Óvatosságra intenek a szakértők a nyilvánosságra hozott magyarországi ügynökakták értelmezésével kapcsolatban.
A szerdán közzétett, mintegy 60 ezer nevet tartalmazó állambiztonsági adatbázis önmagában nem bizonyítja az érintettek tényleges ügynöki tevékenységét – hangsúlyozta Papp István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főosztályvezetője a Kossuth rádióban. Mint mondta, előfordult, hogy valakit beszervezettként tartottak nyilván, miközben nem végzett érdemi ügynöki munkát. A téves besorolásra példa Lezsák Sándor esete is. Az Országgyűlés korábbi alelnökének neve informatikai hiba miatt jelent meg a hálózati személyek között. A levéltár közleménye szerint Lezsák Sándor valóban szerepel az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon, de nem ügynökként, hanem megfigyeltként.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ. A kormányfő a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy két év után indokolt a nyugdíjak emelése, és a kabinet szeretné megvalósítani a Florin Manole munkaügyi miniszter által javasolt nyugdíjemelést. – Az emelés valószínű, de amíg nem ismerjük a pontos adatokat, nem szeretnék ígéreteket tenni – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Románia jelenleg a költségvetési konszolidáció időszakában van, ami azt jelenti, hogy a korábban rendkívül magas államháztartási hiányt csökkenteni kell. Fontosnak nevezte a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor szerinte reményt és bizalmat is kell adni a lakosságnak abban, hogy javulni fog a helyzet.
"
["post_title"]=>
string(97) "A miniszterelnök szerint indexálhatják a nyugdíjakat, de még nincs végleges döntés erről"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(87) "a-miniszterelnok-szerint-indexalhatjak-a-nyugdijakat-de-meg-nincs-vegleges-dontes-errol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-11-04 15:17:44"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:17:44"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469999"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#5560 (24) {
["ID"]=>
int(469995)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-11-04 15:11:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:11:59"
["post_content"]=>
string(1287) "
Magyarországon elérhetővé vált mától mintegy 60 ezer, a rendszerváltás előtt működő állambiztonsági szolgálatok által beszervezett hálózati személy neve és adata. A dokumentumok már elérhetőek a nyitottaktak.hu oldalon. A számos titkosszolgálati irattípus közül most három vált bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé: a 6-os karton, vagyis a hálózati személy nyilvántartási lapja, a B (azaz beszervezési) -napló és a H (azaz hálózati) - adattár. A szerdától megismerhető ügynökakták III/I-es, vagyis a hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumait és adatait viszont nem hozzák nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatosan Magyar Péter miniszterelnök elmondta, hogy a magyar nemzetbiztonságnak még most is vannak ezzel kapcsolatos érdekei, és nagyon nagy nemzetközi és egyéb problémákat tudna az ország részére okozni, ha ezek nyilvánosságra kerülnének. Magyar Péter egyébként a nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólította fel az állampolgárokat a mai budapesti sajtótájékoztatóján. Rámutatott: a napvilágra kerülő információkról inkább beszélni érdemes, nem pedig ítélkezni miattuk.
A kolozsvári születésű Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a magyarországi Válasz Online-nak adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy 1957 és 1966 között "Pál" fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában. A jövőre 90 éves fotográfus maga kezdeményezte múltjának feltárását, még azelőtt, hogy nyilvánossá váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeinek hatos kartonjai. Korniss Péter úgy fogalmazott: szégyelli egykori szerepét, ugyanakkor szeretné, ha történetét nem találgatások alapján ítélnék meg.
Óvatosságra intenek a szakértők a nyilvánosságra hozott magyarországi ügynökakták értelmezésével kapcsolatban.
A szerdán közzétett, mintegy 60 ezer nevet tartalmazó állambiztonsági adatbázis önmagában nem bizonyítja az érintettek tényleges ügynöki tevékenységét – hangsúlyozta Papp István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főosztályvezetője a Kossuth rádióban. Mint mondta, előfordult, hogy valakit beszervezettként tartottak nyilván, miközben nem végzett érdemi ügynöki munkát. A téves besorolásra példa Lezsák Sándor esete is. Az Országgyűlés korábbi alelnökének neve informatikai hiba miatt jelent meg a hálózati személyek között. A levéltár közleménye szerint Lezsák Sándor valóban szerepel az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon, de nem ügynökként, hanem megfigyeltként.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állami kitüntetést adományozott Melania Trump amerikai first ladynek a múlt héten egy frontvonalbeli városból végrehajtott humanitárius…
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Akik még nem kapták meg ezt…
A képviselőház elutasította Bálványos település román nevének a megváltoztatását Bălvănișra, amit a Románok Egyesüléséért Szövetség és Dan Tanasă képviselő javasolt.…
A képviselőház elutasította ügydöntő házként azt a törvénytervezetet, amely az óvodától egészen a nyolcadik osztályig valamennyi gyerek szüleinek munkaszüneti napot…
Tüntettek ma az Országos Statisztikai Intézet alkalmazottai amiatt, hogy a kormány nem folyósítja azokat a bérhátralékokat, amelyeket a bíróságon nyertek…
Dumitru Chisăliţă energiaügyi miniszter javasolni fogja a kormánynak, hogy április 1-je után is folytatódjon a háztartási földgázfogyasztóknak nyújtott támogatási program,…
Kedves hallgatóink, csütörtökön, november 5-én karbantartási munkálatok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a temesvári (Szakálháza) adótorony körzetében középhullámon…
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet…
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz…
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állami kitüntetést adományozott Melania Trump amerikai first ladynek a múlt héten egy frontvonalbeli városból végrehajtott humanitárius evakuálás megszervezésében játszott szerepéért - derült ki a szerdán közzétett elnöki rendeletből.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Akik még nem kapták meg ezt az öszeget, novemberben vagy decemberben juthatnak hozzá - közölte az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium. A támogatás szakmai továbbképzésekre, szakkönyvek vásárlására és az oktatási tevékenységhez szükséges egyéb kiadásokra fordítható. Az összeg legalább 65 százalékát az oktatási minisztérium által jóváhagyott vagy akkreditált továbbképzésekre kell felhasználni.
Hiányos Romániában a kisebbségvédelmi törvénykezés, de a meglévő törvények alkalmazása is – hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szakértői testülete figyelmét az RMDSZ küldöttsége. A szövetség tájékoztatása szerint a keddi, kolozsvári megbeszélésen a szövetséget Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, valamint Horváth Anna és Szilágyi Dóra ügyvezető alelnök képviselte. A megbeszélésen Vincze Loránt rámutatott arra, hogy bár Románia papíron szilárd törvényi kerettel rendelkezik a kisebbségi jogok terén, a gyakorlatban és a jogszabályok alkalmazásában komoly akadályok tapasztalhatók. A román állam jelentése csupán a jogszabályokat írja le, és adós marad azok tényleges megvalósulásának értékelésével, miközben hiányoznak belőle a magyar közösségre vonatkozó adminisztratív és statisztikai adatok is. Az európai parlamenti képviselő felhívta a figyelmet a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetére, ahol a törvény által garantált önálló magyar kar létrehozása a mai napig várat magára. A bírósági döntések és a kétnyelvű feliratok kapcsán Vincze Loránt kifejtette, hogy a romániai bíróságok sorozatosan a magyar nyelv használatát korlátozó döntéseket hoznak. Horváth Anna kiemelte az igazságszolgáltatásban, a rendőrségen és a helyi közigazgatásban dolgozó magyarok alulreprezentáltságát, valamint az erre vonatkozó hivatalos adatok hiányát. Hangsúlyozta, hogy amíg az állami hatóságok és bíróságok akadályozzák a magyar nyelvismeret feltételül szabását a helyi közigazgatási versenyvizsgákon, valamint az egészségügy és az igazságszolgáltatás kihelyezési eljárásaiban, addig a nyelvi jogok törvényes előírásai többnyire csak papíron maradnak, alkalmazásuk nem tud a gyakorlatban megvalósulni.
A képviselőház elutasította Bálványos település román nevének a megváltoztatását Bălvănișra, amit a Románok Egyesüléséért Szövetség és Dan Tanasă képviselő javasolt. Az alsóház ma ügydöntő házként elutasította a tervezetet, így Bálványos neve románul is Bálványos marad, a magyar ékezetek nélkül.
A képviselőház elutasította ügydöntő házként azt a törvénytervezetet, amely az óvodától egészen a nyolcadik osztályig valamennyi gyerek szüleinek munkaszüneti napot írt volna elő az iskolakezdés napjára. A tervezetet a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte. A kezdeményezők ezt azzal indokolták, hogy a szülők résztvehessenek a tanévnyitó ünnepségen. A tervezetet korábban a szenátus is elutasította.
A járművezetők mától egy új kerülőútvonalat vehetnek igénybe, hiszen a fővárost elkerülő A0-ás bukaresti körgyűrű harmadik és negyedik szakaszát ma délután 2 órakor megnyitották a forgalom előtt. Az Afumaţi és Glina közötti 13 kilométer hosszú szakasz közvetlen összeköttetést biztosít az A3-as Bukarest–Ploieşti és az A2-es Bukarest–Konstanca autópályák között. Ez az útszakasz tehermentesíti valamennyire a főváros nehézforgalmát.
Tüntettek ma az Országos Statisztikai Intézet alkalmazottai amiatt, hogy a kormány nem folyósítja azokat a bérhátralékokat, amelyeket a bíróságon nyertek meg jogerősen. A 150-200 tiltakozó azt nehezményezi, hogy a bérhátralékok folyósítását befagyasztotta a kormány. A kormánynak öt év alatt kell kifizetnie, tavaly befagyasztották ezek kifizetését, az idén pedig nem foglalták bele az állami költségvetésbe. Az éves összeg alkalmazottanként átlagban 12-15 ezer lejt tesz ki a szakszervezet szerint, ami két vagy majdnem három fizetésnek felel meg egyes esetekben.
Dumitru Chisăliţă energiaügyi miniszter javasolni fogja a kormánynak, hogy április 1-je után is folytatódjon a háztartási földgázfogyasztóknak nyújtott támogatási program, és a szociálisan sérülékeny fogyasztók számára ne dráguljon meg jelentősen a gáz. Az Agerpresnek adott interjúban kifejtette, véleménye szerint nem lehet szabályozott fázisból piaci fázisba átmeneti időszak nélkül.
A Natura Stúdió mai adásában építészeket hallhatnak arról, hogy milyen irányba alakul Kolozsvár és a Kis-Szamos kapcsolata. A folyó, amely jelen van, mégis gyakran háttérbe szorul a városi térhasználatban, egyszerre természeti adottság és kiaknázatlan lehetőség.
Kedves hallgatóink, csütörtökön, november 5-én karbantartási munkálatok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a temesvári (Szakálháza) adótorony körzetében középhullámon az 1314-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állami kitüntetést adományozott Melania Trump amerikai first ladynek a múlt héten egy frontvonalbeli városból végrehajtott humanitárius evakuálás megszervezésében játszott szerepéért - derült ki a szerdán közzétett elnöki rendeletből.
