMDSZ egyetért, az adóterhek csökkentése ugyanis óriási jelentőségű intézkedés, bármilyen megjátszott aggodalom övezte is bevezetésének ígéretét.
Az együttműködés további, kényesebb része a kisebbségi érdekképviselet körébe tartozik, és ott már nehezebben alakítható közös álláspont és megoldás ? de bízhatunk benne, hogy ott is sikerül, mindenesetre nagyobb az esély, miután az egész lakosság égető gondjai enyhülnek valamelyest.