A Hormuzi-szoros lezárásának hatásai egész Európát érintik. A szoros lezárása gyakorlatilag elvágta Európát az öbölmenti olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítmányoktól, az üzemanyagárak rekordszinteket értek el, a "jet fuel" hiánya miatt több országban már a polgári repülés korlátozását fontolgatják, a gáztározók szintje pedig aggasztóan alacsony írja a Világgazdaság egy mai elemzésében. A kőolaj ára hordónként közel 120 dollárra emelkedett, és pénzintézeti előrejelzések szerint 150 dollár fölé is ugorhat, ha a fennakadások május közepéig fennmaradnak.
Csütörtök hajnalra az iráni erők újabb két hajót foglaltak el a Hormuzi-szorosban — a panamai zászló alatt közlekedő MSC Francescát és a libériai lobogós Epaminondast, amelyek megpróbáltak átkelni a szoroson.
Az iráni-amerikai diplomácia nem halad előre. Donald Trump bejelentette a tűzszünet határozatlan idejű meghosszabbítását, azzal indokolva a döntést, hogy több időt akar adni a diplomáciának. Pakisztáni tisztviselők szerint az amerikai-iráni tárgyalások hamarosan folytatódhatnak. Irán ugyanakkor nem enged: az iráni parlament elnöke kijelentette, hogy addig elképzelhetetlen a szoros megnyitása, amíg az Egyesült Államok és Izrael folyamatosan megszegi a tűzszünetet — az iráni fél az amerikai tengeri blokádot a „világgazdaság túszul ejtéseként" jellemezte.
Áttörés történt az Európai Unióban az Ukrajna számára szánt pénzügyi támogatás ügyében. Az uniós tagállamok nagykövetei jóváhagyták a 90 milliárd eurós hitel felvételét és folyósítását Ukrajnának, és az Oroszország elleni 20. szankciós csomagról is megállapodtak. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa szerint Ukrajna 2026-os finanszírozási igényei biztosítottak, és az EU valószínűleg május végén vagy június elején folyósítja a hitel első részét.
A bukaresti politikai turbulenciának azonnali pénzügyi következményei vannak. A román állam hitelfelvételi költségeiben már érezhető a Szociáldemokrata Párt által kirobbantott kormányválság hatása,…
A Nicuşor Dan államfő által kezdeményezett tárgyalások sikertelenül végződtek: a Szociáldemokrata Párt ragaszkodik Ilie Bolojan menesztéséhez, a kormányfő azonban nem…
Több mint három hete tart a beiratkozás a 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba. A tavaly módosított tanügyi törvény értelmében megemelték a kötelező minimális létszámokat, amelyekkel egy-egy osztály indítható, de a nemzetiségi oktatás esetében megmaradt az eddigi alsó határ: 10 beiratkozóval már önálló osztály alakulhat saját tanítóval a magyar (vagy magyar tagozattal rendelkező) iskolákban is.
Nyolc éve indult a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozata a hegyvidéki Borszékkal. A múlt héten megnyílt lejújabb kiállításuk a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be, az 1891-as fürdőként való megnyitásától kezdődően.
Ma van a könyv és a szerzői jogok napja, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep és történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt az említett dátumon.
Megkezdődött szerdán az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) csúcstalálkozója a bolgár fővárosban. A kétnapos eseményen a közszolgálati média vezetői és médiaszakemberei…
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojannal Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, aki gratulált a román kormányfőnek a rövid idő alatt elért eredményekhez, és folytatásra biztatta. Manfred Weber a Szociáldemokrata Pártot bírálva megállapította: a politikai alakulat eltávolodott az Európa melletti elköteleződésétől, és most éppen azokat az intézkedéseket ellenzi, amelyekről korábban a koalíciós partnereivel megállapodott.
A bukaresti politikai turbulenciának azonnali pénzügyi következményei vannak. A román állam hitelfelvételi költségeiben már érezhető a Szociáldemokrata Párt által kirobbantott kormányválság hatása, a kamatok már ötödik napja emelkednek, amire a Bloomberg hírügynökség is felhívta a figyelmet. Elemzők szerint veszélybe kerülhet a mintegy 11 milliárd eurós uniós helyreállítási alapból (PNNR) járó összeg is, miközben a hitelminősítés romlásával 7 százalék fölé ugorhat a kölcsönök kamata.
A szervezet kampányfelelőse, Alin Tănase szerint Diana Buzoianu tárcavezető nem vette át tőlük a Fekete-tenger védelmében gyűjtött több mint 67 ezer aláírást.
"Minden tétlenséggel töltött nap fenyegetést jelent a Fekete-tenger élővilágára. (...) Mivel a miniszter asszony túl elfoglalt ahhoz, hogy az irodájában fogadjon bennünket, a minisztérium elé hoztuk a tárgyalóasztalt. Addig nem megyünk el innen, amíg hivatalosan át nem adjuk a több tízezer aláíró üzenetét "- fogalmazott.
A Greenpeace képviselői közölték, tavaly júliustól próbálnak tárgyalni Diana Buzoianuval, erre vonatkozó kérelmüket azonban minden alkalommal elutasították, a miniszter zsúfolt programjára hivatkozva.
Az RMDSZ elnöke a válságból való kiutakat illetően még tegnap azt nyilatkozta, hogy szerinte két lehetséges forgatókönyv létezik: az egyik, hogy a Szociáldemokrata Párt kilép a kormánykoalícióból, a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója kisebbségi kormányt alakíthat, amelyet a pártfüggetlen törvényhozók támogatásával beiktathat a parlament. A másik lehetőség, hogy az ellenzék májusban bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatja a kormányt, és egy új többséget kell majd kialakítani a parlamentben.
Az RMDSZ elnöke hozzátette: egy technokrata miniszterelnök kinevezését nem tartja jó megoldásnak, mert olyan embert kell felruházni politikai felelősséggel, aki a választók felé is felelősséggel tartozik, és vállalását képes is megtartani.
A PSD elnöksége szerdán úgy döntött, hogy kilép a négypárti koalícióból, és miniszterei csütörtökön beadják lemondásukat. A párt a kormányból való kivonulás után az államigazgatás más szintjeiről is visszahívná embereit — államtitkárokat, prefektusokat és alprefektusokat. Adásunkkal egyidőben zajlik a kormányülés, amelynek mai napirendjén közel 40 jogszabály vagy rendelet-tervezetet tárgyaltak, illetve a kormányülés végén tervezik bemutatni lemondásukat a Szociáldemokrata Pártot képviselő miniszterek, illetve Radu Oprea kormányfőtitkár is.
Minisztereinek lemondását követően az alkotmánybírósághoz készül fordulni a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormány helyzetének tisztázására.Pártforrások szerint ha a PSD miniszterei lemondanak, alkotmányos természetű jogi konfliktus alakulhat ki a kormány és a parlament között, ezért mérlegelik a szociáldemokraták, hogy kérjék az alkotmánybíróságtól a helyzet tisztázását. Erre azért van szükség, mert az alkotmány nem rendelkezik arról, hogy mi történik, ha egy párt kilép a kormányból, és ezáltal a kabinet elveszíti a parlamenti támogatottságát. A PSD arra kíváncsi, hogy ebben a helyzetben a kisebbségi kormánynak kell-e bizalmi szavazást kérnie a parlamentben. A szociáldemokraták emellett egy bizalmatlansági indítvány benyújtását is mérlegelik, illetve azt sem tartják kizártnak, hogy támogassák az ellenzék egy esetleges hasonló kezdeményezését.
A Nicuşor Dan államfő által kezdeményezett tárgyalások sikertelenül végződtek: a Szociáldemokrata Párt ragaszkodik Ilie Bolojan menesztéséhez, a kormányfő azonban nem hajlandó lemondani. Ilie Bolojan az államfővel folytatott szerda esti konzultációk után megerősítette: tájékoztatta az elnököt arról, hogy folytatja miniszterelnöki megbízatását.
Több mint három hete tart a beiratkozás a 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba. A tavaly módosított tanügyi törvény értelmében megemelték a kötelező minimális létszámokat, amelyekkel egy-egy osztály indítható, de a nemzetiségi oktatás esetében megmaradt az eddigi alsó határ: 10 beiratkozóval már önálló osztály alakulhat saját tanítóval a magyar (vagy magyar tagozattal rendelkező) iskolákban is.
Nagy segítség ez főleg a szórványvidéken, mint amilyen például Arad, ahol évről évre nehezen gyűl össze a kellő számú iskolaköteles korú gyermek. Az elmúlt években a magyar kormány által biztosított ingyenes délutáni (napközi) foglalkozások és az Erdély-szerte működtetett iskolabusz-hálózat vonzóbbá tette a magyar oktatást, ennek is köszönhető, hogy öt-hat éve enyhültek a korábbi létszámgondok. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Nyolc éve indult a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozata a hegyvidéki Borszékkal. A múlt héten megnyílt lejújabb kiállításuk a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be, az 1891-as fürdőként való megnyitásától kezdődően.
A kiállítást Benedek Barna vadgazda mérnök, helyi tanácsos, a falu szülötte nyitotta meg. Ezt követően kérdeztem tőle, mivel vadgazda mérnök, hogy a Málnásfürdőre látogató turisták találkozhatnak-e medvével.
Ma van a könyv és a szerzői jogok napja, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep és történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt az említett dátumon.
Ezen a napon világszerte ünneplik a könyveket, amelyek kapcsolatot teremtenek a múlt és a jövő, illetve a generációk és a kultúrák között, ugyanakkor több helyszínen is elhangzik, hogy az olvasás nemcsak szabadidős tevékenység, hanem az egészségünkre, illetve a közérzetünkre is konkrét hatással van. Azaz megmozgatja a szürkeállományunkat, emellett csökkenti a stresszt és a szorongást.
Több tanulmány is bebizonyította, hogy míg a gyakori mozgás erősíti a szívet, az izmokat és a csontokat, addig az olvasás ugyanezt teszi az agyunkkal. A szakértők szerint, ha elalvás előtt olvasunk, ellazul a testünk, és jobban esik a pihenés, az ágyban történő okostelefon-nyomkodás viszont hosszú távon káros lehet az egészségünkre.
Most pedig rátérek a bevezetőben említett szerzői jogokra, amelyek kapcsán a hallgatókban felvetődhet a kérdés, hogy mi történik a szellemi tulajdonunkkal az egyre nagyobb teret hódító mesterséges intelligencia világában. Egy 2016 márciusában megjelent cikk szerint az Európai Unió kreatív ágazatának védelmében átláthatóságot és méltányos díjazást sürget az Európai Parlament azokra az esetekre, amikor szerzői jogi védelem alatt álló műveket használ a mesterséges intelligencia. Az európai parlamenti képviselők ugyanakkor kimondták, hogy a teljes mértékben mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat nem szabad szerzői jogi védelemben részesíteni. A mai rész vége felé szeretnék megosztani Önökkel egy idézetet, amely a kassai születésű Márai Sándortól származik: „Csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit. Úgy értem, ha olyan lelket viszel feléjük, amely az olvasás párharcában hajlandó sebeket kapni és adni, hajlandó vitatkozni, meggyőzni és meggyőződni.”
A Natura Stúdió mai vendége a hűséges hallgatóink számára már ismerős Dr. Papp Szidónia belgyógyász szakorvos, antropozófus orvos, akivel adásunk egyik korábbi kiadásában – többek között - arról beszélgettünk, hogy hatalmas tanító ereje lehet egy betegségnek.
Emésztési nehézségek, irritábilis bél szindróma, keringési problémák, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, allergia, stressz, depresszió, szorongás – sokakat foglalkoztató tünetegyüttesek. A közeljövőben ezekkel a témákkal érkezik hozzánk Dr. Papp Szidónia, akivel ma a gyógyulás, a gyógyítás, az öngyógyítás, valamint az orvos-páciens közötti viszonyról beszélgetünk.
Megkezdődött szerdán az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) csúcstalálkozója a bolgár fővárosban. A kétnapos eseményen a közszolgálati média vezetői és médiaszakemberei vesznek részt, köztük a Román Rádiótársaság vezérigazgatója, Robert Schwartz is.
A 2026-os EBU-csúcstalálkozó napirendjén két kiemelten fontos téma szerepel: a közszolgálati média kulcsszerepe a válságokra való felkészülésben, illetve az úgynevezett „élő” tartalmak jelentésének újraértelmezése.
A médiacsúcs előtt adott nyilatkozatában a házigazda Milen Mitev, a Bolgár Nemzeti Rádió (BNR) ügyvezető igazgatója elmondta: egyetértett a Román Rádiótársaság vezérigazgatójával, Robert Schwartz-cal abban, hogy a közszolgálati média legfontosabb tőkéje a bizalom.
A két vezető az európai médiaszabadságról szóló rendelet jelentőségét hangsúlyozta. Milen Mitev kiemelte: önmagában egyetlen jogszabály sem elegendő politikai akarat nélkül. Mint fogalmazott, vannak olyan európai országok, ahol kevés a törvényi garancia, mégis magas a sajtószabadság szintje, míg máshol a részletes jogi keretek ellenére sem érvényesülnek maradéktalanul ezek az elvek. Bulgáriában jelenleg folyamatban van az uniós médiaszabadsági rendelet végrehajtása. A Kulturális Minisztérium munkacsoportja a bolgár rádióról és televízióról szóló törvény módosításán dolgozik, hogy az megfeleljen az európai normáknak. Mitev szerint a rendelet jelentős előrelépés, különösen a közszolgálati médiumok számára, mivel első alkalommal rögzíti egyértelműen, hogy a független finanszírozás és irányítás alapfeltétele a működésüknek.
Robert Schwartz szintén üdvözölte az új szabályozást, ugyanakkor aggodalmának adott hangot az Európában tapasztalható tendenciák miatt. Mint mondta, több helyen költségvetési eszközökkel, kinevezéseken vagy jogszabály-módosításokon keresztül próbálnak befolyást gyakorolni a közmédiára. Hozzátette: Románia és Bulgária hasonló kihívásokkal szembesül, és együttműködnek a legjobb gyakorlatok kialakításában.
A magyarországi médiapolitikai helyzetről szólva Milen Mitev hangsúlyozta: fontos, hogy a kormányok olyan megoldásokat találjanak, amelyek valódi függetlenséget biztosítanak a közmédiának. Figyelmeztetett arra, hogy a szélsőséges intézkedések veszélyes precedenseket teremthetnek. Egy szabad és független közszolgálati média minden társadalom érdeke – tette hozzá a bolgár közszolgálati rádió vezetője. Robert Schwartz, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója úgy véli, hogy Magyarország jövőbeli vezetése képes lehet visszatérni az európai normákhoz, és biztosítani a független közmédia működését.
A két vezető kitért a közszolgálati média előtt álló fő kihívásokra is. Milen Mitev szerint a tartósan elégtelen finanszírozás hátráltatja a fejlődést, miközben elengedhetetlen a lépéstartás a gyorsan változó médiakörnyezettel és a közönség igényeivel. Kiemelte: stabil és független finanszírozásra van szükség, valamint nagy kihívás a fiatal közönség megszólítása és bevonása.
Robert Schwartz emlékeztetett arra, hogy Romániában 2017-ben eltörölték a rádió-tv illetéket, és azóta kizárólag az állami költségvetésből finanszírozzák a közszolgálati rádió és televízió működését. Véleménye szerint ez a rendszer a befolyásolás eszközévé válhat. Hangsúlyozta ugyanakkor a megújulás szükségességét: új platformok, innováció, átláthatóság, valamint a független újságírás és az oknyomozó tartalmak felé való nyitás nélkülözhetetlen a jövőben.
Milen Mitev zárásként rámutatott: válságos időszakokban különösen fontos az emberi tényező, és a médiának segítenie kell a közönséget abban, hogy saját véleményt alakíthasson ki. Ehhez kiegyensúlyozott és teljes körű tájékoztatás szükséges, nem pedig kész válaszok kínálata.
A hőhullámok az ország meteorológiai intézetének figyelmeztetése szerint elsősorban az ország északi és északnyugati részét érintik, ahol az elkövetkezendő három napban akár 45 Celsius-fokot is mérhetnek.
A meteorológiai intézet szerint a hőség a fővárosban és a környező államokban a hónap végéig mindenképpen kitart. Az utóbbi években Indiából egyre hosszabb és forróbb nyarakat jelentettek.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojannal Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, aki gratulált a román kormányfőnek a rövid idő alatt elért eredményekhez, és folytatásra biztatta. Manfred Weber a Szociáldemokrata Pártot bírálva megállapította: a politikai alakulat eltávolodott az Európa melletti elköteleződésétől, és most éppen azokat az intézkedéseket ellenzi, amelyekről korábban a koalíciós partnereivel megállapodott.
