Kedves hallgatóim, hogyha összegeznénk mindazokat a törekvéseket, amelynek az utóbbi években, évtizedekben a Székelyföld a színhelye, akkor voltaképpen két nagy áramlattal találkozhatunk: az egyik úgy szeretné megőrizni a Székelyföldet, hogy a maga hagyományaival önmagába zárná és valamiképpen a múltat mentené át a jövőnek, a másik viszont szeretné kinyítani és megmutatni a világnak, hogy a legkülönbözőbb területeken itt is létezik versenyhelyzetre alkalmas közösség. Kétségtelen, ez utóbbi áramlathoz tartoznak azok a tudósok is, akik a tegnap este Csíkszeredában bemutatták a most megalakult Pro Scientia Siculorum elnevezésű, azaz a Székely Tudományért Egyesületet. A civil szervezet alapítói között ott találni Barabási Albert-László hálózatkutatót, Kristály Sándor matematikust, Fejér Szilárd vegyészt, Andrew Balas egészségügyi informatikust. Az egyesület kimondottan minőség központú. Az alapítók meggyőződése, hogy csak az élvonalbeli tudományos kutatásoknak lehet jelentős akadémiai-, kulturális-, gazdasági-, technológiai-, illetve társadalmi hatása. Éppen ezért tagjai csak olyan nemzetközileg elismert, székelyföldi származású vagy valamiképpen székelyföldi kötődésű kutatók lehetnek, akik világszinten a legrangosabb tudományos folyóiratokban publikálnak és úgy döntöttek, hogy közös platformon, kapcsolati hálójukkal, ösztöndíjak létesítésével, hatékony kommunikációval, szakmai segítséggel, tehetséggondozással támogatják a székelyföldi tudományos életet, hogy a térség hagyományos értékei mellé a természet- és a műszaki tudományok is felsorakozhassanak. Az egyesület neves, innen indult kutatók életpályája nyomán szeretné felmutatni a fiataloknak, hogy komoly tudományos karriert építhet bárki, akár itthon, a Székelyföldön is. És a tegnap esti bemutatkozáson a Sapientia Egyetem nagy előadótermét megtöltő egyetemisták és más érdeklődők már kaphattak is egy kis izelítőt ezekből a tudományos pályákból. A csíki származású Barabási Albert László, a bostoni és más amerikai egyetemek tanára, londoni vendégelőadásai miatt most csak videón tudott üzenni és úgy találta, hogy az egyesület a székelyföldi nyitás és a szellemi értékek közvetítésének hathatós eszköze lehet. Az ugyancsak csíki származású, három doktori címmel rendelkező és a Cambridge-i Egyetem által kiadott könyvek szerzőjeként számontartott Kristály Sándor matematikus, kolozsvári egyetemi tanár, olyan mértani modellekről beszélt, amelyeknek meg van a maguk gyakorlati szerepe többek között az űrkutatásban vagy a gazdasághoz kötődő logisztikai tevékenységekben. A kézdivásárhelyi származású Fejér Szilárd vegyész úgyszintén a Cambridge-n doktorált és pályázatok nyomán elnyert 150 ezer eurós befektetésből olyan országosan egyedülálló magán orvosi kutatólaboratóriumot hozott létre Sepsiszentgyörgyön, ahol a vírusok hatásmechanizmusait modellezik és természetesen erről beszélt a Sapientián is. Az egyesület azonban nem a szóbanforgó egyetem szárnyai alatt fejti ki tevékenységét, hanem partnernek tekinti és segíti az ott kibontakozó oktatási tevékenységet is.
Nemzetközileg elismert, komoly szaktekintélyek előzmények nélküli civil szervezetet hoztak létre a Székelyföldön. Bizonyosra vehető, hogy a bemutatkozás után a folytatás sem marad el és a Pro Scientia Siculorum majd fontos kapaszkodót jelent sok székely és erdélyi magyar fiatalnak a tudományos karrier útján.