Az Egyesült Államok márciust jelölte meg céldátumként egy orosz–ukrán békeegyezményre a Kijevvel folytatott legutóbbi tárgyalásokon – értesült a Reuters. A hírügynökségnek három forrás is megerősítette az értesülést, azonban azt is hozzátették, hogy a határidő valószínűleg csúszni fog, mert a legfontosabb kérdésekben nincs megállapodás.
A tervek szerint az esetleges békemegállapodást népszavazásra bocsátanák Ukrajnában, és a referendummal egy időben országos választásokat is tartanának – ennek megszervezése azonban jogi és logisztikai akadályokba ütközik a hadiállapot miatt.
Az amerikai tárgyalók állítólag azzal sürgették a megegyezést, hogy a novemberi félidős választások közeledtével Trump elnök figyelme a belföldi ügyek felé fordul.
A témával kapcsolatban az amerikai elnök annyit jegyzett sejtelmesen újságíróknak nyilatkozva, hogy „valami történhet” az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott legutóbbi tárgyalások eredményeként.
A Washington közvetítésével zajló orosz-ukrán tárgyalások második fordulója csütörtökön zárult le Abu-Dzabiban.
Lia Savonea szerint Ilie Bolojan miniszterelnök levele, amelyben figyelmeztette az alkotmánybíróságot az uniós források elvesztésének kockázatára, összeegyeztethetetlen a hatalmi ágak szétválasztásának elvével.
A kormányfő azt jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló döntés további halasztása veszélybe sodorhatja a helyreállítási alap egy részét.
Savonea szerint ez beavatkozás az igazságszolgáltatásba. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy véli a kormányfő figyelmeztetése nyomásgyakorlásnak minősül. Hangsúlyozta: a döntéseknek kizárólag jogi elemzésen, nem pedig politikai vagy költségvetési szempontokon kell alapulniuk. Az alkotmánybíróság feladata nem a kormányzati politika támogatása, hanem az alkotmányosság védelme – mutatott rá a legfelsőbb bíróság elnöke.
A miniszterelnök szerint a kormány célja az, hogy egy időben fogadja el a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló két nagy törvénycsomagot - még a 2026-os költségvetés jóváhagyása előtt.
Ilie Bolojan a szociális érdekegyeztető tanács pénteki ülésén egyúttal bemutatta a büdzsé főbb mutatóit: 6,2%-os költségvetési hiánycél, a GDP 7%-át kitevő beruházások – ha befejeződnek augusztus végéig az országos helyreállítási tervben finanszírozott projektek -, és 4%-os inflációs cél az év végére.
A munkáltatói oldal azt hangsúlyozta, hogy kisebb, hatékonyabb államot, kevesebb adminisztrációt és több beruházási ösztönzőt szeretnének.
A szakszervezetek viszont ellenzik a létszámleépítést, mivel érvelésük szerint a közigazgatás már most is munkaerőhiánnyal küzd.
A kürpödi (Chirpăr) család egyetlen túlélő gyermekét sürgősségi eljárással nevelőszülői gondozásba helyezték, miután két testvére vízbe fúlt, másik kettő pedig korábban tüdőgyulladás szövődményeibe halt bele - tájékoztatott a Szeben megyei gyermekvédelem.
Az intézkedésre a gyermek fizikai és érzelmi integritásának védelme érdekében volt szükség. A döntést a bíróság hozta meg a kockázati tényezők elemzésének lezárulta után.
Az Egyesült Államok márciust jelölte meg céldátumként egy orosz–ukrán békeegyezményre a Kijevvel folytatott legutóbbi tárgyalásokon – értesült a Reuters. A hírügynökségnek három forrás is megerősítette az értesülést, azonban azt is hozzátették, hogy a határidő valószínűleg csúszni fog, mert a legfontosabb kérdésekben nincs megállapodás.
A tervek szerint az esetleges békemegállapodást népszavazásra bocsátanák Ukrajnában, és a referendummal egy időben országos választásokat is tartanának – ennek megszervezése azonban jogi és logisztikai akadályokba ütközik a hadiállapot miatt.
Az amerikai tárgyalók állítólag azzal sürgették a megegyezést, hogy a novemberi félidős választások közeledtével Trump elnök figyelme a belföldi ügyek felé fordul.
A témával kapcsolatban az amerikai elnök annyit jegyzett sejtelmesen újságíróknak nyilatkozva, hogy „valami történhet” az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott legutóbbi tárgyalások eredményeként.
A Washington közvetítésével zajló orosz-ukrán tárgyalások második fordulója csütörtökön zárult le Abu-Dzabiban.
A két ország közzétette az ideiglenes kereskedelmi keretegyezményt, amely a vámok csökkentését, az energia‑együttműködés átalakítását és a gazdasági kapcsolatok mélyítését…
Az Európai Bizottság 2024 februárjában indult vizsgálata megállapította: a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az értesítések és a nagymértékben személyre…
Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget a pakisztáni főváros egyik síita mecsetje elleni pénteki támadásért. Az öngyilkos merénylő imaidő…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormányzati pálfordulásról, hiszen a kabinet főleg az RMDSZ unszolására hajlandónak mutatkozik felülvizsgálni a helyi adókról…
Az országos háromoldalú tanácsban elemezte pénteken a kormány a munkáltatókkal a gazdaság fellendítését célzó intézkedéseket, a közigazgatási átszervezési tervet, valamint az állami költségvetés általános irányvonalait.
Az alma-, körte-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztőket, valamint a dió-, mogyoró-, mandula-, sárgabarack-, kajszibarack-, nektarin- és őszibarack-termesztőket ért 2025-ös fagykárok kompenzálásáról fogadott el határozatot a kormány.
Csak azok a gazdák kaphatnak kártérítést a fertőző betegségek miatt elpusztult állataik után, akik betartják a járványmegelőzési szabályokat – ez áll egy társadalmi vitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet-tervezetben.
A turisták és a vendégéjszakák száma is csökkent Romániában 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet. Tavaly 13,917 millió turista töltött el legalább egy éjszakát idegenforgalmi szálláshelyen Romániában, 2,4 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben.
Újabb Fidelis-kötvényeket bocsát ki péntektől a pénzügyminisztérium. A szaktárca közleménye szerint a február 6. és 13. között megvásárolható 2, 4 és 6 éves futamidejű lejalapú lakossági állampapírok 6,15, 6,75 és 7,25 százalékot kamatoznak.
A korrupcióellenes ügyészség nyolcszázezer lejes óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától Robert Negoițát, Bukarest harmadik kerületének polgármesterét – közölték ügyészségi források az Agerpresszel.
Házkutatást tartottak délelőtt a korrupcióellenes ügyészek a Bukarest 5. kerületi polgármesteri hivatalnál és a helyi rendőrség székházában befolyással való üzérkedés, csúszópénz átadása és átvétele, valamint hamisítás alapos gyanújával – közölték igazságügyi források az Agerpresszel.
A két ország közzétette az ideiglenes kereskedelmi keretegyezményt, amely a vámok csökkentését, az energia‑együttműködés átalakítását és a gazdasági kapcsolatok mélyítését célozza. A felek szerint ez a lépés a márciusra tervezett teljes körű kereskedelmi megállapodás előszobája.
Az USA jelentősen csökkenti az indiai termékekre kivetett vámokat – 50 százalékról 18-ra. A 25 százalékos büntetővámot – amelyet India orosz olajvásárlásai miatt vezettek be – most visszavonták, miután India vállalta, hogy az USA‑ból és Venezuelából vásárol olajat.
A megállapodás részeként India vállalja, hogy 500 milliárd dollár értékben vásárol amerikai termékeket öt év alatt, többek között: olajat és gázt, kokszolható szenet, repülőgépeket és alkatrészeket, technológiai termékeket (pl. AI‑hoz használt GPU‑kat). Ugyanakkor India csökkenti vagy eltörli a vámokat számos amerikai termékre, köztük mezőgazdasági árukra és alkoholos italokra.
Az Európai Bizottság 2024 februárjában indult vizsgálata megállapította: a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az értesítések és a nagymértékben személyre szabott ajánlórendszer olyan funkciók, amelyek nem megfelelően felmért kockázatokat hordozhatnak a felhasználók - különösen a kiskorúak - mentális és fizikai jóllétére nézve.
A bizottság szerint a TikTok nem vette kellően figyelembe az alkalmazás kényszeres használatára utaló fontos mutatókat, így például azt, hogy a kiskorúak mennyi időt töltenek az applikációval éjszaka, és nem alkalmaz elég hatékony képernyőidő‑kezelő és szülői felügyeleti eszközöket.
A TikToknak lehetősége van reagálni az észrevételekre. Amennyiben az Európai Bizottság végleges döntésében is jogsértést állapít meg, akár a cég éves árbevételének 6 százalékát elérő bírságot szabhat ki.
Európában egyre keményebb a hangulat a közösségi médiával szemben. Több ország – Franciaország, Spanyolország, India, Ausztrália – már szigorú korhatár‑szabályokat vezetett be vagy tervez bevezetni.
Itthon a Mentsük meg a Gyermekeket szervezet azt javasolja, hogy Romániában tiltsák meg a 13 év alattiak számára a közösségi média használatát, a 13 és 15 év közöttiek pedig csak szülői engedéllyel hozhassanak létre fiókot.
A szervezet szerint a platformok jelenleg nem ellenőrzik megfelelően a felhasználók életkorát, ezért szankciókat sürgetnek azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem tesznek eleget a biztonsági előírásoknak.
A szervezet kutatásai szerint a túlzott közösségimédia‑használat növeli a depresszió, a szorongás és az önkárosító magatartás kockázatát. A gyermekvédők szerint elengedhetetlen a hatékony életkor‑ellenőrzés, a privát fiókok alapértelmezett beállítása és a függőséget erősítő algoritmusok visszaszorítása.
A javaslat része az is, hogy az iskolákban kötelező legyen a digitális oktatás, különös tekintettel az online veszélyek felismerésére.
Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget a pakisztáni főváros egyik síita mecsetje elleni pénteki támadásért.
Az öngyilkos merénylő imaidő alatt támadt rá a síita mecsetre. A merényletnek legalább 31 halálos áldozata és 169 sebesültje van.
Ez volt a legvéresebb támadás a pakisztáni fővárosban 2008 szeptembere óta, amikor 60 ember halt meg egy pokolgépes merényletben, ami lerombolta az ötcsillagos Marriott szálloda egy részét.
Az Iszlám Állam péntek éjszakai közlése szerint egyik fegyveresük a gyülekezetet vette célba, és felrobbantott egy robbanóanyaggal teli mellényt.
A mintegy 250 milliós lélekszámú dél-ázsiai ország szunnita többségű, lakosságának 15-20 százaléka síita muszlim.
Az amerikai elnök szerint jól sikerültek az Irán és az Egyesült Államok között Ománban megtartott tárgyalások, és a jövő héten újra találkoznak a két ország képviselői.
Donald Trump azt mondta: a teheráni küldöttség „nagyon akarja a megállapodást”. „Tudják, hogy a következmények nagyon súlyosak” – mondta az amerikai elnök utalva az USA haditengerészete által összevont jelentős erőkre a Perzsa-öböl térségében.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szintén pozitívan nyilatkozott a pénteki megbeszélésekről. „A bizalomépítés fázisában vagyunk” – mondta hozzátéve, hogy Irán nem fogad el fenyegetéseket, és a párbeszéd kizárólag a nukleáris kérdésre korlátozódhat. Washington eredetileg a rakétaprogramot, a regionális milíciák támogatását és az emberi jogok kérdését is napirendre tette volna.
Közben az amerikai elnök olyan rendeletet írt alá, amely 25 százalékos vámot helyez kilátásba minden olyan ország számára, amely üzleti kapcsolatot tart fenn Iránnal. Ez jelentős diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás Teheránra és partnereire.
Ugyanakkor az Egyesült Államok 15 vállalatot és 14 hajót vett fel a szankciós listájára. A cél az iráni „árnyékflotta” megfékezése. A szankciók olyan hajókat érintenek, amelyek a nemzetközi ellenőrzés elől rejtve próbálják szállítani az iráni olajat, és így kulcsszerepet játszanak Teherán számára a szankciók kijátszásában.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormányzati pálfordulásról, hiszen a kabinet főleg az RMDSZ unszolására hajlandónak mutatkozik felülvizsgálni a helyi adókról szóló rendelkezést. Áttekintjük, hogy milyen események kényszerítették a kormányfőt arra, hogy a rugalmasabb énjét mutassa meg. Szót ejtünk arról a gazdasági valóságról is, ami a kormány számára sürgőssé teszi a gazdaságélénkítő intézkedéseket, de arról is, hogy az Egyesült Államok ismét bírálta hazánkat a 2024-es elnökválasztás törlése miatt. Áttekintjük a közösségi platformok kiskorúakra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak visszaszorításáról szóló vitát, amelyben több vezető politikus is megszólalt.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az utolsó izraeli túsz holttestének hazaszállításával lezárult a gázai háború, és elkezdődik a Donald Trump-féle béketerv második szakaszának végrehajtása.
Garzó Ferenc: Trump és Mariska a pletykákkal szemben
Az országos háromoldalú tanácsban elemezte pénteken a kormány a munkáltatókkal a gazdaság fellendítését célzó intézkedéseket, a közigazgatási átszervezési tervet, valamint az állami költségvetés általános irányvonalait.
A sokat vitatott közigazgatási reform az állások csökkentését, a hatékonyság növelését és a költségvetési kiadások optimálissá tételét célozza. Az intézkedéscsomag tartalmazza a nyujgdíj és bér halmozásának tilalmát is az állami alkalmazottaknál. A szociáldemokraták javaslata kiegyensúlyozni kívánja a takarékossági intézkedéseket, illetve a költségvetési kiadások csökkentését. A közigazgatási szakszervezetek bírálják a reform tervét, mert az szerintük nem átlátható, károsítja az alkalmazottak jogait. A munkáltatók saját megoldásokat javasoltak a gazdaság talpraállítására, amelyek hiányában folytatódnak az elbocsátások.
Az alma-, körte-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztőket, valamint a dió-, mogyoró-, mandula-, sárgabarack-, kajszibarack-, nektarin- és őszibarack-termesztőket ért 2025-ös fagykárok kompenzálásáról fogadott el határozatot a kormány.
A támogatásra azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik legalább 30%-os kárt szenvedtek, rendelkeznek hivatalos kárfelmérési dokumentumokkal, valamint szerepelnek a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség nyilvántartásában, ahová benyújtották a 2025-ös területalapú támogatási kérelmüket. A maximálisan igényelhető összeg 10.180 lej hektáronként. A kifizetett összeg a károsodás mértékétől függ. A kifizetések legkésőbb április 30-ig megtörténnek.
Csak azok a gazdák kaphatnak kártérítést a fertőző betegségek miatt elpusztult állataik után, akik betartják a járványmegelőzési szabályokat – ez áll egy társadalmi vitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet-tervezetben.
A dokumentum szerint az állatok megbetegedését vagy elhullását legfeljebb 24 órán belül jelenteni kell a hatóságoknak, tilos az indokolatlan antibiotikum-használat, az újonnan vásárolt állatokat pedig 21–30 napos karanténban kell tartani. A szabályokat megszegő gazdák elesnek a kártérítéstől.
A turisták és a vendégéjszakák száma is csökkent Romániában 2025-ben - közölte az Országos Statisztikai Intézet. Tavaly 13,917 millió turista töltött el legalább egy éjszakát idegenforgalmi szálláshelyen Romániában, 2,4 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben.
A belföldi vendégek száma 4,6 százalékkal csökkent, míg a külföldieké 8,5 százalékkal nõtt. A vendégéjszakák száma 1,7 százalékkal csökkent. A legtöbb turista Bukarestet, Konstanca, Brassó, Kolozs és Szeben megyét kereste fel. A legtöbb külföldi Németországból, Olaszországból és Izraelbõl érkezett Romániába.
Újabb Fidelis-kötvényeket bocsát ki péntektől a pénzügyminisztérium. A szaktárca közleménye szerint a február 6. és 13. között megvásárolható 2, 4 és 6 éves futamidejű lejalapú lakossági állampapírok 6,15, 6,75 és 7,25 százalékot kamatoznak.
A lejalapú Fidelis állampapírok névértéke 100 lej, az euróalapúaké 100 euró, ezek minimum 5000 lej, illetve 1000 euró értékben jegyezhetők. A lakossági állampapírokból származó jövedelem adómentes.
A korrupcióellenes ügyészség nyolcszázezer lejes óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától Robert Negoițát, Bukarest harmadik kerületének polgármesterét – közölték ügyészségi források az Agerpresszel.
Az ügyben a DNA csütörtökön tizenegy bukaresti és Ilfov megyei helyszínen tartott házkutatást. A polgármestert ezt követően több mint hat órán át hallgatták ki. A vádhatóság hivatali visszaélés gyanújával nyomoz, mivel a gyanú szerint a kerületi önkormányzat a szükséges dokumentumok nélkül építtetett és aszfaltozott utakat. A vizsgálat egy tavalyi oknyomozó anyag nyomán indult, amely szerint közpénzből épülhetett út a polgármester testvérének telkén. Negoiță tagadta a vádakat, ugyanakkor elismerte, hogy az érintett beruházásnál nem tartották be a törvényben előírt sorrendet.
Házkutatást tartottak délelőtt a korrupcióellenes ügyészek a Bukarest 5. kerületi polgármesteri hivatalnál és a helyi rendőrség székházában befolyással való üzérkedés, csúszópénz átadása és átvétele, valamint hamisítás alapos gyanújával - közölték igazságügyi források az Agerpresszel.
Az ügyben a kerület menedzsere, a helyi rendőrség főnökei és a főépítész ellen új tömbházak építkezési engedélyeinek kiállításával kapcsolatos korrupció alapos gyanújával folyik vizsgálat.
A két ország közzétette az ideiglenes kereskedelmi keretegyezményt, amely a vámok csökkentését, az energia‑együttműködés átalakítását és a gazdasági kapcsolatok mélyítését célozza. A felek szerint ez a lépés a márciusra tervezett teljes körű kereskedelmi megállapodás előszobája.
Az USA jelentősen csökkenti az indiai termékekre kivetett vámokat – 50 százalékról 18-ra. A 25 százalékos büntetővámot – amelyet India orosz olajvásárlásai miatt vezettek be – most visszavonták, miután India vállalta, hogy az USA‑ból és Venezuelából vásárol olajat.
A megállapodás részeként India vállalja, hogy 500 milliárd dollár értékben vásárol amerikai termékeket öt év alatt, többek között: olajat és gázt, kokszolható szenet, repülőgépeket és alkatrészeket, technológiai termékeket (pl. AI‑hoz használt GPU‑kat). Ugyanakkor India csökkenti vagy eltörli a vámokat számos amerikai termékre, köztük mezőgazdasági árukra és alkoholos italokra.
