Újabb nagy húzásra készülünk: azt szeretnénk, hogy 2020-ban Kolozsvár Európa kulturális fővárosa legyen. S hogy ezt elérjük: sorsára hagyunk egy igazi műemléket. A főtér sarkán szomorkodó Hintz-patikát ? egy 1573-ból származó épületet. Ez a ház, akárcsak a Szent Mihály Templom félezer éve szolgálja a várost. És hirdeti azt, hogy itt erőteljes művelődési hagyományok vannak. ? Vagy csak voltak? ? Döntsék el azok, akik jobban tudják. Mi csupán azt látjuk, hogy ezt a házat törvényszéki ítélettel visszaszolgáltatták az államosítás előtti tulajdonosának, a Németországban élő Hintz családnak, aki egyebet sem kíván kezdeni vele, mint azt hogy pénzt szerezzen. És olyan árat szabott, olyan horribilis összeget kér érte, amit sem a kolozsvári polgármesteri hivatal, sem pedig az épület korábbi résztulajdonosa, a Művelődési Minisztérium nem képes ? illetve nem akar ? megfizetni.
Én értem azt, hogy a törvényes örökösök, a Hintz család egyebet sem tehet az épülettel, minthogy pénzt szerez vele. Az is lehet, hogy bosszúból kér érette ilyen sok pénzt. Ezáltal akarja megbüntetni a román államot, aki a házukat ? és benne a patikát ? bitorolta több mint ötven éven át. Csakhogy a törvényes örökös nem gondol arra, hogy túlzott követelése egy műemlék, egy kétségtelen érték pusztulásához vezethet. Mint ahogy ez szép hazánkban ? a gazdátlanul és gondozatlanul hagyott régi épületek esetében többszázzal is! ? megtörtént már. Az örökös és az állam közötti huzakodás pusztít és rombol. Nem kellene rommá változtatni a Hintz-patikát ? és különösen nem az Európai kulturális fővárosi cím elnyerése érdekében! -, hanem renoválni kellene, hogy újra láthatóvá váljanak az épület reneszánsz-kori és barokk-kori vonásai. Mert ezek eltüntetésében jeleskedett már az épület egyik, 250 évvel ezelőtti tulajdonosa is, egy evangélikus lelkész, aki ? talán a reformáció jegyében, ki tudja? ? lekopaszította az épület homlokzatát. Aztán az államosítás után a ház főtér felőli sarkát fedett átjáróvá változtatták. Ezt sem nevezhetjük műemlék-megőrzésnek.
Most arra lenne szükség, hogy a város, a Művelődési Minisztérium és a jelenlegi tulajdonos, a Hintz család megegyezzék abban, hogy közös erőfeszítéssel felújítják az épületet, visszaállítják a jellegzetességeit, és hogy tovább működtetik az épületben található Gyógyszerészet-történeti Múzeumot, amelyben több mint 3000, régi korokból megőrzött kiállítási tárgy található. Csak így lehet megmenteni az épületet, és mindazt, ami benne van ? ittlétünk hiteles történelmi emlékét.