„Ahhoz, hogy egy emberi alkotás remekbe sikerüljön, s időtlen ragyogással kápráztassa és gyönyörködtesse az embereket, a tehetség, a téma, a kivitel tökéletessége mellett kell valami más is. A remekműben van valami tündéri elem is, mely csodálatos fényével átsugárzik az egészen, oly gyöngéden és megejtően, mint ahogy az északi fény világít a nyári éjszakában, valószerűtlenül s mégis fényszerűen, mert látni és olvasni is lehet mellette. A remekmű legyen valóságos, pontos, okos, céltudatos, arányos, gondosan megmunkált, hűségesen kivitelezett – s legyen még valami más is. Tündéri legyen. S minden öntudatosság mellett önfeledt is legyen. Mérnöki szabályok szerint épüljön, de káosz is legyen benne, egy kávéskanálra való az ősködből, mely a csillagképek nyomában porzik, arany szemcsékkel. Tündéri nélkül csak ‘nagy’ vagy ‘tökéletes’ művek vannak. Az igazi remekmű néha nem is olyan tökéletes. Csak sugárzik, a ‘csak álom’ is benne van, a csillagok fénye, a tündéri. S a feladatnak ez a része, amikor a művész már nem tud művén segíteni; az utolsó ecsetvonást, a tündérit az Isten végzi el.” (Márai Sándor)
Adásunk mai vendégének alkotásaihoz is szorosan kapcsolódik a tündéri. Hummel Rozália a keleti kultúrákban megismert naplegendák hatására felkutatta és megfestette Tündér Ilona történetét. A Világszép Tündér Ilona legendája a magyar kulturális örökség egyik gyöngyszeme. A neves festőművész a napokban Székelyföldre látogatott, Gyimesközéplokon tartott művészeti tanfolyamot, és visszahozta – korábban a csíkcsomortáni templomban is kiállított – Babba Mária életnagyságú festményét, amely egy évig lesz látható a gyímesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum kápolnájában.
Hummel Rozália 1946-ban Budapesten született. Festeni 1979-ben kezdett egy belső sugallatra, amely életének új fordulatot adott. Dél-Franciaországban kezdte meg művészi tanulmányait, amelyet aztán hosszú évekig végzett a világvallások és az ősi keleti bölcsességek terén, és elsajátította a hagyományos festészet technikáját is Radzsasztánban. Indiával karöltve Thaiföld, Szingapúr és Bali szigete is nagy jelentőséggel bír művészi és szellemi fejlődésében.
Több európai városban kiállították alkotásait, 1989-től Indiában, majd Bangkokban, Balin és Szingapúrban mutatta be képeit, tanulmányait. Művészetében összefonja az ősi népek nap- és holdkultuszainak legendáit és meséit. Festményein új formában dolgozza fel az ókori legendákat és mítoszokat, megőrízve azok eredeti üzenetét. Állandó kiállítása van az indiai Udaipurban, a szkíta hagyományokat őrző Napkirály városában, a Gangaur Haveli Múzeumban. Világszerte rendszeresen tart szakrális művészeti tanfolyamokat.
Illusztrált könyvei közül legismertebbek a hindi, avad nyelven írt Rámcsarítra manasz, valamint az angolul megjelent Bhagavad Gíta mindenkinek című írás. Magyarországon két könyve jelent meg: a Világszép Tündér Ilona és a Ráma herceg és Szítá hercegnő széplegendája.
Hallgassa meg a műsort!