„A vasfüggöny lebontása óta eltelt negyedszázad még nem volt elegendő arra, hogy a kisebbségek visszakapják az elvesztett jogaikat és elkobzott tulajdonukat. Európa kevésbé szerencsés felében élő kisebbségek ezért a nyugat-európai, jobb helyzetben élő közösségek támogatását kérik? ? jelentette ki csütörtökön, június 11-én Helsinkiben a Nyelvi Sokszínűséget Támogató Hálózat (NPLD) éves közgyűlésén Vincze Loránt. A FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára a tanácskozást üdvözlő beszédében az európai kisebbségi szolidaritás erősítését kérte.
?Együtt kell rámutatnunk, hogy az emberi jogok és a kisebbségi jogok tekintetében nem fogadható el az európai kettős mérce. Szerintünk a kisebbségi jogok, a nyelvi jogok, a nyelvi sokszínűség az alapvető emberi jogok részei. Az EU és tagállamai nem nevezhetők erős demokráciának az emberi jogok szavatolása nélkül, az emberi jogok pedig csonkák maradnak, ha a kisebbségi jogok is nem válnak a részévé? ? emelte ki a politikus.
A FUEN nevében a kisebbségi szervezetek közös fellépését, erőinek egyesítését sürgette annak érdekében, hogy a kisebbségvédelem területén együtt érjenek el áttörést Brüsszelben. A közös munka első eleme a FUEN által kezdeményezett tanácsadó testület létrehozása lesz, amely ősszel tartja alakuló ülését.
A romániai magyarság helyzetéről beszélve Vincze Loránt elmondta: szinte minden kisebbségnek vannak vitái a többségi nemzettel és az állammal, követeléseit nem minden esetben teljesítik, de a romániai példa egészen egyedi az EU-ban, hiszen az állam a saját törvényeit nem alkalmazza. Utalt arra, hogy a svéd ajkúak Finnország lakosságának 5,4 százalékát teszik ki, míg a romániai magyarok az ország lakosságának 6,5 százalékát jelentik.
?Mindkettő erős közösség, amely ragaszkodik identitásához. De sajnos a hasonlóságok a kisebbségi jogok tekintetében nem sorjázhatóak. A svédajkú lakosság Finnországban széles körű autonómiával, nyelvi jogokkal, az Aaland-szigeteken pedig területi autonómiával rendelkezik. Itt az ország kétnyelvűségét az alkotmány szavatolja, és nyelvi törvény részletezi. Ehhez képest Romániában a magyar nyelv még Erdélyben sem rendelkezik regionális státussal, a húsz százalékos lakosságarány esetében biztosított anyanyelv-használati jogokat gyakran az önkormányzatok és az állami hatóságok sem tartják be. Az oktatási törvényben szavatolt jogokat egyes esetekben maguk a tanintézmények nem alkalmazzák, például a marosvásárhelyi MOGYE-n? ? hangsúlyozta Vincze Loránt az éves közgyűlésén.