Nemzeti jelképek versus nemzetbiztonság címmel tartottak tegnap román-magyar konferenciát Kolozsváron. Tőkés László európai parlamenti képviselő köszöntő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a román-magyar viszonyt a reprezentatív román és magyar tényezők párbeszéde útján kell rendezni, nem pedig titkos paktumok által.
A Bukarestből az interneten keresztül bejelentkező Lucian Mândruţa televíziós személyiség sajnálattal állapította meg, hogy míg a románok és a magyarok azon vitatkoznak, ki volt hamarabb Erdélyben, a demográfiai helyzet alapján száz év múlva az lehet a vita tárgya, ki volt az utolsó Erdélyben.
Bakk Miklós politológus szerint Klaus Johannis államfő elmulasztotta, hogy a nemzetek közös kormányzásának az erdélyi örökséget tegye Románia értékévé.
Gabriel Andreescu politológus, egyetemi tanár azt tartotta fájdalmasnak, hogy a Romániában 27 évvel a rendszerváltozás után is a titkosszolgálatok akadályozzák a román-magyar párbeszédet. S
maranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke sajnálattal állapította meg, hogy Románia az utóbbi években „az etnocentrizmus és az ortodoxizmus” irányába, Magyarország pedig az „illiberális demokrácia” irányába mozdult el, és az államközi párbeszéd teljesen megszűnt. Szerinte olyan erdélyiségre lenne szükség, amelyik mind a bukaresti etnokráciának, mind a budapesti illiberalizmusnak ellenáll.
A tegnapi kolozsvári konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Reconstructio Egyesület szervezte.