A kommunizmus idején megölt politikai foglyok földi maradványai után kutatnak a Duna-deltában. A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet, illetve az Erdélyi Történeti Múzeum régészei azért indítottak újabb ásatást, hogy felkutassák az egykori peripravai kényszermunka-táborban megölt politikai foglyok földi maradványait.
A peripravai munkatábort hivatalosan egy 16 kilométeres gát megépítése, és a falu körüli mocsaras terület lecsapolása érdekében alakították ki az 1950-es évek elején. 1959 és 1964 között azonban politikai foglyok ezreit hozták ide. Peripraván főleg a rendszer által ellenforradalmároknak tartott elítélteket, így erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, köztük Páskándi Géza írót, Páll Lajos fest?m?vészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt.
Peripraván az embertelen fogvatartási körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, az élelem és az orvosi ellátás hiánya miatt elhunyt foglyok közül eddig 124-et sikerült azonosítani. A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet a túlélők tanúvallomásaira támaszkodik a jeltelen sírok felkutatásában. Ugyanakkor a kihantolt holttestek azonosítása érdekében felhívást intézett a munkatáborban eltűnt foglyok családtagjaihoz, hogy DNS-mintákkal segítsék a régészek munkáját.
Mivel a tegnap kezdődött ásatás esetleges eredményét a még életben lévő vétkesek büntetőjogi felelősségre vonására akarják felhasználni, a feltárást a katonai ügyészség képviselőjének jelenlétében végzik.