A washingtoni–bukaresti kapcsolatok történetét bemutató nagyszabású kiállítás nyílik július 17-én Bukarestben. A Román Nemzeti Történeti Múzeum (MNIR) által összeállított kiállítás szeptember 30-ig lesz látogatható.
A kiállítás az amerikai függetlenség kikiáltásának 250. évfordulója alkalmából jött létre, Nicușor Dan államfő fővédnöksége, és az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének égisze alatt. A Román Kulturális Intézet (ICR) mint stratégiai partner működött közre a szervezésben, a projektben emellett részt vesz a Külügyminisztérium Diplomáciai Levéltára, a Román Országos Levéltár, a Peleș Nemzeti Múzeum és a Brukenthal Múzeum is.
A tárlat a 18. századtól napjainkig követi a két ország kapcsolatát: az „Újvilágból” a román fejedelemségekbe eljutó első hírektől kezdve a Függetlenségi Nyilatkozat és az 1787-es alkotmány eszméin át – amelyek a román 1848-as forradalom és az 1877–78-as függetlenségi háború idején is inspirálták a románokat –, egészen a két ország közötti stratégiai partnerség megkötéséig.Bemutatja többek között az Amerikai Vöröskereszt első világháborús romániai segítségnyújtását, Mária királyné amerikai látogatását –, a második világháború és a hidegháború éveinek feszültségeit, a „Szabad Európa Rádió” szerepét, az 1980-as évek megromlott diplomáciai kapcsolatait, majd az 1989 utáni bizalom újjáépítését.
Külön hangsúlyt kap a kiállítás anyagában az Amerikába kivándorolt románok sorsa – a két világháború közötti időszakban ők alkották a legnagyobb román közösséget a világon –, valamint azok a kulturális hatások és személyiségek, akik mindkét nemzet életét formálták: Brâncuși, Enescu, Maria Tănase, Nicolae Iorga, illetve a Hollywood és a jazz/foxtrot hatása a hazai közéletre/művészetre.
A projekt médiapartnerei között szerepel az Agerpres, a Digi24 és a Román Állami Rádió több csatornája is.
Az idei kiadás mottója „Felszabadult mozi” (Cinema dezlănțuit), és több mint 50 filmet, illetve különleges eseményt kínál a fesztivál öt napja alatt.
A programban szerepel Radu Jude legújabb, franciaországi–romániai koprodukcióban készült filmjének, a „Szobalány naplójának”, valamint Adrian Sitaru „Piatră foarfecă hârtie” című alkotásának temesvári bemutatója.
A hivatalos versenyprogramban hat friss európai film szerepel, a szakmai zsűri: Xandra Popescu rendező, Ana Dumitrașcu színésznő és Andrei Rus filmkritikus. A záró estén a berlinálei Ezüst Medve-díjas „Rose” című német–osztrák produkciót vetítik.
A fesztiválnak évek óta visszatérő eleme a magyar filmklasszikusok bemutatása, amelyet a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központtal közösen szerveznek.
Közvitára bocsátotta a közlekedési minisztérium a vasúti infrastruktúra 2026-2030-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiáját
A dokumentumból a többi között az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben a fenntartáshoz szükséges költségvetésnek csak kevesebb, mint fele jutott a vasúthoz, a deficit pedig jelenleg meghaladja a 12 milliárd lejt. A stratégia szerint a sebességkorlátozások is az elmúlt 35 év folyamatos finanszírozási hiányának az eredményei. Emellett kiderül a dokumentumból, hogy 9800 km-nyi pályaszakasz szorul felújításra, ami a teljes pályahossz közel háromnegyedét jelenti. A most közvitára bocsátott stratégia vállalja, hogy 2030-ig behozza a felújításoknál felhalmozott késéseket, feloldjon valamennyit a sebességkorlátozásokból, és versenyképesebbé, illetve vonzóbbá tegye a vasúti közlekedést.
Július 20-ától kezdődően igényelhetnek állami támogatást a magánszemélyek új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében - közölte tegnap a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A jelentkezés online történik, a Környezetvédelmi Alapkezelő honlapján elérhető informatikai alkalmazáson keresztül. A magánszemélyeknek a következő dokumentumokat kell feltölteniük a platformra: a honlapról letöltött, számítógéppel kitöltött, aláírás nélküli támogatási kérelem; a kérelem benyújtásakor érvényes személyazonosító okmány; pénzügyminisztériumi adóigazolás; a helyi adókra és illetékekre vonatkozó önkormányzati adóigazolás.
A tájékoztatás szerint egy magánszemély legfeljebb két ökoutalványt igényelhet, minden megvásárolni kívánt új járműre egyet. Az új gépkocsik vásárlását támogató program idei költségvetése 300 millió lej.
A washingtoni–bukaresti kapcsolatok történetét bemutató nagyszabású kiállítás nyílik július 17-én Bukarestben. A Román Nemzeti Történeti Múzeum (MNIR) által összeállított kiállítás szeptember 30-ig lesz látogatható.
A kiállítás az amerikai függetlenség kikiáltásának 250. évfordulója alkalmából jött létre, Nicușor Dan államfő fővédnöksége, és az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének égisze alatt. A Román Kulturális Intézet (ICR) mint stratégiai partner működött közre a szervezésben, a projektben emellett részt vesz a Külügyminisztérium Diplomáciai Levéltára, a Román Országos Levéltár, a Peleș Nemzeti Múzeum és a Brukenthal Múzeum is.
A tárlat a 18. századtól napjainkig követi a két ország kapcsolatát: az „Újvilágból” a román fejedelemségekbe eljutó első hírektől kezdve a Függetlenségi Nyilatkozat és az 1787-es alkotmány eszméin át – amelyek a román 1848-as forradalom és az 1877–78-as függetlenségi háború idején is inspirálták a románokat –, egészen a két ország közötti stratégiai partnerség megkötéséig.Bemutatja többek között az Amerikai Vöröskereszt első világháborús romániai segítségnyújtását, Mária királyné amerikai látogatását –, a második világháború és a hidegháború éveinek feszültségeit, a „Szabad Európa Rádió” szerepét, az 1980-as évek megromlott diplomáciai kapcsolatait, majd az 1989 utáni bizalom újjáépítését.
Külön hangsúlyt kap a kiállítás anyagában az Amerikába kivándorolt románok sorsa – a két világháború közötti időszakban ők alkották a legnagyobb román közösséget a világon –, valamint azok a kulturális hatások és személyiségek, akik mindkét nemzet életét formálták: Brâncuși, Enescu, Maria Tănase, Nicolae Iorga, illetve a Hollywood és a jazz/foxtrot hatása a hazai közéletre/művészetre.
A projekt médiapartnerei között szerepel az Agerpres, a Digi24 és a Román Állami Rádió több csatornája is.
Turos Lóránd, a szövetség szenátusi frakcióvezetője szerint egy ilyen lépés rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozná Romániát. A politikus a Digi24-nek nyilatkozva…
A mai műsorban a 23. alkalommal megrendezett csombordi rózsafesztiválról hallhatnak, valamint arról, hogy 2026 tavaszán Kolozsvár új kulturális térrel gazdagodott,…
Szijjártó Péter volt magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette ma, hogy benyújtotta lemondását a parlamenti mandátumáról. Ennek okaként azt jelölte meg,…
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős magyar miniszter ma bejelentette, hogy visszaszereztek 1,3 milliárd forintot Orbán János Dénes Kossuth-díjas,…
Iránban felakasztottak egy férfit, aki a vád szerint Iszfahán tartományban Molotov-koktélt dobott a kormányzati épületre és megtámadott egy rendőrőrsöt januárban,…
Politikai vereséget szenvedett Olaszországban Giorgia Meloni miniszterelnök. Az olasz parlament alsóháza tegnap este egy vokssal elutasította a kormány választási rendszer…
Nicușor Dan államfő tegnap délutáni párizsi sajtótájékoztatóján közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki…
A napokban indul útnak Nagy-Britanniából a David Attenborough sarkkutató hajó 80 nemzetközi tudóssal a fedélzetén, hogy kiderítsék, vajon Grönland gyorsan…
Ilie Bolojan ma, július 16-án a rendszerváltás utáni időszak leghosszabb ideig hivatalban lévő ügyvezető miniszterelnöke lett – kormányát május 5-én buktatta meg egy bizalmatlansági indítvány, és azóta korlátozott jogkörrel vezeti az országot, túlszárnyalva Emil Boc 2009-es, 71 napos rekordját.
Turos Lóránd, a szövetség szenátusi frakcióvezetője szerint egy ilyen lépés rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozná Romániát.
A politikus a Digi24-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, a parlament feloszlatásával az ország átmenetileg törvényhozás nélkül maradna, miközben ügyvivő kormány irányítaná az országot. Ez szerinte nemcsak politikai, hanem gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is komoly kockázatot jelentene. Hangsúlyozta, hogy a pártoknak vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz, és meg kell találniuk a megoldást a kormányalakításra. Hozzátette, a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján az előrehozott választások sem oldanák meg a parlamenti többség kérdését, mivel várhatóan egyik politikai erő sem szerezne önálló kormányalakításhoz elegendő támogatást.
A mai műsorban a 23. alkalommal megrendezett csombordi rózsafesztiválról hallhatnak, valamint arról, hogy 2026 tavaszán Kolozsvár új kulturális térrel gazdagodott, a Balázs Art Galéria- kávézó és borozó is – ahol a képzőművészet mellett az irodalom is teret kap – megnyitása óta például László Noémi költőt és közönségét hívták meg „egy pohár irodalomra” - ez tehát mai műsorunk kínálata Pat Metheny zenéjével fűszerezve – tartsanak velünk!
Szijjártó Péter volt magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette ma, hogy benyújtotta lemondását a parlamenti mandátumáról. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy rendkívül megtisztelő ajánlatot kapott a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére. Közölte, hogy a kínai BYD az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete és egyben az új energiájú járművek világelső gyártója is. Bejelentette, hogy a mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős magyar miniszter ma bejelentette, hogy visszaszereztek 1,3 milliárd forintot Orbán János Dénes Kossuth-díjas, erdélyi születésű költőtől. Neki ennyit fizetett volna a műveiért a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) új operettek megírására, fordítására és külföldi bemutatására. Tarr Zoltán közölte: miközben kiderült, hogy Orbán János Dénes több mint 400 millió forintért adta el saját műveit annak az intézménynek, ahol szakmai vezetőként is közreműködött, a minisztériumban egy másik, ugyanehhez a szervezethez köthető, már megítélt támogatásra bukkantak. Hozzátette: a minisztérium felvette a kapcsolatot az érintett állami céggel, és vissza tudták szerezni a támogatást.
Az Egyesült Államok kedd este újabb légitámadásokat indított Irán ellen, és újra blokád alá vonta az ország kikötőit. Teherán az amerikai támadásokat követően a térségben lévő amerikai létesítmények ellen indított csapásokat. A tengeri blokád újraindítása, valamint az áprilisi tűzszünet óta példátlan mértékű bombázások aláássák azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek célja a június 17-én aláírt megállapodás tartós érvényben tartása. Az iráni külügyminiszter-helyettes elítélte az amerikai tengeri blokád újbóli bevezetését, és úgy vélte, hogy az amerikaiak megszegték a megállapodást. Közben Donald Trump amerikai elnök megismételte Teheránnal szembeni fenyegetéseit.
Iránban felakasztottak egy férfit, aki a vád szerint Iszfahán tartományban Molotov-koktélt dobott a kormányzati épületre és megtámadott egy rendőrőrsöt januárban, az országszerte zajló kormányellenes tüntetések során - jelentette szerdán az iráni igazságügyi minisztériumhoz közel álló Mízán hírügynökség. A Mohammad Amini Dehagani nevű férfit azt követően akasztották fel, hogy az ítéletet a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. Iránban tavaly december végén kezdődtek tüntetések a gazdasági válság miatt, és hamar a teheráni vezetés ellen tiltakozó tömegtüntetésekké váltak. Az állam vérbe fojtotta a tiltakozást, több ezer tüntetőt megöltek.
Politikai vereséget szenvedett Olaszországban Giorgia Meloni miniszterelnök. Az olasz parlament alsóháza tegnap este egy vokssal elutasította a kormány választási rendszer módosítására tett javaslatát. A Giorgia Meloni vezette kormánytöbbség a preferenciális szavazás visszavezetését kezdeményezte az olasz választási rendszerben. A 2022 októberétől kormányzó jobbközép koalíció első alkalommal maradt alul a parlamentben. A preferenciális választás során a választó nem csak egy jelöltre vagy pártra szavazhatna, hanem rangsorolhatja őket.
Nicușor Dan államfő tegnap délutáni párizsi sajtótájékoztatóján közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabálytervezetek elfogadásának határideje augusztus 31., és meggyőződését fejezte ki, hogy a pártoknak sikerül konszenzusra jutniuk. Az elnök ismét kitért az előre hozott választások lehetőségére. Elmondta: egy ilyen megmérettetés csak meghosszabbítaná a bizonytalanság időszakát, miközben nem változtatna lényegesen a jelenlegi politikai erőviszonyokon.
Az Európai Unió a 450,6 millió lakosával közeledik a történelmi demográfiai csúcsához, azonban a következő évtizedekben lakosságszáma csökkenni fog – derül ki egy közzétett jelentésből, amely egyúttal kiemeli az európai népesség elöregedéséből fakadó jelentős kihívásokat is. A francia AFP hírügynökség szerint az európaiak száma 2029-ig várhatóan enyhén növekedni fog. Ezt követően 2050-re Európa népessége várhatóan 445 millió főre csökken, majd 2100-ra 398,8 millióra – ami a 70-es évek végének szintjéhez hasonló. Ugyanakkor az európaiak soha nem éltek még ilyen sokáig: a várható élettartam 2024-ben elérte a 81,5 évet.
A napokban indul útnak Nagy-Britanniából a David Attenborough sarkkutató hajó 80 nemzetközi tudóssal a fedélzetén, hogy kiderítsék, vajon Grönland gyorsan olvadó gleccserei megzavarhatják-e az Atlanti-óceán fontos áramlatát és ezzel Európa klímáját. A bő egy hónapra tervezett expedíció azt követően kel útra, hogy júniusban egymás után dőltek meg a hőségrekordok Európa nyugati részén. A tudósok attól tartanak, hogy az olvadt édesvíz megzavarhatja az óceán európai éghajlatot szabályozó forgó áramlatait, és ez további extrém időjárással és a tengerszint emelkedésével járhat.
Az alkotmánybíróság ma szeptember 23-ára halasztotta a döntést abban az ügyben, amelyben Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke felvetette a kormány és a parlament között az uniós felfegyverkezési és védelmi SAFE-programról szóló sürgősségi rendelet elfogadása miatt kialakult alkotmányos jellegű jogi konfliktus lehetőségét. Ez már a második alkalom, amikor a talárosok halasztottak az ügyben. Grindeanu szerint a már leváltott Bolojan-kormánynak nem lett volna joga ügyvivő kabinetként elfogadni ezt a kormányrendeletet.
Ilie Bolojan ma, július 16-án a rendszerváltás utáni időszak leghosszabb ideig hivatalban lévő ügyvezető miniszterelnöke lett – kormányát május 5-én buktatta meg egy bizalmatlansági indítvány, és azóta korlátozott jogkörrel vezeti az országot, túlszárnyalva Emil Boc 2009-es, 71 napos rekordját.
