A szenátorok több mint fele támogatja azt a törvénytervezetet, amely szerint a trianoni békeszerződés a román nép számára kiemelt fontosságú jogi eszköz, olyan alapvető dokumentum, amelyre ráépül a román-magyar kétoldalú kapcsolat.
A jogszabály indoklása értelmében ?a trianoni békeszerződés nemcsak Erdélynek az Anyaországhoz, Romániához való visszatérését szentesítette, hanem az ezen a területen többségben élő románok politikai és állampolgári jogait is elismerte?.
A tervezetet pozitívan véleményezte a szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága, de a kormány részéről is kedvező visszajelzés érkezett. Az ügyben a képviselőház tölti be a döntő ház szerepét. Addig is a szenátusnak 45 nap áll a rendelkezésére, hogy a tervezetet megvitassa és szavazzon róla. Ellenkező esetben hallgatólagos elfogadással átkerül az alsóházba. Ennek dátuma azonban átcsúszhat az őszi ülésszakra.
Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a Transindexnek elmondta, a térségben a történelmet kétféleképpen lehet szemlélni, Trianon, június 4-e jelentése akkor is, és ma is szembeállította a két nemzetet, hiszen a magyaroknak veszteséget, a románoknak pedig hatalmas nyereséget jelentett a békeszerződés. A szenátor szerint elképzelhető, hogy Titus Corlă?ean volt külügyminiszter ezzel a tervezettel próbált valamiféle választ adni arra a 2010-es évi magyarországi törvényre, amely június negyedikét a Nemzeti összetartozás napjának nyilvánította.
Mit jelent az elszakított területeken élőknek a nemzeti összetartozás napja? ? erre a kérdésre válaszol Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett erről. Az egykor ipari központnak számító Aradon a trianoni döntés meghozatalakor a magyarok még 80 százalékban tették ki a város lakosságát, ma már szórványsorsban élnek, számarányuk alig több mint 11 százalék.