Az, amit Románia tesz a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítéséért ? félmunka, a javából. Valójában azért teszi, hogy e jogok minél kevésbé vagy pedig egyáltalán ne érvényesüljenek. Legalábbis ez tűnik ki abból az Árnyékjelentésből, amit az RMDSZ a nagy későre ? több mint két év késéssel ? készített román Országjelentéshez mellékelt.
A román Országjelentés arról kellett volna hogy szóljon, hogy mit tett Románia a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kártájában foglaltak életbeléptetésére. Románia, ugye, ratifikálta ? tehát szép hazánkban törvényerőre emelte ? ezt a Kártát, ami azt jelenti, hogy vállalta a benne előírtak megvalósítását. Ratifikálta, vállalta azért, hogy helye legyen Európában, hogy a román állam hozzájusson a kultúrára, oktatásra, tömegtájékoztatásra és még sok egyébre fordítható európai pénzekhez. Hangsúlyozzuk: vállalta a kisebbségi nyelvek, közöttük elsősorban a magyar nyelv használatának biztosítását az oktatásban, a kultúrában, a tájékoztatásban, a gazdasági tevékenységben és a közigazgatásban ott, ahol tömegesen élnek magyarok Romániában. Vállalta, de miként az RMDSZ által benyújtott Árnyékjelentésből kitűnik, csak kivételesen, pusztán két területen teljesítette, amit vállalt a 47 megnevezett területből. A leggyakrabban csak hozzákezdett, 37 területen részben teljesített valamit, 11 területen pedig nem teljesített semmit.
A bölcsődében például nem gondoskodnak magyar nyelven oktató pedagógusokról, gondozókról ? az Árnyékjelentés a nagyváradi Szent József bölcsődét hozza fel példaként. Továbbá 2011 óta törvény írja elő ? az új oktatási törvény -, hogy a román nyelvet sajátos módon kell oktatni a román nyelvet nem anyanyelvként beszélők számára. A törvény megjelenése óta eltelt már öt év, de a román nyelv sajátos oktatásának módszerét mindmáig nem dolgozták ki, és a szükséges tankönyvek sem készültek el. Vagyis a román államnak nem sürgős a dolog. Sőt, talán el is felejtené! Így pedig a magyar környezetben felnövő magyar gyermekeknek esélyük sincs arra, hogy elsajátítsák az ország hivatalos nyelvét. A román állam tehát saját maga ellen dolgozik ? ha nem vette volna észre. Hargita és Kovászna megyében a magyar állam indított be tutori programokat ? kulturális egyesületekkel és alapítványokkal együtt -, hogy a székely gyermekeket segítse a román nyelv elsajátításában. Hangsúlyozom: a magyar állam. Hogy elkerüljük azt, hogy felnőtt korban kelljen elsajátítsák az ország hivatalos nyelvét. Akkor, amikor ez sok-sok megaláztatással jár. Hadd, ne folytassuk?
Nem is beszélve a magyar nyelvű egyetemi oktatásról, különösen arról, ami Marosvásárhelyen a MOGYÉ-n történik. Egy olyan egyetemen, amelyik eredetileg magyar nyelvű volt, s amelynek alapítását az ország akkori államfője, Mihály király rendelte el, 1946-ban. A MOGYÉ-n jelenleg 55 tantárgyból 42-re ? tehát a tantárgyak 76 százalékára ? nincs magyar tanár.
Félmunkáról beszéltünk. Lehet, hogy túlságosan is jó minősítés ez!