Kedves hallgatóim, sajtótörténeti esemény színhelye ma Budapest: a hajléktalanok újságja egyszeri különkiadásként a Népszabadság mellékletoldalaival jelent meg. A hajléktalanok lapjának Fedél Nélkül a címe, és fantasztikus gesztus, hogy ha egyszeri alkalommal is, de tizenkétezer példány erejéig befogadták a Népszabit, az immár közel két hete beszüntetett újságot. Amelynek címe azért Népszabi, mert az újság internetes kiadását annak teljes archívumával megszüntették! Állítólag az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az eseményeket.
Sajnos nem tudni, hol tartanak a tárgyalások, s egyre kevesebb a remény, hogy egyáltalán megmenthető. Beszélik, hogy a kormányhoz közeli emberek veszik meg a sajtótrösztöt, ami azt jelenti, hogy ha elindul is egy új kiadvány, az már nem a Népszabadság lesz. És kétlem, hogy akár a munkaadó, akár a népszabadságosok bármelyike akarná, hogy az eddigi igazi szerkesztők, újságírók annál az esetleges új kiadványnál dolgozzanak. Gondoljunk bele: négyszáz embernek nem csupán a munkahelyéről, a megélhetéséről van szó, hanem sokak esetében az élete legfőbb értelméről.
Az újságírás ugyanis hivatás, nem gazdasági tevékenység. De nemkülönben társadalmi aktivitás, az emberek támogatása az eligazodásban a világ dolgai között. És még egyszer: a szabadság szellemének hirdetése és képviselete. Nem vagyok képes elfogadni, sem a szívemmel, sem az eszemmel, hogy a Népszabadság nem létezik többé, hogy ettől is megfosztanak minket.
Kedves hallgatóim, nehezen találok önálló szavakat az elképedéstől és a fájdalomtól, tegnap Brüsszelben tüntetés volt a lap mellett, a beszüntetése ellen, a Népszabadság brüsszeli tudósítójának ott elhangzott egyszerű, egyenes beszéde részleteit idézve búcsúzom egy hétig önöktől, és meglehet, végleg, a világ egyik legjobb napilapjától, sokunknak iránytűjétől ? a szívünknek annyira drága egykori magyar sajtószabadság értékes fórumától.
?Kedves Barátaink!
A Népszabadság halott. Magyarország legnagyobb baloldali lapja élt hatvan évet. A Népszabadság egy előre megfontolt, szándékos gyilkosság áldozata lett.
Ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy azért szűnt meg létezni, mert egy hatalmas veszteséget termelő vállalkozás volt. (…) Ha a kiadó akarta volna, könnyedén finanszírozhatta volna a Népszabadság zsugorodó veszteségét.
Ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy a Népszabadságot gazdasági okok miatt zárták be! (…) Úgy bánnak velük, mint bűnözőkkel. Nem dolgozhatnak, a Népszabadság elnevezést pedig még a Facebook oldalukon sem használhatják. Cikkeiket sehol sem publikálhatják, egyedül a hajléktalanok lapjában. (…)
Ne higgyenek a kiadónak, amely azt mondja, hogy a Népszabadság újraindításán dolgozik! Ha így lenne, nem tette volna hozzáférhetetlenné a lap online kiadását és archívumát, önmagának is komoly veszteséget okozva. Ha a lap újraindításán dolgozna, hajlandó lett volna tárgyalni a Népszabadság megvásárlására és kiadására vonatkozó ajánlatunkról. Senki nem próbál újraindítani egy lapot úgy, hogy hetekre bezárja. A kiadó nyilvánvalóan az időre játszik. (…) Minél tovább tart a bizonytalanság, annál nehezebb összefogni az erősek és hatalmasok ellen.
Ne higgyenek azoknak, akik azt állítják, hogy a Népszabadságot nem politikai okokból szüntették meg! Az újság évek óta az Orbán-kormány elszánt bírálója volt. De kritikus hangot ütött meg más politikai pártokkal és mozgalmakkal szemben is. (…)
Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük: a Népszabadság sorsát a kiadó és az állam képviselőinek hátsó szobákban megszületett alkuja pecsételte meg. Miért? Mert a múltban is volt már rá példa. Nem is egy. Nem az állam vásárol újságot, rádióállomást vagy tévécsatornát. Hanem a Fideszhez közel álló üzletemberek. Akik bármit megcsinálnak, amit mondanak nekik, cserébe az EU-forrásokhoz vagy a közbeszerzéshez való hozzáférésért. Néha azt kérik tőlük, hogy függesszenek fel egy ?ellenséges? újságot. Vagy azt, hogy indítsák újra kormánypárti lapként. Vagy azt, hogy egyszerűen zárják be örökre.
A Népszabadság bezárása azt jelenti, hogy Magyarország csaknem valamennyi megmaradt napilapját a kormányzó Fidesszel közeli kapcsolatokat ápoló üzletemberek ellenőrzik. Ez az Orbán-féle média pluralizmus. Ez az Orbán-féle sokszínű média.
Ne felejtsük el: Magyarország az Európai Unió tagállama. Mindez nem légüres térben történik. (…) Ha mindez megtörténhet egy EU országban, egy másikban is előfordulhat.
Kedves barátaink! A Népszabadság halott. Sok őszinte részvétnyilvánítást kaptunk. Nagyon hálásak vagyunk érte. Már csak egyetlen, utolsó kérésünk maradt: Higgyenek a szemüknek!?