Adásunkban beszámolunk a délvidéki származású Verebes György Munkácsy-díjas festőművész csíkszeredai kiállításáról, a 65 évvel ezelőtt elhunyt Szántay Lajos, Arad egykori főépítésze munkásságáról és szellemi örökségéről, valamint az újonnan alakult Erdélyi Zeneszerzők Archívumáról.
A két nagy tanügyi szakszervezet szerint nem lesz általános bojkott a próbavizsgák alkalmával, viszont tömeges távolmaradás igen, ami várhatóan alaposan megzavarja majd a szimulációt.
A szakszervezetek szavazásán 73 000-nél is többen foglaltak állást a bojkott mellett, ami az érdekvédelmi tagok több mint fele a FSLI és a „Spiru Haret” szerint. 40 ezren egyenesen sztrájkot sürgetnek a vizsgaidőszakra.
A szakszervezetek szerint a tanfelügyelőségek visszaélnek a helyzettel. Ahol sok tanár bojkottál, ott állítólag indokolatlanul megnövelik a tantermekben a diákok számát, és csökkentik a vizsgabizottságok létszámát.
Az érdekvédelem szerint azonban a próbavizsgák így elveszítik valódi értelmüket, formalitássá válnak, nem tükrözik majd a diákok valós felkészültségét.
A bojkott figyelmeztetés a kormánynak: a mostani lépés csak előfutára egy nagyobb, az év végi érettségi és záróvizsgák idejére tervezett tiltakozásnak.
A hétfői stagnálás után kedden ismét meredeken emelkedtek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon, miután a nemzetközi olajpiacon tovább drágult a nyersolaj, és a lej árfolyama is gyengült a dollárral szemben.
A profit.ro adatai szerint a Lukoilnál lehet legolcsóbban tankolni, viszont a legnagyobb romániai hálózattal rendelkező OMV-Petrom kútjainál a normál benzin ára 8,27 lej és 8,41 lej között változik. A többi nagy forgalmazó egyelőre nem drágított, de nagyon valószínű, hogy nem sokáig tartják a tegnapi árakat.
Az iráni háború miatt az irányadó Brent olaj hordónkénti ára 116 dollárra emelkedett hétfőre, ami az év eleji szint csaknem kétszerese, kedden reggel pedig 93 dollár fölött jegyezték.
Hargita megyében ma aláírták a térség legnagyobb közhasznú beruházási szerződését – jelentette be Csíkszereda polgármestere, Korodi Attila. A Harvíz Rt. és az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma közötti megállapodás több mint 1 milliárd lej értékű, és tizennégy település víz‑ és szennyvízhálózatának fejlesztését teszi lehetővé.
A projekt részeként több mint 160 kilométer új vízvezeték, valamint közel 200 kilométer szennyvízhálózat épül, és megújulnak a szennyvíztisztítók is. A munkálatok határideje 2029 vége.
A beruházás több tízezer ember életminőségét javítja majd Csík- és Udvarhelyszéken. Korodi szerint hosszú, kilencéves előkészítési folyamat után sikerült áttörni a román állam bürokratikus akadályait, és megteremteni a feltételeket a megye egyik legnagyobb infrastruktúra-fejlesztéséhez.
Adásunkban beszámolunk a délvidéki származású Verebes György Munkácsy-díjas festőművész csíkszeredai kiállításáról, a 65 évvel ezelőtt elhunyt Szántay Lajos, Arad egykori főépítésze munkásságáról és szellemi örökségéről, valamint az újonnan alakult Erdélyi Zeneszerzők Archívumáról.
A koszovói alkotmánybíróság ideiglenesen felfüggesztette a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendeletet azt követően, hogy Albin Kurti miniszterelnök kérte a döntés…
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult…
Donald Trump szerint az iráni katonai konfliktus „nagyon hamar” véget érhet – az amerikai elnök Floridában tartott sajtótájékoztatóján értékelte közel-keleti…
A szociáldemokraták jelezték, hogy nem hajlandók megszavazni a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjét. Sorin Grindeanu, a PSD elnöke közölte:…
Az iráni háború első hete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra.
Ezzel szemben egy újonnan előkerült felvétel – amelyet előbb a Bellingcat, majd a New York Times elemzett – azt mutatja, hogy egy amerikai Tomahawk‑rakéta csapódott be a dél‑iráni Minab leányiskolájának közelében, a háború első óráiban. A támadásban 175 ember, köztük 150 diák vesztette életét. A videó hitelességét műholdképek is alátámasztják.
Képernyőkép/Mehr News
Független szakértők szerint több, közel egyidejű légicsapás érte az iskola és a szomszédos katonai bázis épületeit.
Donald Trump továbbra is azt állítja, hogy az iskolát iráni rakéta találta el, miközben a Tomahawk a jelenlegi konfliktusban kizárólag az Egyesült Államok arzenáljában szerepel.
A Pentagon vizsgálata még tart, de a Reuters értesülései szerint az előzetes következtetés az, hogy nagy valószínűséggel amerikai csapás érte az intézményt. Az ENSZ emberi jogi hivatala vizsgálatot sürget, ám szakértők szerint jogi következmények aligha várhatók.
A közel-keleti helyzetet, az ukrajnai békefolyamatot és Venezuelát vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök - közölte hétfőn Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva Moszkvában.
Mint mondta, a beszélgetés hangsúlya az iráni konfliktuson volt, valamint az Egyesült Államok képviselőinek részvételével zajló, ukrajnai rendezésről folytatott tárgyalásokon.
A telefonbeszélgetés során Putyin a Washington és Teherán közötti nézeteltérések politikai és diplomáciai eszközökkel való megoldásra szólított fel, egyebek között az öbölbeli arab országok, Irán és más államok vezetőivel folytatott eszmecseréinek figyelembe vételével. Trump a maga részéről az Izraellel közös művelet kontextusában értékelte az eseményeket.
Usakov szerint az ukrajnai békefolyamattal kapcsolatban az orosz elnök méltatta az Egyesült Államok és amerikai hivatali partnere személyes közvetítői erőfeszítéseit, és beszámolt a harci érintkezés vonalán kialakult helyzetről. Az amerikai vezető kifejezte reményét a konfliktus mielőbbi rendezésével kapcsolatban.
Ezenkívül a felek megvitatták a venezuelai helyzetet is, egyebek között a világ olajpiacának helyzetével összefüggésben.
Az orosz elnöki tanácsadójának beszámolója értelmében a kapcsolatfelvétel az amerikai vezető kezdeményezésére jött létre, és körülbelül egy órán át tartott. A felek kijelentették, hogy készek rendszeresen kommunikálni egymással. Usakov hangsúlyozta, hogy a két elnök megbeszélésének gyakorlati jelentősége lesz.
A két elnök 2026-ban először lépett kapcsolatba egymással.
A koszovói alkotmánybíróság ideiglenesen felfüggesztette a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendeletet azt követően, hogy Albin Kurti miniszterelnök kérte a döntés alkotmányos vizsgálatát.
Vjosa Osmani köztársasági elnök múlt pénteken oszlatta fel a parlamentet, miután a képviselők nem tudtak határidőn belül új államfőt választani. Közölte, hamarosan előrehozott választásokat ír ki. Valamivel több mint egy éven belül ez lenne a harmadik parlamenti választás Koszovóban.
Az alkotmánybíróság hétfő esti határozata szerint az ideiglenes intézkedés március 31-éig marad érvényben. Ez idő alatt tilos "a koszovói elnök bármilyen intézkedésének végrehajtása a március 6-i rendelettel kapcsolatban, valamint a koszovói parlament bármilyen lépése a döntéssel összefüggésben". A testület indoklása szerint a lépés célja, hogy megelőzze a koszovói alkotmányos rendet és az ország kulcsfontosságú intézményeinek demokratikus működését érintő, helyrehozhatatlan károkat. A bíróság hangsúlyozta, hogy az intézmények további döntéseinek és lépéseinek ideiglenes felfüggesztése a közérdeket szolgálja, és szükséges az alkotmányos rend, valamint Koszovó érdekeinek védelméhez.
Az ideiglenes intézkedés értelmében az államfő addig nem írhat ki új választásokat, és a parlament működése is korlátozott marad, amíg az alkotmánybíróság érdemben nem dönt az ügyben.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti - tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak a világon. A 2,267 millió eurós (892 millió forintos) uniós, valamint magyar és román kormányzati támogatással megvalósuló projekt célja az antibiotikum-rezisztencia csökkentése, az egészségügyi ellátás fejlesztése új eszközök beszerzésével és technikák fejlesztésével.
A projekt során bevezetendő vizsgálati módszerek hozzájárulnak a hatékonyabb diagnosztikához, betegellátáshoz és kutatáshoz. Az egyedi molekulák detektálásra alkalmas Nanopore-módszer lehetővé teszi a DNS/RNS szekvenciák meghatározását, ezáltal a 24 órán belüli kórokozó-elemzést. A sejtek egyedi biokémiai "ujjlenyomatát" vizsgáló infravörös spektroszkópián alapuló biotipizálás megkönnyíti a kórházi fertőzések, rezisztenciagének és virulenciafaktorok gyors nyomon követését, lehetővé téve a valós idejű járványügyi vizsgálatokat. A folyadékkromatográfiát és a tömegspektrometriát ötvöző rendszer költséghatékony lehetőséget kínál a betegek vérében az antibiotikumszint-meghatározására.
A magyar és román szakemberek a projekt során antibiotikumrezisztencia-génadatbázist hoznak létre, segítve ezzel a valós egészségi helyzet pontos feltérképezését, az állapotfelmérést és a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalt - áll a közleményben.
Donald Trump szerint az iráni katonai konfliktus "nagyon hamar" véget érhet - az amerikai elnök Floridában tartott sajtótájékoztatóján értékelte közel-keleti fejleményeket helyi idő szerint hétfőn este.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Irán elveszített "mindent, amivel rendelkezett", ide értve a vezetését.
Kifejtette, hogy az iráni haderőt megfosztották tengeri képességeitől, valamint a drón- és rakétaállományának nagy részét is elveszítette.
Megfogalmazása szerint a hadműveletben eddig elért eredményeket korábban "egy hónap alatt" sem tartotta megvalósíthatónak.
Közölte, az Iránt érintő lépések célja, hogy hosszú távon megfosszák attól a képességétől, hogy fegyvereivel az Egyesült Államokat, illetve szövetségeseit, valamint a szomszédos országokat fenyegethesse.
Donald Trump csalódottságának adott hangot Irán új vezetőjének személyét, Modzstaba Hameneit illetően, akivel - véleménye szerint - az iráni politika iránya nem változhat meg.
A kőolaj árának stabilizálása érdekében kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok átmeneti időre felold bizonyos szankciókat, valamint megismételte, hogy a Hormuzi-szoroson a szállítások újraindulása érdekében az Egyesült Államok "politikai kockázatbiztosítást" nyújt az áthaladó szállítmányokra.
Donald Trump megerősítette, hogy hétfőn telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel szót váltottak az ukrajnai háborúról, valamint a közel-keleti helyzetről. Az egyeztetést az amerikai elnök nagyon jónak értékelte, és hozzátette, hogy az orosz államfő konstruktívnak mutatkozott, hogy segítséget nyújtson az iráni konfliktus lezárásában.
Irán kedden bejelentette, hogy egyetlen liter olajat sem enged ki a Közel-Keletről, amíg az amerikai és izraeli támadások le nem állnak. A Forradalmi Gárda figyelmeztetése után Donald Trump amerikai elnök közölte: ha Teherán blokkolja a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok „sokszorosan keményebb” csapásokat mér majd Iránra.
A feszültség közepette az olajárak hétfőn még meredeken emelkedtek, majd kedden több mint tíz százalékkal estek, miután Trump a háború gyors lezárását ígérte.
Az olajárak alakulása Donald Trump megválasztása óta (Forrás: Reuters)
A konfliktus február vége óta több mint 1300 iráni civil halálát okozta, és a tankerforgalom gyakorlatilag leállt a térségben. Közben Izrael újabb csapásokat hajtott végre Irán középső részén és Bejrútban, Törökország pedig lelőtt egy iráni rakétát, amely belépett a légterébe.
A szociáldemokraták jelezték, hogy nem hajlandók megszavazni a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjét.
Sorin Grindeanu, a PSD elnöke közölte: nem támogatják olyan jelölt kinevezését, aki ötvenévesen nyugdíjba ment, és különnyugdíjban részesül. Az USR által jelölt Roxana Rizoiu hivatalos önéletrajzából csak sejteni lehet, hogy a bírákat megillető speciális nyugdíjat kaphatja, bár egyetlen napot sem dolgozott az igazságszolgáltatásban. Nagyon fiatalon, röviddel az egyetem elvégzése után Románia jogi képviselője lett az Emberi Jogok Európai Bíróságán, előbb az igazságügyi minisztérium, majd a külügyi tárca megbízásából. Ezután a bírák és ügyészek képzésével foglalkozó intézet oktatója volt nyugdíjazásáig.
Az ombudsmannal együtt nevezték volna ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) több tagját és a Számvevőszék egyik tanácsosát. A koalíciós nézeteltérések miatt valamennyi esetben elnapolták a döntést.
Koalíciós feszültséget okozott az is, hogy a 2026-os költségvetésbe „észrevétlenül” bekerült egy mechanizmus, amely szerint az ország valamennyi önkormányzata fedezné a főváros tartozásait. A News.ro értesülései szerint a PSD, az USR és az RMDSZ képviselői egyaránt tiltakoztak a megoldás ellen.
Az USR elnöke, Dominic Fritz kijelentette: nem fogadható el, hogy mások fizessék meg a gazdálkodni képtelen polgármesterek hibáit. A PSD vezetője, Sorin Grindeanu emlékeztetett: Ilie Bolojan miniszterelnök tavaly még ellenezte a mechanizmust, most viszont támogatná. Bolojan végül azt javasolta, hogy az ellentmondásos módosítást vegyék ki a büdzséből.
Ciprian Ciucu főpolgármester figyelmeztetett, hogy Bukarest fizetésképtelenné válhat, amire Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy reagált: a főváros vezetőjének az a dolga, hogy megoldást találjon a helyzetre.
Az iráni háború első hete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra.
A mára 14 országra kiterjedt Közel-Keleti konfliktus az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai akciójával kezdődött, amelynek célpontja Irán volt. A hadművelet első napjai példátlan intenzitású légicsapásokkal teltek, és bár katonai értelemben sikeresnek tűntek, a politikai célok továbbra is bizonytalanok.
A háború nyitó mozzanata egy izraeli rakétatámadás volt, amely Teherán központjában megölte Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot, valamint több magas rangú katonai és hírszerzési tisztet. A csapás azonban olyan iráni tisztviselőket is elért, akiket Washington potenciális tárgyalópartnerekként tartott számon. Donald Trump elismerte, hogy az ajatollah három potenciális utóda, akikre Washington lehetséges partnerként tekintett, már nem él. Ez már indulásból megnehezítette az amerikai kormányzat számára, hogy világos politikai irányt szabjon a hadjáratnak.
A következő napokban az amerikai és izraeli légierő mintegy négyezer célpontot támadott Irán-szerte. A rakétasilók, légvédelmi állások és haditengerészeti létesítmények jelentős része megsemmisült. Az amerikai hadvezetés szerint Irán rakétaképessége 90 százalékkal, drónképessége több mint 80 százalékkal csökkent. Ugyanakkor Teherán még mindig számottevő arzenállal rendelkezik, és képes volt amerikai katonák ellen is csapást mérni. Az amerikai haderő élőembervesztesége elérte a hét főt. Ugyanakkor a hétvégén Irán két alkalommal is rakétazáport zúdított Izraelre.
A háború első hetének költségei az Egyesült Államok számára elérték a hatmilliárd dollárt, ebből négymilliárdot kizárólag elfogórakétákra költöttek. A Pentagon további forrásokat készül kérni a Kongresszustól. Eközben az amerikai közvélemény egyre bizonytalanabb: a felmérések szerint a lakosság többsége nem támogatja a háborút, és az emelkedő energiaárak is növelik az elégedetlenséget.
A politikai irányvonal továbbra sem egyértelmű. Donald Trump elnök a háború első napján iráni népfelkelést sürgetett. Később azt mondta, nem érdekli Irán jövője. Majd arról beszélt, hogy ő maga választaná ki az ország következő vezetőjét. Végül feltétel nélküli megadást követelt Teherántól. Ezek a változó üzenetek bizonytalanságot keltenek Washingtonban és a nemzetközi közvéleményben egyaránt.
A Trump‑kormányzat kommunikációja az iráni háború indoklásáról teljesen szétesett. Az elnök, a külügyminiszter és más vezetők egymásnak is ellentmondó magyarázatokat adnak, ami hozzájárul a háború alacsony lakossági támogatottságához. Donald Trump először az iráni tüntetők védelmére hivatkozott, majd arra, hogy Irán heteken belül nukleáris anyaghoz juthat – noha korábban azt állította, hogy az amerikai bombázók „teljesen megsemmisítették” az atomlétesítményeket. Később az interkontinentális rakéták veszélyét emelte ki, majd a terrorizmus támogatására hivatkozva a rezsim eltávolítását sürgette.
Nemzetközi jogászok szerint a kormányzat érvelése nem felel meg az önvédelem jogi kritériumainak, mivel a „közvetlen fenyegetés” nem bizonyítható.
A kormányzat egyszerre tagadja és sugallja, hogy a háború célja a rendszerváltás, miközben a művelet első hulláma épp Irán legfőbb vezetőjét vette célba.
Marco Rubio külügyminiszter hétfőn újabb indoklást adott. Szavai szerint Irán „közvetlen, azonnali fenyegetést” jelentett az Egyesült Államokra, mert egy izraeli támadás esetén megtorló csapást mérhetett volna a Közel-Kelet térségében lévő amerikai támaszpontokra.
A Fehér Ház később igyekezett cáfolni azt a benyomást, hogy az USA Izrael ütemtervéhez igazította volna saját lépéseit, de a nyilatkozatok tovább erősítik ezt a gyanút.
A vádakat megerősített Antony Blinken volt amerikai külügyminiszter, aki az Obama-adminisztrációban külügyminiszter-helyettes és nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes volt. A Bloombergnek adott interjúban Blinken azt mondta: Izrael már a korábbi demokrata elnököket is meg akarta győzni egy Irán elleni támadásról, mégpedig ugyanazzal az érvvel, amellyel Marco Rubio jelenlegi külügyminiszter szerint Trumpnál sikerrel jártak. (A videóban 19:22-nél kezdődik a vonatkozó rész.)
Még az Obama‑kormány idején az izraeliek erősen nyomták Obamát, hogy indítson katonai akciót Irán ellen, és azzal fenyegették, hogy ha nem lép, majd megteszik ők. Obama ezt nem vállalta, mert úgy gondolta: a nukleáris program megfékezésének – ami akkor a fő célunk volt – a legjobb módja a határozott diplomácia, amelyet nagyon kemény szankciók támasztanak alá. Ezeket sikerült is a világ nagy részével elfogadtatni - így jött létre az iráni atomalku.
Az október 7‑i, Izrael elleni brutális Hamász‑támadás utáni napokban az izraeliek azt állították, hogy északon, Libanon felől a Hezbollah támadásra készül, és előzetes csapást akartak mérni rájuk. Biden elnök erre azt mondta: velük vagyunk, mindig velük leszünk Izrael védelmében, és ha megtámadják őket, ott leszünk mellettük – de nem állunk melléjük akkor, ha ők indítanak el valamit.
Végül nagyjából fél órán múlt, hogy nem robbant ki háború északon, az izraeliek téves információi alapján az állítólagos, küszöbön álló Hezbollah‑támadásról. Sikerült ezt megakadályozni. Biden nagyon határozott volt: nem fogunk támogatni semmit, amit ti kezdeményeztek. Ez teljesen más helyzet, mint amikor Izraelt éri támadás, és meg kell megvédeni.
Most nem tudom, mi volt a helyzet. Hallottam ezt‑azt, aztán visszavonták, majd az elnök azt mondta, hogy valójában fordítva történt… Láthatóan változik a magyarázat, változik az indoklás arra, hogy miért történt mindez, és miért most
Éppen ezért lett volna nagyon fontos, hogy mindezt előre, világosan elmagyarázzák az amerikai embereknek, valamint a partnereinknek és szövetségeseinknek. Kevesebb lenne most a feszültség, ha lett volna egy meggyőző, előre felépített érvelés, és ha a szövetségeseink már a felszállásnál velünk lettek volna – nem pedig repülés közben vagy a leszállásnál vesszük fel őket.
Irán eközben saját stratégiát hajt végre, amelyet „Őrült Ember Hadműveletnek” nevezett el. A terv lényege, hogy a háborút kiterjesszék az egész Közel-Keletre, és ezzel olyan gazdasági és politikai terheket rójanak az Egyesült Államokra és Izraelre, amelyeket azok hosszú távon nem tudnak vállalni. Irán rakétákat és drónokat indított Izrael, valamint több Öböl-menti ország – köztük Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek – ellen. A támadások következtében a Hormuzi-szoros részben megbénult, ami azonnali hatással volt a globális energiaárakra. A kőolaj ára a világpiacon megduplázódott: a január eleji 60 dollárhoz képest mára megközelíti a hordónkénti 120 dollárt.
A konfliktusba bekapcsolódott a Hezbollah is, amely Libanonból lőtt izraeli célpontokra. Izrael válaszul légicsapásokat mért libanoni területekre. A térségben így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a háború regionális méretűvé válik. A helyi lakosság több országban is attól tart, hogy a harcok átterjednek saját területükre.
A háború első hetének legsúlyosabb civil tragédiája az iráni Minab városában történt, ahol egy légicsapás egy általános iskolát ért. A támadásban legalább 175 ember, köztük sok gyermek vesztette életét. Bár egyik fél sem vállalta a felelősséget, elemzések szerint nagy valószínűséggel amerikai csapásról volt szó.
A katonai sikerek ellenére Irán politikai rendszere egyelőre stabil maradt. A vezető tisztségeket gyorsan betöltötték, és a kormányzat továbbra is működik. Az amerikai hírszerzés szerint még egy nagyszabású katonai vereség sem feltétlenül vezetne a teokratikus rendszer összeomlásához.
Összességében a háború első hete azt mutatja: az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra. A Fehér Ház szerint a háború hetekig is eltarthat, de egyes elemzők nem zárják ki, hogy évekig is elhúzódhat. Egy amerikai elemző – aki játékelméleti logikával előre jelezte Trump győzelmét és az USA–Irán háború kitörését – azt is „megjósolta”, hogy az Egyesült Államok végül elveszíti ezt a háborút – az óriási aszimmetria ellenére, vagy éppen amiatt. Érdekes módon az érvelésében szereplő prognózisok közül több már meg is valósult, például az ivóvízinfrastruktúra támadása.
A heves esőzések következtében beomlott Indonézia legnagyobb szeméttelepe, a balesetben legkevesebb öt ember meghalt, és négyen eltűntek - közölték ma a hatóságok.
Több mint 300 fős mentőcsapat kezdett kutatni a túlélők és a halálos áldozatok után tegnap este a bantargebangi szeméttelepen Bekasi városban, a főváros, Jakarta mellett. Az instabil szeméttömbben további elmozdulásokra lehet számítani, ráadásul a következő napokban még több eső eshet.
A bantargebangi szeméttelepre érkezik a főváros és az agglomeráció háztartási hulladéka, naponta több ezer tonna szemét. A létesítménnyel kapcsolatban már korábban is felmerült, hogy a kapacitása jócskán túlterhelt.
Januárban a Fülöp-szigeteken is hasonló beomlás okozott balesetet egy szeméttelepen, ott legkevesebb négy ember halt meg, és több mint 30-an eltűntek.
Februárban 851 vállalati csődöt jelentettek Japánban, ami 11,3%-al több az egy évvel korábbinál - közölte ma a Tokyo Shoka kutatóintézet. Japánban 13 éve nem volt ilyen nagyszámú vállalati csőd februárban.
A gyenge értékesítésből eredő csődök száma 6,3%-al 649-re emelkedett, ami az összes csőd legnagyobb részét tette ki. A cégek közül 47 vállalat említette meg a munkaerőhiányt, mint a csőd legfőbb okozóját. Ez a szám öt hónapon belül először haladta meg a 40-et. Az infláció 69 csőd okozója volt februárban a válaszolók szerint. A vizsgált tíz iparág közül ötben, köztük a szolgáltatási, a kiskereskedelmi, a nagykereskedelmi és a szállítmányozási szektorban nőtt különösen a csődök száma februárban. Februárban 83 vendéglátóhely jelentett csődöt, mintegy 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A csődbe ment cégek több mint 80 százalékának 100 millió jent meghaladó tartozása volt.
"
["post_title"]=>
string(61) "Japánban 13 éve nem volt ilyen nagyszámú vállalati csőd"
["post_excerpt"]=>
string(151) "Februárban 851 vállalati csődöt jelentettek Japánban, ami 11,3%-al több az egy évvel korábbinál - közölte ma a Tokyo Shoka kutatóintézet. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(55) "japanban-13-eve-nem-volt-ilyen-nagyszamu-vallalati-csod"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-09 14:08:55"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:08:55"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460611"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#5540 (24) {
["ID"]=>
int(460608)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-09 14:07:26"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:07:26"
["post_content"]=>
string(783) "
Ismét Donald Tusk kormányfőt választották meg a vezető lengyel kormánykoalíciós párt, a Polgári Koalíció (KO) elnökévé a párt tavaly őszi átalakítása után tartott tisztújító választásán - közölte ma Dorota Niedziela, a KO választási biztosa.
Donald Tusk volt az egyetlen pártelnökjelölt a tegnap tartott szavazáson, amelynek során a KO regionális struktúráinak vezetőit is megválasztották. A pártelnök a voksok 97 százalékát nyerte el a közel 16 700 szavazó körében - mondta el Niedziela.
Lengyelországban 2027 őszén esedékesek a következő parlamenti választások.
Ideiglenesen megtiltotta a kőolaj- és üzemanyagexportot a szerb kormány mai rendkívüli ülésén. A kabinet tájékoztatása szerint a dízel, a benzin és nyersolaj kivitelét március 19-ig tiltotta meg, akkor újra értékelik a piaci helyzetet. A tilalom célja a belföldi piac védelme.
Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter közölte, a lépésre az Iránban zajló háború, és az emiatt a globális piacon kialakult zavarok miatt volt szükség. Szerbia 2025-ben az általa felhasznált kőolaj mintegy 80 százalékát importálta.
A nyugat-balkáni ország elsősorban kőolajszármazékokat exportál a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Észak-Macedóniába.
"
["post_title"]=>
string(78) "Ideiglenesen megtiltotta ma a kőolaj- és üzemanyagexportot a szerb kormány"
["post_excerpt"]=>
string(80) "A dízel, a benzin és nyersolaj kivitelét március 19-ig tiltotta meg Szerbia."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(73) "ideiglenesen-megtiltotta-ma-a-koolaj-es-uzemanyagexportot-a-szerb-kormany"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-09 14:06:32"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:06:32"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460606"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#5538 (24) {
["ID"]=>
int(460604)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-09 14:05:22"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:05:22"
["post_content"]=>
string(949) "
Egy iráni drón támadásában megsebesült 32 polgári személy, közülük négyen súlyosan, ma hajnalban Szitrahban, Bahreinben, a szigetország központi részén - derült ki a helyi egészségügyi minisztérium közléséből, amelyet a bahreini hírügynökség idézett. A sebesültek között olyan gyermekek is vannak, akik műtéti beavatkozásra szorultak – számolt be a tárca.
Egy iráni dróntámadást követően, ma Szaúd-Arábia éles figyelmeztetést intézett Iránhoz a szomszédos államokat ért támadások ügyében. Rijád szerint Teherán lesz a "legnagyobb vesztese", ha továbbra is támadja az arab államokat.
Ma reggel Kuvaitból és Katarból is iráni dróntámadásokról számoltak be a hatóságok, de komolyabb károkról nem tettek említést.
Ezzel szemben egy újonnan előkerült felvétel – amelyet előbb a Bellingcat, majd a New York Times elemzett – azt mutatja, hogy egy amerikai Tomahawk‑rakéta csapódott be a dél‑iráni Minab leányiskolájának közelében, a háború első óráiban. A támadásban 175 ember, köztük 150 diák vesztette életét. A videó hitelességét műholdképek is alátámasztják.
Képernyőkép/Mehr News
Független szakértők szerint több, közel egyidejű légicsapás érte az iskola és a szomszédos katonai bázis épületeit.
Donald Trump továbbra is azt állítja, hogy az iskolát iráni rakéta találta el, miközben a Tomahawk a jelenlegi konfliktusban kizárólag az Egyesült Államok arzenáljában szerepel.
A Pentagon vizsgálata még tart, de a Reuters értesülései szerint az előzetes következtetés az, hogy nagy valószínűséggel amerikai csapás érte az intézményt. Az ENSZ emberi jogi hivatala vizsgálatot sürget, ám szakértők szerint jogi következmények aligha várhatók.
