Pék Sándor nagyváradi székesegyházi plébános lett a nagyváradi egyházmegye új általános helynöke – adta hírül a Bihari Napló című hetilap online kiadása. Vasárnap zarándoklatot tartottak a nagyváradi székesegyházban, mivel a helyi hagyomány szerint ezen a napon ünneplik az egyházmegye alapítóját, Szent László királyt. Az ünnepségen jelentette be Böcskei László megyés püspök, hogy május 2., szombat óta Pék Sándor a nagyváradi egyházmegye általános helynöke, aki a püspök munkáját segíti. Mint ismeretes, azért vált szükségessé új vikárius kinevezése, mivel a több évtizeden keresztül ezt az egyházi tisztséget betöltő Fodor József idén nagypénteken elhunyt.
Pék Sándor 1978. június 15-én született Nagyváradon. A Rogériusz városnegyedben nevelkedett, gyermekkorában a Szent József-telepi templomba járt rendszeresen. A Moldovei utcai 11-es Számú Általános Iskolában, majd a Szent László Római Katolikus Líceumban volt diák felsőfokú tanulmányait megelőzően. 2002. június 23-án szentelték pappá. Plébánosként szolgált a székesegyházat megelőzően a Szatmár megyei Tasnádon és a váradújvárosi Szent László-templomban.
Bukarestben, a Petőfi Házban is bemutatták április 22-én a Csak szívünkben nem száll az idő – Életúton Tamás Gáborral című könyvet, amely az 1970-es években Svédországba disszidált dalénekes életéről szól. A kötetet a szerző, Szucher Ervin marosvásárhelyi újságíró és Tamás Gábor mutatta be, aki egy rövid koncerttel is megörvendeztette a fővárosi magyarokat.
Ez azért volt rendkívüli esemény, mert ez volt Tamás Gábor első bukaresti koncertje, noha a főváros fontos szerepet játszott a dalénekes életében. Tamás Gábor itt fejezte be egyetemi tanulmányait, és zenei szerkesztőként dolgozott a Bukaresti Rádiónak, valamint a Román Televízió Magyar Adásának.
Ezekről az esztendőkről, az itt megismert emberekről, de a kolozsvári évekről is kérdezte Borbély Tamás a népszerű dalénekest, aki kedvenc dalairól, a róla szóló könyv történetéről és annak fogadtatásáról is mesélt. A következőkben a Tamás Gábor dalénekessel és Szucher Ervin újságíróval készült interjút hallják, tartsanak velünk!
Tragikus hirtelenséggel elhunyt pénteken 71 éves korában Takács Csaba, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány kuratóriumának elnöke - közölte az RMDSZ. A román sajtó, köztük az Antena 1 televízió híradója, az Observatornews úgy tudja, hogy Takács Csaba egy balesetben hunyt el a Kolozs megyei Szilkeréken, ahol egy traktor ismeretlen körülmények között maga alá temette, a helyszínre kiérkezett tűzoltók és orvosok már nem tudták megmenteni.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke oldalán úgy fogalmazott: felfoghatatlan mondat, hiszen sose gondolt arra, hogy „a romániai magyar közösség szíve leáll”. Úgy fogalmazott: „Takács Csaba nagy idők nagy tanúja, a történelem alakítója, az RMDSZ örökös ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány elnöke, és mégis leginkább a közösség szíve, a Szövetség lelkiismerete volt. Örök társunk volt a küzdelemben (…) Ez a szív sokszor dobbant értünk. Dobbant helyettünk is, amikor elfáradtunk. És dobognia kell tovább bennünk, mert sok munka vár még erre a közösségre. Amit ő elkezdett, azt folytatnunk kell” - olvasható Kelemen Hunor bejegyzésében.
Takács Csaba 1955-ben született, parlamenti képviselő volt az 1990-es évek első felében, de igazán maradandót az RMDSZ második embereként, ügyvezető elnökként alkotott, hiszen az ő érdeme is, hogy az RMDSZ-nek több mint három évtizeden át sikerült megmaradnia a romániai magyarság mérvadó és egységes érdekképviseletének. Számos munkatársa úgy vallott róla megrendülten a közösségi médiában, hogy neki köszönhetően sikerült rendet tartani az RMDSZ-ben. A vele dolgozók úgy fogalmaztak: mindig lehetett rá számítani, nagy munkabírásával rendszerint kivívta munkatársai tiszteletét. Igazi háttérember volt, aki kerülte a nyilvános szereplést, de munkájával lehetővé tette, hogy az RMDSZ sokrétű munkája és a Communitas Alapítvány tevékenysége gördülékeny és hatékony legyen. Az RMDSZ tavaly tüntette ki a 70. életévének betöltése alkalmából. Az RMDSZ saját halottjának tekinti Takács Csabát.
Pék Sándor nagyváradi székesegyházi plébános lett a nagyváradi egyházmegye új általános helynöke – adta hírül a Bihari Napló című hetilap online kiadása. Vasárnap zarándoklatot tartottak a nagyváradi székesegyházban, mivel a helyi hagyomány szerint ezen a napon ünneplik az egyházmegye alapítóját, Szent László királyt. Az ünnepségen jelentette be Böcskei László megyés püspök, hogy május 2., szombat óta Pék Sándor a nagyváradi egyházmegye általános helynöke, aki a püspök munkáját segíti. Mint ismeretes, azért vált szükségessé új vikárius kinevezése, mivel a több évtizeden keresztül ezt az egyházi tisztséget betöltő Fodor József idén nagypénteken elhunyt.
Pék Sándor 1978. június 15-én született Nagyváradon. A Rogériusz városnegyedben nevelkedett, gyermekkorában a Szent József-telepi templomba járt rendszeresen. A Moldovei utcai 11-es Számú Általános Iskolában, majd a Szent László Római Katolikus Líceumban volt diák felsőfokú tanulmányait megelőzően. 2002. június 23-án szentelték pappá. Plébánosként szolgált a székesegyházat megelőzően a Szatmár megyei Tasnádon és a váradújvárosi Szent László-templomban.
Mai rendhagyó adásunk első felében interjúkat hallhatnak az erdélyi magyarság sorsát meghatározó két egyházi személyiségről, Márton Áronról, Erdély egykori nagy…
Franciaország és az amerikai technológiai vállalatok közötti kapcsolat jelentős átalakuláson megy keresztül. A párizsi kormány bejelentette, hogy az állami intézmények…
Rekordot döntött a lej-euró árfolyam. A Román Nemzeti Bank közlése szerint a bankközi árfolyam tegnaphoz képest 4 banival nőtt és 1 euró értéke elérte az 5 lej 14 banit.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte az Országos Statisztikai Intézet. Az…
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
A világ országainak több mint felét a „nehéz” vagy a „nagyon súlyos” kategóriába sorolta a sajtószabadság szempontjából a Riporterek Határok Nélkül (RSF) elnevezésû nemzetközi sajtószervezet csütörtökön közzétett éves jelentésében.
Nyolc éve indult a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozata a hegyvidéki Borszékkal. Az intézet legújabb kiállítása a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be, az 1891-es fürdőként való megnyitásától kezdődően.
Április 22-én a bukaresti Petőfi Házban adott át a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) életműdíjat két olyan volt romániai magyar újságírónak, akiknek munkája és élete a fővároshoz fűződik.
Ma van a magyar film napja, amelyet 2018-ban tartottak meg először. A Nemzeti Filmintézet honlapja szerint „április 30. az évfordulója Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula alkotása, A táncz címmel készült ismeretterjesztő film első nyilvános bemutatójának, ami 1901-ben volt. Az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó mozgóképünkből csak fotók maradtak fenn. Azóta minden időszakban kiemelkedő filmes tehetségek alkottak, akik pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet”.
Az olajárak emelkedtek, és elérték az amerikai–izraeli–iráni konfliktus kezdete óta mért legmagasabb szintet. Egy hordó Brent nyersolaj ára immár meghaladta a 120 dollárt.
Mai rendhagyó adásunk első felében interjúkat hallhatnak az erdélyi magyarság sorsát meghatározó két egyházi személyiségről, Márton Áronról, Erdély egykori nagy katolikus püspökéről, illetve Balázs Ferenc unitárius lelkészről, íróról és közösségszervezőről.
A román parlament Márton Áron-emlékévvé nyilvánította az idei esztendőt, amikor számos program várható, amelyek a nagy katolikus püspök személyére, hitvallására, példamutatására és tanítására kívánják felhívni a figyelmet. Ezen programok sorát gazdagítja a csíkszeredai Székelyföld folyóirat, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és a kolozsvári Verbum Kiadó által „Istenien egyszerű!” mottóval meghirdetett alkotópályázat, amely a fiataloknak szól. A pályázat mottója egy idézet Márton Árontól. A felhívásban szereplő kérdések sora gondolkodásra kívánja késztetni a fiatalokat, akik június 15-éig jelentkezhetnek pályamunkáikkal. Erről az alkotópályázatról Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot irányító önkéntese nyilatkozott Rácz Évának, a Kolozsvári Rádió szerkesztőjének.
A Magyar Unitárius Egyház március végén nyitotta meg „Balázs Ferenc 125 éve kortársunk” címmel az egykori mészkői unitárius lelkésznek szentelt emlékévet. Az 1901-ben Kolozsváron született és mindössze 36 évesen elhunyt Balázs Ferenc hat éven át szolgált Mészkőn. Az emlékév keretében legalább tizenegy szempontból lehet kutatni, értékelni és továbbgondolni mindazt, amit lelkészként, közösségszervezőként, teológusként és íróként örökül hagyott. A két világháború közti Aranyosszék talán legmarkánsabb figurája önreflexióra hangolt, makacs alkat volt, templomot javíttatott, iskolát bővített, cséplőgépet vásárolt, népfőiskolát működtetett. Közben mesét, verset, cikket írt. A nagyformátumú Balázs Ferencről Bálint Róbert Zoltán mészkői unitárius lelkész nyilatkozott Rostás Péter Istvánnak, a Kolozsvári Rádió szerkesztőjének a Tetőteraszban. Ebből az interjúból hallhatnak részletet.
"
["post_title"]=>
string(130) "Márton Áron és Balázs Ferenc életpéldájára hívja fel a figyelmet a két egyházi személyiségnek szentelt idei emlékév"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(129) "marton-aron-es-balazs-ferenc-eletpeldajara-es-tanitasara-hivja-fel-a-figyelmet-a-ket-egyhazi-szemelyisegnek-szentelt-idei-emlekev"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-04-27 18:01:32"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-04-27 15:01:32"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=462345"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#5465 (24) {
["ID"]=>
int(462661)
["post_author"]=>
string(2) "95"
["post_date"]=>
string(19) "2026-05-01 10:50:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-05-01 07:50:00"
["post_content"]=>
string(6131) "
Franciaország és az amerikai technológiai vállalatok közötti kapcsolat jelentős átalakuláson megy keresztül. A párizsi kormány bejelentette, hogy az állami intézmények által használt számítógépek Windows operációs rendszerről Linuxra állnak át, hogy csökkentsék függőségüket az amerikai technológiai cégektől. Az átállás célja a francia adatvagyon teljes körű védelme, a milliárdos szoftverlicenc-díjak megtakarítása, valamint az ország digitális sorsa feletti irányítás visszaszerzése.
A váltás nem korlátozódik kizárólag az operációs rendszerekre: a Microsoft Outlook e-mailkliens, a videóhívásokhoz használt Teams és a Google Drive felhőszolgáltatás helyett hazai, illetve európai fejlesztésű platformokat fognak bevezetni. A minisztériumoknak 2025 őszéig kell benyújtaniuk a részletes átállási menetrendet.
A kormány szerint a lépés nemcsak pénzügyi megtakarítást ígér – Franciaország évente több száz millió eurót fizet ki a Microsoftnak és más amerikai szoftveróriásoknak –, hanem a helyi informatikai szektor fellendülését is. A licencek árát ezentúl saját fejlesztőikre fordíthatják, ami hosszú távon gazdasági és innovációs előnyöket is hozhat.
Le Chat/SRR
A fő motiváció azonban nem a pénz, hanem a kiberbiztonság és az agresszív amerikai taktikák miatti aggodalom. Ez a háttérben évek óta ott van, de az utóbbi időben felerősödött. Két hónapja például kiszivárgott egy amerikai követségi távirat, amelyben a washingtoni külügyminisztérium arra utasította diplomatáit, hogy akadályozzák meg az adatlokalizációs és adatszuverenitási törvények terjedését, mert azok veszélyeztetik az amerikai technológiai cégek fejlődését.
A feszültség már 2025 májusában is nyíltan mutatkozott: az Associated Press arról számolt be, hogy a Microsoft letiltotta a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének e-mail-fiókját, miután Donald Trump szankciós listára helyezte őt és az intézmény négy bíráját. A lépés következtében befagyasztották az illetékesek bankszámláit és vagyontárgyait, illetve beutazási tilalommal sújtották őket és családtagjaikat, mivel – az indoklás szerint – „segédkeztek az Egyesült Államok és szövetséges országok állampolgárai elleni nyomozásokban”. Magyarán végezték a dolgukat, konkrétan pedig szerepet játszottak Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Gallant elleni elfogatóparancs kiadásában.
A Trump-adminisztráció rendelete fizetési szankciókkal fenyegetett bárkit vagy bármely szervezetet, amely „pénzügyi, anyagi vagy technológiai támogatást” nyújt az említetteknek. Az amerikai szankciók így közvetve korlátozták az érintettek hozzáférését amerikai technológiai szolgáltatásokhoz. A Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlatilag megbénult, mivel erős függőségben volt az amerikai digitális rendszerektől.
Az eset nagy aggodalmat keltett Európában, hiszen megmutatta, hogy egyrészt az amerikai technológiai vállalatok a washingtoni kormányzat meghosszabbított karjaként működnek, másrészt az Egyesült Államok alááshatja bármely intézmény működését az amerikai platformok blokkolása révén. Egy tanulmány szerint az Európai Unió legtöbb országának nemzeti védelmi szervezetei is ki vannak téve egy úgynevezett „kill switch”, azaz vészkapcsoló kockázatának az amerikai felhőszolgáltatások használata révén.
Ezért jelentette be Franciaország a digitális szuverenitás visszaszerzésének szándékát. A kormány korábban már közölte, hogy leáll a Microsoft Teams használatával videókonferenciákhoz, és helyette a francia fejlesztésű Visio rendszert vezeti be, amely a nyílt forráskódú Jitsi technológiára épül.
A francia mesterséges intelligencia startup, a Mistral AI aktívan dolgozik az amerikai techóriások alternatívájaként. Az út azonban göröngyösnek ígérkezik: a Mistral AI maradt az egyetlen jelentős európai vállalat, amely megpróbál versenyezni a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) gyártásában. Ráadásul erős ellenszélben dolgozik. Az amerikai Big Tech cégek 2026-ban 700 milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia fejlesztésére, míg az európai szuverén felhőinfrastruktúrára fordított teljes kiadás mindössze 11,5 milliárd eurót tesz ki. Ez jelzi az óriási technológiai és pénzügyi szakadékot az USA és Európa között.
Bár a leválás nem ígérkezik simának, Franciaországnak már van tapasztalata ezen a téren. A csendőrség, a Gendarmerie már 2008-ban átállt Linux-alapú rendszerekre, és sokak félelmei ellenére nem bénult le, miközben a váltás után az informatikai fenntartási költségek mintegy 40%-kal csökkentek.
Franciaország lépései – a Linuxra való átállás, a hazai szoftverek preferálása és a Mistral AI támogatása – nem csak gazdasági, hanem stratégiai és biztonsági döntés is. Európa más országai követhetik Párizs példáját, vagy maradnak az amerikai technológiai dominancia foglyai.
Mai műsorunkban a heti hírösszefoglalóban ismét a hazai belpolitikai válságról beszélünk, amely új szakaszába lépett. A PSD az AUR-ral együtt nyújtott be bizalmatlansági indítványt, ami gyökeresen megváltoztatja a politikai helyzetet a múlt héthez képest, hiszen közel kerültünk a kormánybuktatáshoz, illetve ahhoz a forgatókönyvhöz, mely szerint a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR kerülhet hatalomra. Az egyik nagy ismeretlen ebben a történetben az, hogy a PSD-nek milyen haszna származik ebből az egész válságból, amit ők robbantottak ki. A gazdasági szereplők egyre nehezebben viselik a hazai politika szeszélyes és kiszámíthatatlan hangulatát, és számos gazdasági szereplő megkongatta a vészharangot arra figyelmeztetve, hogy ennek az újabb válságnak milyen súlyos következményei lehetnek.
A heti hírösszefoglaló után Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy Franciaország leválik az amerikai számítógépes rendszerekről, hogy visszaszerezze digitális szuverenitását.
Majd Garzó Ferenc olvassa fel a A győztesek önigazolása című jegyzetét.
Rekordot döntött a lej-euró árfolyam. A Román Nemzeti Bank közlése szerint a bankközi árfolyam tegnaphoz képest 4 banival nőtt és 1 euró értéke elérte az 5 lej 14 banit.
Flavius Jakubowicz, a Romániai Bank- és Pénzügyi Elemzők Egyesületének elnöke szerint ez nem kizárólag a piac természetes mozgását jelzi, hanem több tényezőt tükröz, elsősorban a belső politikai bizonytalanságot, a költségvetési hiány nyomását, a magas inflációt, ami a háborús körülményeknek is betudható. Nincs egyensúly, a beruházók pedig jobban figyelnek Románia kockázataira - mondta a szakember.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban - közölte az Országos Statisztikai Intézet. Az intézmény közlése szerint a lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma is 4,8 százalékkal csökkent 2025 első negyedévéhez képest.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
A hegyimentő-szolgálat Facebook-oldalán ajánlásokat is megfogalmaztak a túrázni készülőknek: útnak indulás előtt tájékozódjanak a várható időjárásról, jól tervezzék meg az útjukat, figyeljenek a megfelelő ruházatra és felszerelésre, mindenképpen legyen náluk túlélőcsomag és tájékoztassák a kiválasztott útvonalról a Salvamontot vagy egy hozzájuk közel álló személyt. A Salvamont felelősségteljes magatartásra, óvatosságra és a hegyi túrázás szabályainak betartására int minden turistát, hogy biztonságban élvezhessék a természetben eltöltött időt.
Négy román állampolgár van az iráni hatóságok által több mint egy héttel ezelőtt feltartóztatott MSC Francesca tartályhajó fedélzetén, Románia iráni nagykövetsége figyelemmel kíséri a helyzetet - közölte a Külügyminisztérium a Digi24 hírtelevízió érdeklődésére. Hozzátették, a négy román állampolgár biztonságban és jó egészségi állapotban van.
A világ országainak több mint felét a "nehéz" vagy a "nagyon súlyos" kategóriába sorolta a sajtószabadság szempontjából a Riporterek Határok Nélkül (RSF) elnevezésû nemzetközi sajtószervezet csütörtökön közzétett éves jelentésében.
A vizsgált országok összesített átlagpontszáma soha nem volt ilyen alacsony, mint idén - hívta fel a figyelmet a szervezet. A legszembetûnõbb visszaesés a jogi szabályozás terén volt: a nemzetbiztonság védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén számos helyen egyre szigorúbb törvények korlátozzák az újságírók munkáját.
Nyolc éve indult a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozata a hegyvidéki Borszékkal. Az intézet legújabb kiállítása a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be, az 1891-es fürdőként való megnyitásától kezdődően.
Málnásfürdő az Olt kiszélesedő völgyében, a Baróti hegység lábánál található, 1891-től fürdőhelyként ismert település. Története szorosan összefonódik a helyi borvízforrások felfedezésével és a székely nemesi családok birtokigazgatásával. Az 1850-es években a birtok a Semsey család tulajdonába került, akik felismerve a fürdő jótékony hatását, elkezdték a gyógyfürdő építését, majd 1873-ban részvényekre támaszkodó közbirtokosság alakult és megvásárolta a magántulajdonban levő fürdőterületet, a fürdő fejlesztése céljával. A település a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát. 1904-ben fedezték fel a híres Siculia forrást, amely nemzetközi hírnevet hozott a fürdőnek. A vizet gyomorbántalmak, légúti és mozgásszervi panaszok kezelésére ajánlották.
Ekkoriban épültek fel a szállóvendégeket fogadó villák, a gyógyszálló és a kezelőközpont. Málnásfürdő népszerű találkozóhelye lett az erdélyi arisztokráciának és a polgárságnak. A második világháború után a fürdőt államosították, tömeges üdültetés helyszínévé vált, és tovább bővítették a kezelőbázist, viszont az 1989-es rendszerváltást követően a privatizációs nehézségek miatt a legtöbb épület állaga romlani kezdett, sok ingatlan használaton kívül került. 2014-ben a Borvizek útja program keretében megnyitotta kapuit az új kezelőközpont, melynek vizét a volt Herkulesfürdő forrásából vezették be. Újra palackozzák és forgalmazzák a málnásfürdői borvizet, ami az emésztési zavarokra javallott és a román egészségügyi minisztérium védjegyével árusítják. Tervek vannak egy fürdő-turisztikai oktatóközpont létrehozására és a történelmi épületek rehabilitációjára. A Liszt Intézetben május 29-ig megtekinthető kiállítás kiállítás alapját a Cserey Zoltán – József Álmos: Fürdőélet Háromszéken című, a sepsiszentgyörgyi, Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent könyve képezi. Mindezekről a kiállítást megnyitó Benedek Barna vadgazda mérnök, helyi tanácsos, a falu szülötte mesélt.
Április 22-én a bukaresti Petőfi Házban adott át a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) életműdíjat két olyan volt romániai magyar újságírónak, akiknek munkája és élete a fővároshoz fűződik.
K. Bodor András az Új Életben, testvére Bodor Gy. Tamás pedig az Ifjúmunkásban közölt sportcikkeket. Bodor Tamás a Román Televízió Magyar Adásának köszönhetően a képernyőn keresztül is bemutatott a nézőknek olyan romániai magyar sportolókat, akik Bukarestbe kerültek válogatottságuknak köszönhetően vagy pályájuk során valamelyik fővárosi klubban játszottak. Bodor Tamás az Ifjúmunkásnak a külpolitikai rovatát is szerkesztette, az életműdíjat azonban a sportújságírói tevékenységéért kapta. Bodor András pár évvel ezelőtt elhunyt, az idén lett volna 90 éves, ezért az ő elismerését fia, Niculescu Tóni vette át, aki Románia dániai és izlandi nagykövete. Az ünnepségen jelen volt a szintén 90 éves Bodor Tamás, aki megköszönte az elismerést. A rendezvény végén Szucher Ervint, a MÚRE sportszakosztályának elnökét, a díj odaítélésének kezdeményezőjét kérte mikrofonhoz Borbély Tamás.
Ma van a magyar film napja, amelyet 2018-ban tartottak meg először. A Nemzeti Filmintézet honlapja szerint „április 30. az évfordulója Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula alkotása, A táncz címmel készült ismeretterjesztő film első nyilvános bemutatójának, ami 1901-ben volt. Az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó mozgóképünkből csak fotók maradtak fenn. Azóta minden időszakban kiemelkedő filmes tehetségek alkottak, akik pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet”.
A jeles nap kapcsán szeretnék kitérni két maradandó filmélményemre, amely a sportújságírói, -szerkesztői énemnek is jó tett: 2023. április 20-án részt vettem A nemzet aranyai című, egész estés dokumentumfilm bemutatóján, a budapesti Cinema City Arénában; a két és fél órás alkotás a 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is olimpiai aranyérmes magyar férfivízilabda-válogatott igaz történetét dolgozza fel. A filmet nemcsak a sportág kedvelőinek ajánlom, hanem azoknak is, akik történeteket szeretnének hallani a problémamegoldásról, a küzdeni akarásról, a vezetői készségekről, az összetartásról és a már-már irigylésre méltó csapatszellemről. A bemutató másnapján egyebek között a felsoroltakról is beszélgettem az aranygeneráció szövetségi kapitányával, Kemény Dénessel, illetve a producer-rendezővel, Zákonyi S. Tamással.
Egy másik filmélményem a Bölöni – Az erdélyi legenda premier előtti, közönségtalálkozós vetítéséhez kötődik: 2025. november 5-én Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban néztem meg az 1986. május 7-én BEK-győztes, százszoros válogatott labdarúgó és Cristiano Ronaldót is felfedező, marosvásárhelyi születésű Bölöni Lászlóról készült, életrajzi dokumentumfilmet, amelyet Kollarik Tamás, illetve Szabó Attila rendezett.
Aznap este Kollarik Tamással, másnap reggel pedig Bölöni Lászlóval készítettem interjút, utóbbi beszélgetésből most egy rövid részletet játszunk be a hallgatóknak: „Nehogy valaki egy egyszerű futballfilmre gondoljon, itt nem arról van szó, hogy szalad a játékos, belerúg a labdába, aztán veszekedik a bíróval, vagy a közönség felé tapsol, esetleg örül egy gólnak, egy jó passznak. Ez is ott van a filmben, de mindenekelőtt benne van az a küzdelem, amit meg kell vívnod azért, hogy talpon maradj, és ne csak talpon maradj – kicsikét dicsekszem most –, hanem egyenes derékkal maradj talpon.”
A mai részből nem hagyhatom ki a tánc világnapját, amelyet minden év április 29-én ünneplünk, és jó lehetőség arra, a tánc iránti szenvedélyemet másokkal is megosszam. Noha számtalan idézetet olvashatnék fel a tánccal kapcsolatban, ezúttal Nikosz Kazantzakisz görög író gondolatait osztom meg a hallgatókkal: „Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!” Természetesen a magyar film napja és a tánc világnapja is csupa kisbetűvel írandó a helyesírási szabályzat szerint, még akkor is, ha számtalan példa van az ellenkezőjére. Kedves hallgatóink, ennyi fért a nyelvi rovatunk 400. részébe.
Az olajárak emelkedtek, és elérték az amerikai–izraeli–iráni konfliktus kezdete óta mért legmagasabb szintet. Egy hordó Brent nyersolaj ára immár meghaladta a 120 dollárt.
Donald Trump elutasította Irán ajánlatát a Hormuzi-szoros megnyitására, és szándékában áll fenntartani a tengeri blokádot mindaddig, amíg megállapodás nem születik Teheránnal az ország nukleáris programjáról. A konfliktus lezárását célzó tárgyalások az elmúlt napokban megrekedtek. Irán elutasította a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását mindaddig, amíg az Egyesült Államok fel nem oldja a blokádot, miközben Teherán ellenőrzése e kulcsfontosságú útvonal felett hátráltatta a közel-keleti olajexportot – írja a News.ro.
Mai rendhagyó adásunk első felében interjúkat hallhatnak az erdélyi magyarság sorsát meghatározó két egyházi személyiségről, Márton Áronról, Erdély egykori nagy katolikus püspökéről, illetve Balázs Ferenc unitárius lelkészről, íróról és közösségszervezőről.
A román parlament Márton Áron-emlékévvé nyilvánította az idei esztendőt, amikor számos program várható, amelyek a nagy katolikus püspök személyére, hitvallására, példamutatására és tanítására kívánják felhívni a figyelmet. Ezen programok sorát gazdagítja a csíkszeredai Székelyföld folyóirat, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és a kolozsvári Verbum Kiadó által „Istenien egyszerű!” mottóval meghirdetett alkotópályázat, amely a fiataloknak szól. A pályázat mottója egy idézet Márton Árontól. A felhívásban szereplő kérdések sora gondolkodásra kívánja késztetni a fiatalokat, akik június 15-éig jelentkezhetnek pályamunkáikkal. Erről az alkotópályázatról Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot irányító önkéntese nyilatkozott Rácz Évának, a Kolozsvári Rádió szerkesztőjének.
A Magyar Unitárius Egyház március végén nyitotta meg „Balázs Ferenc 125 éve kortársunk” címmel az egykori mészkői unitárius lelkésznek szentelt emlékévet. Az 1901-ben Kolozsváron született és mindössze 36 évesen elhunyt Balázs Ferenc hat éven át szolgált Mészkőn. Az emlékév keretében legalább tizenegy szempontból lehet kutatni, értékelni és továbbgondolni mindazt, amit lelkészként, közösségszervezőként, teológusként és íróként örökül hagyott. A két világháború közti Aranyosszék talán legmarkánsabb figurája önreflexióra hangolt, makacs alkat volt, templomot javíttatott, iskolát bővített, cséplőgépet vásárolt, népfőiskolát működtetett. Közben mesét, verset, cikket írt. A nagyformátumú Balázs Ferencről Bálint Róbert Zoltán mészkői unitárius lelkész nyilatkozott Rostás Péter Istvánnak, a Kolozsvári Rádió szerkesztőjének a Tetőteraszban. Ebből az interjúból hallhatnak részletet.
