Tüntettek ma az Országos Statisztikai Intézet alkalmazottai amiatt, hogy a kormány nem folyósítja azokat a bérhátralékokat, amelyeket a bíróságon nyertek meg jogerősen. A 150-200 tiltakozó azt nehezményezi, hogy a bérhátralékok folyósítását befagyasztotta a kormány. A kormánynak öt év alatt kell kifizetnie, tavaly befagyasztották ezek kifizetését, az idén pedig nem foglalták bele az állami költségvetésbe. Az éves összeg alkalmazottanként átlagban 12-15 ezer lejt tesz ki a szakszervezet szerint, ami két vagy majdnem három fizetésnek felel meg egyes esetekben.
Dumitru Chisăliţă energiaügyi miniszter javasolni fogja a kormánynak, hogy április 1-je után is folytatódjon a háztartási földgázfogyasztóknak nyújtott támogatási program, és a szociálisan sérülékeny fogyasztók számára ne dráguljon meg jelentősen a gáz. Az Agerpresnek adott interjúban kifejtette, véleménye szerint nem lehet szabályozott fázisból piaci fázisba átmeneti időszak nélkül.
A Natura Stúdió mai adásában építészeket hallhatnak arról, hogy milyen irányba alakul Kolozsvár és a Kis-Szamos kapcsolata. A folyó, amely jelen van, mégis gyakran háttérbe szorul a városi térhasználatban, egyszerre természeti adottság és kiaknázatlan lehetőség.
Kedves hallgatóink, csütörtökön, november 5-én karbantartási munkálatok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a temesvári (Szakálháza) adótorony körzetében középhullámon az 1314-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Tüntettek ma az Országos Statisztikai Intézet alkalmazottai amiatt, hogy a kormány nem folyósítja azokat a bérhátralékokat, amelyeket a bíróságon nyertek meg jogerősen. A 150-200 tiltakozó azt nehezményezi, hogy a bérhátralékok folyósítását befagyasztotta a kormány. A kormánynak öt év alatt kell kifizetnie, tavaly befagyasztották ezek kifizetését, az idén pedig nem foglalták bele az állami költségvetésbe. Az éves összeg alkalmazottanként átlagban 12-15 ezer lejt tesz ki a szakszervezet szerint, ami két vagy majdnem három fizetésnek felel meg egyes esetekben.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet…
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz…
Öt szenátor csatlakozott a Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójához. A politikusok eredetileg a Fiatal Emberek Pártja, illetve az SOS Románia listáján…
A nyugdíjak indexálása, a bürokrácia visszaszorítása és a szakszervezetek nagyobb bevonása szerepelt a kormány és az érdekvédelmi szervezetek hétfői egyeztetésének…
Az amerikai és brit szankciók veszélybe sodorhatják a Fekete-tenger romániai térségében található Trident gázmező jövőjét. Erre figyelmeztetett a Romgaz, amely…
Naponta átlagosan csaknem hat gépjármű gyullad ki Romániában. Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség adatai szerint az év első kilenc hónapjában 1555…
Nem talált széles körű támogatásra a képviselőházban az AUR kezdeményezése, amely a Kovászna megyei Bálványos román nevének megváltoztatását célozza. A…
Ha Teherán követeléseit teljesítik, akkor nagyon rövid időn belül helyre lehet állítani a Hormuzi-szoros biztonságát – közölte ma az iráni külügyi szóvivő.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Jelentősen romlott a Tarom pénzügyi helyzete az emelkedő üzemanyagárak miatt. Az economica.net szerint az állami légitársaság az elmúlt hét hónapban 47 százalékkal többet költött kerozinra a tervezettnél, ami 18,2 millió dolláros többletkiadást jelent.
Míg egy évvel ezelőtt egy tonna repülőgép-üzemanyag körülbelül 950 dollárba került, jelenleg már 1400 dollár körül mozog az ára.
A vállalatnak még mindig nincs jóváhagyott éves költségvetése, miközben a járatok kihasználtsága elmarad a korábbi előrejelzésektől.
A Tarom ugyan 95 millió eurós állami támogatást kapott átszervezésre, de a hosszú távú nyereségesség továbbra is kétséges. A kormány ezért stratégiai befektető bevonását tervezi, amely akár a részvények közel felét is megszerezheti.
Öt szenátor csatlakozott a Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójához. A politikusok eredetileg a Fiatal Emberek Pártja, illetve az SOS Románia listáján jutottak mandátumhoz, és hétfőn jelentették be döntésüket a szenátus plenáris ülésén.
Az átigazolók között van Ionel Carp és Cristian Bem, akik az SOS Románia színeiben kerültek a törvényhozásba, valamint Valentina Aldea, Liviu Sorin Robe és Robert Daniel Ghiță, akik a POT listáin szerepeltek.
A fejlemény előzménye, hogy a múlt héten felbomlott a Béke – Románia az első nevű parlamenti frakció, amelynek több tagja, köztük Carp és Bem is a soraiban volt.
Az újabb átlépések tovább erősítik a PSD parlamenti jelenlétét a felsőházban.
A nyugdíjak indexálása, a bürokrácia visszaszorítása és a szakszervezetek nagyobb bevonása szerepelt a kormány és az érdekvédelmi szervezetek hétfői egyeztetésének középpontjában.
Luca Niculescu miniszterelnök a tárgyalásokon támogatásáról biztosított egy olyan első intézkedéscsomagot, amely a társadalom legfontosabb elvárásaira reagálna.
A találkozón a szakszervezeti vezetők ismertették követeléseiket, míg Alexandru Nazare pénzügyminiszter tájékoztatást adott az államháztartás helyzetéről és az év végéig szükséges költségvetési lépésekről.
Az egyeztetésen több kormánytag is részt vett, köztük az egészségügyi, oktatási és munkaügyi miniszter. A kabinet közleménye szerint a következő időszakban is folytatódik a párbeszéd a szakszervezeti szövetségekkel.
Az amerikai és brit szankciók veszélybe sodorhatják a Fekete-tenger romániai térségében található Trident gázmező jövőjét. Erre figyelmeztetett a Romgaz, amely 12,2 százalékos részesedéssel rendelkezik a koncesszióban.
A többségi tulajdonos a Lukoil leányvállalata, amely ellen a nyugati országok büntetőintézkedéseket vezettek be az Ukrajna elleni orosz háború finanszírozásában játszott szerepe miatt.
A szankciók következtében leálltak a feltárási munkálatok, és az illetékes bányászati hatóság nem hosszabbította meg a kutatási időszakot.
A Romgaz szerint a kötelező fúrások elmaradása veszélyezteti a lelőhely gazdasági értékelését és akár a koncesszió elvesztéséhez is vezethet. A vállalat eddig több mint 101 millió lejt fektetett a projektbe, amely így részben vagy teljesen kárba veszhet.
Naponta átlagosan csaknem hat gépjármű gyullad ki Romániában. Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség adatai szerint az év első kilenc hónapjában 1555 autótűzhöz riasztották a tűzoltókat.
Bár ez valamivel kevesebb a tavalyi azonos időszakban regisztrált 1574 esetnél, a hatóságok továbbra is komoly veszélyre figyelmeztetnek. A hideg idő beköszöntével ugyanis megnő a járművek elektromos rendszereinek terhelése a fűtés és a páramentesítés fokozott használata miatt.
A szakemberek rendszeres műszaki ellenőrzést javasolnak, különösen akkor, ha égett műanyag- vagy üzemanyagszag érződik, villódznak a műszerfali fények vagy gyakran kiégnek a biztosítékok. Füst vagy lángok esetén azonnal meg kell állni, le kell állítani a motort, az utasoknak pedig biztonságos távolságba kell húzódniuk, és értesíteniük kell a 112-es segélyhívót.
Nem talált széles körű támogatásra a képviselőházban az AUR kezdeményezése, amely a Kovászna megyei Bálványos román nevének megváltoztatását célozza.
A tervezet szerint a hivatalos dokumentumokból eltűnne a jelenleg használt, magyar eredetű Balvanyos elnevezés, helyette a románosított Bălvăniş forma szerepelne.
A parlamenti vita során a javaslat mellett érdemben csak Dan Tanasă, az AUR képviselője szólalt fel, míg a többi hozzászóló ellenezte azt. A szakbizottságok elutasításra javasolták a törvénytervezetet, a végszavazást szerdán tartják.
Az RMDSZ szerint a kezdeményezés szükségtelen feszültséget kelt, még a kommunista rendszer idején sem merült fel a település nevének megváltoztatása. A Szövetség a tervezet napirendre tűzését és elutasítását kérte, hogy lezárják az üdülőhely neve körüli vitát.
Kelemen: Az AUR „melonizációja” kudarcot vallott
Az RMDSZ szerint nem vált valóra az AUR mérséklődéséről szóló várakozás. Kelemen Hunor a Bálványos átnevezését célzó törvénytervezet kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az úgynevezett „melonizáció”, vagyis az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni példájára várt politikai középre húzódás az AUR esetében nem következett be.
Az RMDSZ elnöke szerint a párt ugyanazokat a nacionalista és magyarellenes reflexeket mutatja, mint parlamenti megjelenésekor. Úgy fogalmazott: az AUR minden vitás kérdést etnikai szempontból közelít meg, és elutasít mindent, ami nem illeszkedik saját Románia-képébe.
Kelemen Hunor szerint ezt bizonyítja a Bálványos nevének megváltoztatását kezdeményező törvényjavaslat is, amely szerinte semmilyen gyakorlati haszonnal nem jár, ugyanakkor sérti a magyar közösséget. Az RMDSZ elnöke úgy véli, a kezdeményezés nem kap majd parlamenti többséget, és nem válik törvénnyé.
Holnap "félidős" parlamenti választásokat tartanak az Egyesült Államokban, a négyéves elnöki ciklus közepén tartott voksoláson újraválasztják a 435 fős képviselőházat, a 100 fős szenátus 35 tagját, és 39 államban kormányzót is választanak.
Az elnöki posztról ezúttal nincs szó: Donald Trump megbízatása 2029 januárjáig tart. A választók a Kongresszus összetételéről döntenek, vagyis mind a 435 képviselőházi hely, valamint a szenátusi mandátumok mintegy harmada sorsa dől el.
A demokraták a képviselőház mellett a szenátus irányítását is megszerezhetik. Ehhez azonban meg kell őrizniük a jelenlegi demokrata mandátumokat, és négy republikánus széket is el kell hódítaniuk.
A százfős felsőházban jelenleg 47 demokrata és 53 republikánus szenátor ül, a többséghez pedig legalább 51 szavazatra van szükség, mivel döntetlen esetén az alelnök, J. D. Vance szavazata dönt.
Irán akár két napon belül is kész újranyitni a hajóforgalom előtt a Hormuzi-szorost az eredetileg felajánlott egy hét helyett, ha Washington elfogadja a feltételeket - közölte ma az iráni külügyi szóvivő.
Ha Teherán követeléseit teljesítik, akkor nagyon rövid időn belül helyre lehet állítani a Hormuzi-szoros biztonságát, és újra lehet indítani a tárgyalási folyamatot - tette hozzá. A szóvivő elmondta, hogy közvetítőkön keresztül váltanak üzeneteket Washingtonnal, és "minden attól függ", hogy az a fél elfogadja-e az iráni feltételeket.
"
["post_title"]=>
string(92) "Irán akár két napon belül is kész újranyitni a hajóforgalom előtt a Hormuzi-szorost?"
["post_excerpt"]=>
string(174) "Ha Teherán követeléseit teljesítik, akkor nagyon rövid időn belül helyre lehet állítani a Hormuzi-szoros biztonságát - közölte ma az iráni külügyi szóvivő. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(83) "iran-akar-ket-napon-belul-is-kesz-ujranyitni-a-hajoforgalom-elott-a-hormuzi-szorost"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-11-02 14:15:50"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-11-02 12:15:50"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469911"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#5686 (24) {
["ID"]=>
int(469791)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2026-11-03 14:00:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-11-03 12:00:00"
["post_content"]=>
string(1090) "
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
