A műsoridőnk sem a nap legszerencsésebb időpontjában van, mert délután 3 és 4 óra között főként csak a nyugdíjasok hallgathatnak, az úgymond aktív hallgatók ebben az órában dolgoznak. Ennek ellenére mégis nagyon hűséges hallgatói táborunk van. Ilyen korlátok között, hogyan látod, kikhez tudunk szólni, hol van a helyünk a hazai magyar rádiózásban? Mennyire álljuk meg a helyünket?
– Nagyon nehéz erről beszélni felmérések hiányában. Sajnos, több mint tíz éve nem készültek felmérések a magyar nyelvű rádiók hallgatottságáról Romániában, ezért inkább csak tapogatózunk akkor, amikor a hallgatóink korát, képzettségét igyekszünk megbecsülni. Azokra a visszajelzésekre vagyunk utalva, amelyeket kapunk a hallgatóktól, ez nem mindig reprezentatív, nem lehet belőle messzemenő következtetéseket levonni. Ami a műsor időintervallumát illeti, azt hiszem, ebben volt valami tudatosság, ugyanis a Kolozsvári Rádió műsora akkor kezdődik, amikor a miénk befejeződik. Tehát, ha valaki magyarul akarja Erdélyben vagy Bihar megyében hallgatni a rádiót, akkor megvan az a lehetősége, hogy egymás után következnek a magyar nyelvű műsorok, nem kell megszakítania a rádiózást. Egyfelől tehát van ebben valami jó is. Másfelől a 15 és16 óra közötti időszak nem a legszerencsésebb, csak abban az esetben, ha valaki a munkahelyére megy vagy onnan jön haza, mert akkor még az autórádióban hallgathatja a műsort, de valóban elsősorban a nyugdíjasok vagy a sokkal fitalabbak hallgathatják, akik már odahaza vannak. Azt hiszem, hogy ezt nekünk figyelembe kell venni, figyelembe is vesszük. A műsorrács kialakításakor igyekeztünk olyan műsorokat, olyan állandó műsorszámokat betenni, amelyek ehhez a generációhoz szólnak. Itt megemlíthetném Benedek Csilla nagyon jó műsorát, a Natúra Stúdiót, amely alternatív gyógymódokkal, biokertészettel és egyéb ilyen dolgokkal foglalkozik, de hát említhetném éppen a Mozaikot is? Vagy pedig Stanik István Jelenségek című műsorát, amely összefoglalja valamiképpen azt, hogy miről beszél a romániai magyar sajtó, illetve a romániai román sajtó, amit egyébként a mi hallgatóink általában nem olvasnak. Tehát a műsorunk révén szereznek tudomást azokról a közvitákról, amelyek a román társadalomban zajlanak.
Beszélgetésünk elején elmondtuk, hogy 2015. május 2-án lesz 70 éves a Bukaresti Rádió. Milyen programokkal, műsorokkal ünnepeljük fennállásunk 70. évfordulóját?
– Végül is a Bukaresti Rádió Bukarestben fog ünnepelni. Költségvetésünkhöz mérten szerényen, de annal nagyobb tisztelettel köszöntjük a hallgatókat. Május 20-án a Petőfi Sándor Művelődési Központban (Ioan Zalomit u. 6.) lesz egy bemutatkozó nyiltnapja a bukaresti magyar szerkesztőségnek. Ott elmondjuk azokat a gondokat, amelyekkel küszködünk, és azokat az eredményeket, amelyeket mégis csak sikerült elérnünk. Ez után egy kötetlen beszélgetés következik, majd egy nagyon szerény protokoll mellett vendégül látjuk mindazokat, akik megtisztelnek jelenlétükkel bennünket. Tehát lesz egy fajta Off Air megnyilvánulás is, de ezen kívül a romániai magyar sajtóban interjúk, cikkek, eseménybeharangozók szintjén elmondjuk, hogy 70 évesek lettünk. Ez egy kerek évforduló és olyan szempontból is egyedi, hogy a bukaresti magyar rádió volt az egyetlen, amely nem szüntette meg a műsorait. Tehát 70 évig folyamatosan jelen volt az éter hullámaiban, miközben a területi stúdiókat 1985 és 1989 között Nicolae Ceauşescu beszüntette.
Itt hadd említsük meg azt is, hogy kollégánk, Szőcs Levente készíti adásunk új honlapját. Megígérhetjük a hallgatóinknak, hogy 70-ik születésnapunkra új honlappal jelentkezünk?
– Nagyon remélem. Ő azt ígérte, már ebben a hónapban elkészül a honlappal. Most valamilyen technikai kérdés megoldásán fáradoznak a rádió informatikai részlegével közösen. Biztosítaniuk kell egy üres szervert. Remélhetőleg, az új honlap, amely már a tartalomra összpontosít és nem annyira a formára, több látogatót vonz majd. Ez is egy első lépés lesz annak érdekében, hogy elinduljunk az internetes rádiózás útján, amely azonban egy hosszú menetelés lesz.
Kérdezett: Darvas Enikő