A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy a gyenge gazdasági növekedés, a magas szociális és védelmi kiadások, valamint a közelgő parlamenti választások az általa korábban vártnál nehezebbé teszik a költségvetési konszolidációt.
A szombat hajnali Londoni bejelentés szerint az S&P az eddigi "A plusz"-ról egy fokozattal – a továbbra is elsőrendű befektetői osztályzatnak számító – "A"-ra minősítette vissza a hosszú futamidejű külső és hazai szlovák államadósság-kötelezettségek osztályzatát.
Az új besorolás kilátása stabil.
A hitelminősítő a rövid lejáratú szlovák szuverén adósságállomány minősítését az eddigi "A-1" szinten megerősítette.
A cég azt valószínűsíti, hogy a GDP-arányos szlovák államadósságráta 2029-ig 62 százalékra emelkedik a 2024-ben mért 51 százalékról.
Két ember meghalt, amikor az amerikai hadsereg csapást mért egy feltételezhetően kábítószert szállító hajóra a Csendes-óceán keleti részén - jelentette be az Egyesült Államok déli parancsnoksága (SOUTHCOM) pénteken.
Az X-en közzétett tájékoztatásában a hadsereg hozzátette, a hajóról hírszerzési információk alapján szerzett tudomást, a támadásról pedig rövid videófelvételt is közzétett.
On April 24, at the direction of #SOUTHCOM commander Gen. Francis L. Donovan, Joint Task Force Southern Spear conducted a lethal kinetic strike on a vessel operated by Designated Terrorist Organizations. Intelligence confirmed the vessel was transiting along known… pic.twitter.com/FRHwqXsHm2
Donald Trump amerikai elnök kormánya tavaly szeptemberben indított hadművelet a feltételezett drogcsempész hajók ellen a latin-amerikai vizeken, az akciókban eddig - az AFP francia hírügynökség összesítése szerint - 182-en haltak meg.
A műveleteket az ENSZ mellett olyan emberi jogi csoportok is bírálták, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch, "törvénytelen kivégzéseknek" minősítve azokat.
Washington szerint a csapások szükségesek ahhoz, hogy megakadályozzák az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-csempészetet.
Az ENSZ Közgyűlése pénteken, a csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulója előtt, a nukleáris energia kizárólag békés célú felhasználására szólított fel.
A közgyűlés elnöke, Annalena Baerbock hangsúlyozta: a csernobili tragédia megmutatta, hogy a nukleáris technológia – még békés célokra alkalmazva is – alapvetően eltér minden más technológiától. Kiemelte, hogy az atomenergia biztonságos használatát nemzetközi jogi garanciákkal és a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökséggel (NAÜ) való szoros együttműködéssel kell biztosítani, hogy elkerülhető legyen egy újabb, a csernobilihoz hasonló katasztrófa.
António Guterres, az ENSZ főtitkára megemlékezett mindazokról, akik a baleset következményeinek enyhítésén dolgoztak, és rámutatott: Csernobil nem csupán nemzeti tragédia volt, hanem figyelmeztetés arra, hogy a nukleáris balesetek az egész nemzetközi közösséget érintik. Hangsúlyozta az országok közötti együttműködés és az információk megosztásának fontosságát a biztonságos nukleáris környezet megteremtése érdekében.
Dmitrij Csumakov, Oroszország ENSZ‑képviseletének helyettes vezetője szerint az ilyen balesetek fontos tanulságokkal szolgálnak a világ számára. Mint mondta, „az emberek hibázhatnak, és megfelelő óvatosság nélkül bármely technológia veszélyforrássá válhat – még a legjobb szándék mellett is”.
A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26‑án történt, amikor egy hibásan megtervezett kísérlet robbanássorozatot okozott az atomerőmű 4‑es reaktorában. A baleset több mint nyolcmillió embert tett ki sugárzásnak, több ezren meghaltak, és a gyermekek körében jelentősen nőtt a leukémiás megbetegedések száma. A robbanás a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris események skáláján – ilyen minősítést azóta csak a 2011‑es fukusimai baleset kapott.
Az ENSZ Közgyűlése 2016‑ban nyilvánította április 26‑át a csernobili katasztrófa nemzetközi emléknapjává.
Európa egy „egyedülálló pillanatot” él át, amikor három nagyhatalom vezetője – Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin‑ping – egyszerre áll szemben az európai érdekekkel – jelentett ki Emmanuel Macron francia elnök.
Athénban, a görög miniszterelnökkel tartott találkozón Macron arról beszélt, hogy Európának most kell határozott lépéseket tennie, mert a geopolitikai környezet gyorsan változik.
Bár az amerikai elnököt továbbra is „szövetségesnek” nevezte, hozzátette: Washington vezetése nem mindig kiszámítható vagy megbízható.
A francia elnök szerint ez a helyzet akár „Európa pillanata” is lehet, hiszen az Európai Unió gazdasági és pénzügyi ereje már most is összevethető az Egyesült Államokéval és Kínáéval. A kihívás szerinte az, hogy az EU valódi geopolitikai hatalommá váljon.
Macron újra hangsúlyozta a „európai szuverenitás” fontosságát, és azt is, hogy az EU‑nak erősítenie kell saját szerepét a NATO‑n belül.
Szerinte az 5. cikkely – a kölcsönös védelem alapja – körüli bizonytalanság, amelyet Donald Trump kijelentései okoztak, gyengíti a szövetséget, még ha a NATO továbbra is kulcsfontosságú is.
Kína exportkorlátozásokat vezet be hét európai cég és kutatóintézet ellen
A pekingi kereskedelmi minisztérium szerint ezek a vállalatok részt vettek fegyvereladásokban Tajvan számára, vagy „együttműködtek” a tajvani féllel.
A döntés értelmében a kínai exportőrök nem szállíthatnak nekik kettős – civil és katonai – felhasználású termékeket. A listán belga, német és cseh cégek szerepelnek:
– a belga FN Browning és FN Herstal,
– a német Hensoldt AG,
– a cseh Excalibur, Omnipol, a Spaceknow helyi leányvállalata,
– valamint a cseh VZLU Aerospace kutatóközpont.
A mostani szankciók nemcsak a kínai exportot tiltják, hanem azt is, hogy külföldi szervezetek kínai eredetű kettős felhasználású termékeket adjanak tovább a hét érintett európai entitásnak.
A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy a gyenge gazdasági növekedés, a magas szociális és védelmi kiadások, valamint a közelgő parlamenti választások az általa korábban vártnál nehezebbé teszik a költségvetési konszolidációt.
A szombat hajnali Londoni bejelentés szerint az S&P az eddigi "A plusz"-ról egy fokozattal – a továbbra is elsőrendű befektetői osztályzatnak számító – "A"-ra minősítette vissza a hosszú futamidejű külső és hazai szlovák államadósság-kötelezettségek osztályzatát.
Az új besorolás kilátása stabil.
A hitelminősítő a rövid lejáratú szlovák szuverén adósságállomány minősítését az eddigi "A-1" szinten megerősítette.
A cég azt valószínűsíti, hogy a GDP-arányos szlovák államadósságráta 2029-ig 62 százalékra emelkedik a 2024-ben mért 51 százalékról.
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A…
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a…
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését…
Az Európai Bizottság tervezetet készít arról, hogyan működhetne az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka a gyakorlatban, ha valamely tagállam aktiválná azt…
A szociáldemokrata miniszterek távozása után az RMDSZ két új miniszteri tárca vezetését veheti át. Ilie Bolojan kormányfő azt javasolja Nicușor Dan államelnöknek, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca ideiglenes vezetésével Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, az egészségügyi tárca vezetésével pedig Cseke Attila fejlesztési minisztert bízza meg, jelenlegi tisztségeik továbbvitele mellett. Mindketten rendelkeznek tapasztalattal a javasolt szakterületen.
A Szociáldemokrata Párt minisztereinek lemondása után az alakulat összes, politikai alapon kinevezett kormányzati tisztségviselőjének – például az államtitkároknak és a prefektusoknak – is távoznia kellene – állítja Dan Motreanu.
A Szociáldemokrata Párt szerint a kormány új felállásában működésképtelen. A szociáldemokraták szerint mélységes felelőtlenségről tesz bizonyságot Ilie Bolojan megtartása egy parlamenti többség nélküli kormány élén, aminek negatív következményei lesznek a nemzetgazdaságban.
Idén januárban és februárban a nyers adatok szerint 3,1 százalékkal csökkent a gépjármű-kereskedelem forgalma 2025 első két hónapjához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87.220 kilométert tett ki, amelynek 20,8 százaléka országút, 40,3 százaléka…
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A támadásokban legalább 14 ember megsebesült, köztük egy gyermek is – tájékoztatott Olekszandr Hanzsa, Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója.
Robbanásokat jelentettek Kijevből és Harkivból, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák. Harkiv polgármestere, Ihor Terehov elmondta, hogy a támadások megrongáltak több lakóházat, egy gázvezetéket, és károkat okoztak a közlekedési infrastruktúrában.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 619 drónt és 47 rakétát indított Ukrajna ellen, amelyek közül 580 drónt és 30 rakétát sikerült megsemmisíteni.
A támadások következményei Románia területén is érezhetők voltak: Galați városában dróndarabok hullottak le, amelyek megrongáltak egy melléképületet és egy villanyoszlopot. Sérültekről nem érkezett jelentés, de a katasztrófavédelem elővigyázatosságból evakuálta a környék lakóit, mivel a törmelékek robbanóanyagot tartalmaztak.
A gázhálózat üzemeltetője, a Distrigaz biztonsági okokból megszakította a gázszolgáltatást az érintett környéken.
A román védelmi minisztérium élesen elítélte az orosz támadásokat, amelyek szerintük a regionális biztonságot és a NATO stabilitását is veszélyeztetik.
Ukrajna nem elégszik meg szimbolikus gesztusokkal
A ciprusi EU‑csúcstalálkozó után a német kancellár arról beszélt, hogy Ukrajna számára egy többlépcsős csatlakozási folyamat lehetne a megoldás. Merz szerint mindenki számára világos: Ukrajna azonnali felvétele az Európai Unióba jelenleg nem reális.
A német javaslat lényege, hogy Ukrajna fokozatosan kapcsolódjon be az uniós intézmények munkájába, miközben folytatja a szükséges reformokat. Például részt vehetne az Európai Tanács, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság ülésein, de szavazati jog nélkül.
Merz azt is hangsúlyozta, hogy az egyik legnehezebb kérdés az lesz, hogyan férhet hozzá Ukrajna az uniós piachoz. Elképzelhető, hogy először csak részleges hozzáférést kapna – ahogy ez már most is történik bizonyos ukrán termékek, főleg mezőgazdasági áruk esetében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált: Ukrajna nemcsak saját magát, hanem egész Európát védi az orosz agresszióval szemben, ezért nem elégedhet meg „szimbolikus gesztusokkal”.
A török parlament elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a 15 év alattiaknak a közösségi média használatát – jelentette az Anadolu hírügynökség. A jogszabály a közzétételétől számítva hat hónap múlva lép életbe.
Az új törvény értelmében a 15 év alattiak nem regisztrálhatnak közösségi médiás felületekre, a platformokat működtető cégeknek pedig kötelességük lesz hatékony ellenőrzési rendszert bevezetni, hogy megakadályozzák a korlátozás kijátszását.
A jogszabály bővíti a szülők lehetőségeit a gyermekek képernyőidejének figyelésére, és előírja, hogy a platformoknak egy órán belül el kell távolítaniuk a káros online tartalmakat.
Ankara a korlátozást a gyermekek és fiatalok védelmével, valamint egy biztonságosabb, átláthatóbb és felelősebb digitális környezet megteremtésével indokolta, „különös tekintettel a közrend fenntartására”.
Hasonló intézkedéseket már több ország is bevezetett, köztük Ausztrália, Portugália, Franciaország és Görögország.
A múlt héten Emmanuel Macron francia elnök havi egy „digitális detoxnapot” javasolt a fiataloknak, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és 12 uniós tagállam – köztük Németország, Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország – hasonló korlátozásokról egyeztetett.
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is ellátja.
A leendő kormányfő közlése szerint Orbán Anita a miniszterelnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel képviseli őt a kormányüléseken és hivatalos eseményeken.
Magyar Péter hozzátette, hogy Orbán Anita jelenleg Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság vezetőivel Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton társaságában. A megbeszélések célja, hogy Magyarország számára visszaszerezzék a befagyasztott uniós forrásokat.
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését követően.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa kiemelte: a Hormuzi-szorosnak azonnal újra meg kell nyílnia korlátozások és áthaladási díjak nélkül, a nemzetközi jog és a hajózás szabadsága elvének teljes tiszteletben tartásával, ez az egész világ számára létfontosságú. Hangsúlyozta: az Európai Unió teljes szolidaritásáról biztosítja a Közel-Kelet országait, és a diplomáciai megoldást tartja az egyetlen járható útnak a térségben zajló konfliktusok rendezésére.
Az uniós csúcs napirendjén szerepelt a 2028–2034-es többéves uniós költségvetés is. Románia egy ambiciózus, nagyobb forrásokat biztosító büdzsé mellett érvelt, amely lehetővé tenné Európa fő kihívásainak – például a biztonság és a versenyképesség erősítésének – kezelését, valamint a keleti szárny fejlesztését.
Közvetítőkön keresztül folynak tárgyalások
Az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és az elnök veje, Jared Kushner szombaton Pakisztánba utaznak, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljenek az iráni kormány képviselőivel – közölte a Fehér Ház szóvivője. Karoline Leavitt hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök szeretne esélyt adni diplomáciai rendezésre.
A béketárgyalások első fordulójában résztvevő JD Vance alelnök Washingtonból követi a fejleményeket, Donald Trump elnök oldalán, Marco Rubio külügyminiszterrel közösen – mondta el a szóvivő.
Irán továbbra is lezárva tartja a Hormuzi-szorost, amely a háború előtt a világ olajszállításainak ötödét bonyolította. Az Egyesült Államok haditengerészete pedig akadályozza az iráni hajók kijutását az Ománi-öbölből – így próbálva gazdasági nyomást gyakorolni a teheráni vezetésre.
Az Európai Bizottság tervezetet készít arról, hogyan működhetne az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka a gyakorlatban, ha valamely tagállam aktiválná azt – jelentette be pénteken Nikosz Hrisztodulidesz, Ciprus elnöke.
Az uniós vezetők a ciprusi tanácskozáson megállapodtak abban, hogy felkérik a Bizottságot: dolgozza ki, milyen lépéseket kell tenni, ha egy tagállam életbe lépteti a Lisszaboni Szerződés 42.7-es cikkét. Hrisztodulidesz szerint „számos kérdésre kell választ találni”.
A NATO 5. cikkelyével ellentétben az EU-ban nincs részletes katonai vagy műveleti terv a kölcsönös segítségnyújtásra. A záradékot eddig csak egyszer, 2015-ben aktiválták – a párizsi terrortámadások után –, amikor Franciaország kérésére a tagállamok növelték részvételüket nemzetközi katonai missziókban, hogy a francia hadsereg átcsoportosíthassa erőit.
A 42.7-es cikk kimondja: „Ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, a többi tagállam köteles minden lehetséges eszközzel segítségére sietni.” Hrisztodulidesz példaként említette: ha Franciaország aktiválná a cikket, a Bizottság tervezete választ adna arra, mely országok reagálnának elsőként, és milyen támogatást kérhetne a megtámadott tagállam.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő hangsúlyozta, hogy továbbra is a NATO marad a kollektív védelem alapja, ugyanakkor az EU rendelkezik olyan kiegészítő eszközökkel, mint a szankciók, pénzügyi és humanitárius támogatások, amelyek szintén szerepet kaphatnak a záradék aktiválásakor.
A fejlemények hátterében az is áll, hogy Donald Trump amerikai elnök április elején kijelentette: az Egyesült Államok fontolgatja kilépését a NATO-ból, miután a szövetség több tagja nem vett részt az Irán elleni hadműveletben.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a hazai belpolitikai válságról, amely a lehető legrosszabbkor robbant ki. A PSD kilépett a kormányból és ezzel felbontotta a kormánykoalíciós megállapodást, ezért most a Bolojan-kabinetnek egyelőre kisebbségi kormányként kell tovább vinnie az ország ügyeit. Elemzők szerint ezt csak ideig-óráig teheti meg, de egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a tartós megoldása ennek a politikai válságnak. Áttekintjük ennek az újabb krízisnek a gazdasági következményeit is. Beszámolunk Magyar Péter és Kelemen Hunor budapesti találkozójáról, amelyen Magyarország jövendő miniszterelnöke és az RMDSZ elnöke megpróbálta rendezni az új magyar kormánypárt és a romániai magyarság politikai érdekképviselete közötti viszonyt.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy az Irán elleni illegális háború, az új halálbüntetési törvény, de főleg a libanoni tűzszünet kihirdetése után rendezett bejrúti mészárlás megfordította Izrael európai szövetségeseinek a hozzáállását.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Gulliver és a testméretek tanulsága című jegyzetét.
A szociáldemokrata miniszterek távozása után az RMDSZ két új miniszteri tárca vezetését veheti át. Ilie Bolojan kormányfő azt javasolja Nicușor Dan államelnöknek, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca ideiglenes vezetésével Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, az egészségügyi tárca vezetésével pedig Cseke Attila fejlesztési minisztert bízza meg, jelenlegi tisztségeik továbbvitele mellett. Mindketten rendelkeznek tapasztalattal a javasolt szakterületen.
Ilie Bolojan kormányfő vette át ügyvivő jelleggel az energiaügyi minisztérium irányítását. Dragoș Pâslaru beruházási és európai projektekért felelős miniszter ideiglenesen a munkaügyi minisztériumot is irányítani fogja. Cătălin Predoiu belügyminiszter átveszi az igazságügyi minisztérium vezetését, míg Radu Miruță védelmi miniszter ügyvivőként a szállításügyi minisztériumot is irányítja majd. Marian Neacșu kormányfő-helyettes feladatait pedig Oana Gheorghiu veszi át - közölte Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Szociáldemokrata Párt minisztereinek lemondása után az alakulat összes, politikai alapon kinevezett kormányzati tisztségviselőjének - például az államtitkároknak és a prefektusoknak - is távoznia kellene – állítja Dan Motreanu.
A Nemzeti Liberális Párt főtitkára a közösségi oldalon úgy fogalmazott: a PSD kettős mércét alkalmaz, mert miközben Ilie Bolojan kormányfő legitimitását vitatja, a szociáldemokrata államtitkárok és prefektusok hivatalban maradását nem tartja problémásnak.
A Szociáldemokrata Párt szerint a kormány új felállásában működésképtelen. A szociáldemokraták szerint mélységes felelőtlenségről tesz bizonyságot Ilie Bolojan megtartása egy parlamenti többség nélküli kormány élén, aminek negatív következményei lesznek a nemzetgazdaságban.
A Szociáldemokrata Párt közleményében úgy fogalmaz, felelőtlenség lett volna részéről egy hibás úton tovább haladni, főként a jelenlegi geopolitikai körülmények között.
Az üzemanyagárak hirtelen emelkedtek az éjszaka folyamán, miután több nagy piaci szereplő egyszerre hajtott végre jelentős drágításokat.
A Profit.ro adatai szerint az OMV Petrom, a Rompetrol, a Lukoil és a Socar is emelte az árakat, így a gázolaj literenkénti ára több helyen meghaladta a 9 lejt, a benziné pedig megközelítette a 8 lej 70 banit. A piacvezető OMV Petrom rövid időn belül kétszer is drágított: a benzin ára 12 óra alatt több mint 50 banival nőtt, a gázolajé pedig közel ugyanennyivel emelkedett.
Idén januárban és februárban a nyers adatok szerint 3,1 százalékkal csökkent a gépjármű-kereskedelem forgalma 2025 első két hónapjához képest - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Leginkább a motorkerékpárok, a kapcsolódó alkatrészek és tartozékok kereskedelme, valamint a motorkerékpárok karbantartásának és javításának forgalma csökkent 10,7 százalékkal. A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint viszont a gépjárművek és motorkerékpárok nagy- és kiskereskedelmének, karbantartásának és javításának forgalma 1,3 százalékkal nőtt az idei első két hónapban.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87.220 kilométert tett ki, amelynek 20,8 százaléka országút, 40,3 százaléka megyei út, 38,9 százaléka pedig községi út volt - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A 2025. december 31-én használatban levő vasúthálózat hossza 10.615 kilométer volt.
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A támadásokban legalább 14 ember megsebesült, köztük egy gyermek is – tájékoztatott Olekszandr Hanzsa, Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója.
Robbanásokat jelentettek Kijevből és Harkivból, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák. Harkiv polgármestere, Ihor Terehov elmondta, hogy a támadások megrongáltak több lakóházat, egy gázvezetéket, és károkat okoztak a közlekedési infrastruktúrában.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 619 drónt és 47 rakétát indított Ukrajna ellen, amelyek közül 580 drónt és 30 rakétát sikerült megsemmisíteni.
A támadások következményei Románia területén is érezhetők voltak: Galați városában dróndarabok hullottak le, amelyek megrongáltak egy melléképületet és egy villanyoszlopot. Sérültekről nem érkezett jelentés, de a katasztrófavédelem elővigyázatosságból evakuálta a környék lakóit, mivel a törmelékek robbanóanyagot tartalmaztak.
A gázhálózat üzemeltetője, a Distrigaz biztonsági okokból megszakította a gázszolgáltatást az érintett környéken.
A román védelmi minisztérium élesen elítélte az orosz támadásokat, amelyek szerintük a regionális biztonságot és a NATO stabilitását is veszélyeztetik.
Ukrajna nem elégszik meg szimbolikus gesztusokkal
A ciprusi EU‑csúcstalálkozó után a német kancellár arról beszélt, hogy Ukrajna számára egy többlépcsős csatlakozási folyamat lehetne a megoldás. Merz szerint mindenki számára világos: Ukrajna azonnali felvétele az Európai Unióba jelenleg nem reális.
A német javaslat lényege, hogy Ukrajna fokozatosan kapcsolódjon be az uniós intézmények munkájába, miközben folytatja a szükséges reformokat. Például részt vehetne az Európai Tanács, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság ülésein, de szavazati jog nélkül.
Merz azt is hangsúlyozta, hogy az egyik legnehezebb kérdés az lesz, hogyan férhet hozzá Ukrajna az uniós piachoz. Elképzelhető, hogy először csak részleges hozzáférést kapna – ahogy ez már most is történik bizonyos ukrán termékek, főleg mezőgazdasági áruk esetében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált: Ukrajna nemcsak saját magát, hanem egész Európát védi az orosz agresszióval szemben, ezért nem elégedhet meg „szimbolikus gesztusokkal”.
