A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A gazdaság fellendítése a kormány legfontosabb célja – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a külföldi befektetők képviselőivel tartott szerdai találkozóján. A kormányfő a költségvetési hiány és az infláció csökkentését is kiemelt feladatnak nevezte.
Románia az év végéig mindössze hárommilliárd eurót kaphat meg abból a 6,4 milliárdból, amelyet az országos helyreállítási terv, a PNRR legutóbbi két kifizetési kérelmében igényelt.
A szakszervezetek 675 lejes emelést kérnek, hogy a bruttó minimálbér január elsejétől érje el az 5 ezer lejt. A kormány még ebben a hónapban tárgyal a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel a kérdésről – jelentette be Florin Manole a közszolgálati rádióban.
Az Egészségügyi minisztérium ellenőrző testületét küldi ki a szaktárca vezetője, hogy vizsgálják meg a járóbeteg szakrendelőkben lévő szerződéseket és időpont-foglalásokat.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírák fegyelmi ügyeiben eljáró testület megalapozatlanként elutasította a Laurențiu Beșu volt bíró ellen indított fegyelmi eljárást.
Nehéz négy éven van túl a romániai mezőgazdaság, és a kilátások sem biztatóak – figyelmeztetnek a gazdák.
Az elmúlt időszakban az éghajlatváltozás és a fegyveres konfliktusok jelentősen növelték a termelési költségeket, miközben a gabonaféléket továbbra is a 2019-es árszinten értékesítik.
Alexander Degianski, a Romániai Gazdák Klubjának elnöke szerint a mezőgazdaságot nemcsak gazdasági ágazatként, hanem a nemzetbiztonság egyik fontos pilléreként is kell kezelni. Rámutatott: miközben egyre több szó esik a biztonságról és a védelmi kiadások növeléséről, gyakran megfeledkeznek arról, hogy az élelmiszer-termelés biztonsága ugyancsak stratégiai kérdés. A szakember országos és európai szintű megoldásokat sürget a mezőgazdasági kockázatok kezelésére. Szerinte ehhez fel kell számolni az ágazaton belüli elszigetelt érdekérvényesítést, közös prioritásokat kell kijelölni, és összehangolt fellépésre van szükség a legfontosabb problémák megoldásához.
A szaktárca közleménye szerint a november 6. és 13. között megvásárolható 2, 4 és 10 éves futamidejű lejalapú lakossági állampapírok 6,60, 7,15 és 7,75 százalékot kamatoznak. A 3 és 10 éves futamidejű euróalapú állampapírok hozama 4,50 és 6,60 százalék.A lejalapú Fidelis állampapírok névértéke 100 lej, az euróalapúaké 100 euró, és ezek minimum 5000 lej, illetve 1000 euró értékben jegyezhetők.
A véradók ezúttal is kedvezményes feltételek mellett juthatnak hozzá az állampapírokhoz. Az általuk megvásárolható kétéves futamidejű lejalapú állampapírok 7,60 százalékot kamatoznak, a hároméves futamidejű, euróban kibocsátott állampapírok után pedig 5,50 százalékos kamatot kapnak. További előny a véradók számára, hogy esetükben a minimális befektetési összeget 5000 lejről 500 lejre, illetve 1000 euróról 100 euróra csökkentették. A maximálisan befektethető összeg 100 ezer lej, illetve 20 ezer euró. A kedvezménnyel akkor élhetnek, ha igazolni tudják, hogy a 2026. június 1. óta eltelt időszakban vért adtak. A lakossági állampapírokból származó jövedelem adómentes.
A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A reformáció napját megelőző hétvégén emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról.
Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, '80-as években a Szilágyságból Arad megyébe települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbben élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Már az első részben kihangsúlyoztam, hogy magázódó stílust fogok használni, az elhatározásom mellett pedig azóta is kitartottam, legalábbis ebben a rovatban. A Szövegkovács Facebook-oldalán két-három éve átváltottam a tegeződős változatra, ami szokatlan volt az elején, de nem bántam meg, sőt a követők is elfogadták. Itt viszont továbbra is marad a szokásos megszólítás.
Mi történt az elmúlt tíz évben? A Szövegkovács megjelentetett öt kiadványt Szóbuborékok, Anyanyelvi villámtanácsok, Rendőr-e a fekvőrendőr?, Olvasóból korrektor, illetve Szelfizzünk Bernadett-tel címmel, elsősorban azért, hogy közelebb vigye a helyesírást az olvasóhoz a lehető legjátékosabb módon, egy pillanatig sem feledkezve meg az anyanyelvünk iránti tiszteletről. Emellett különféle kiadványok megjelenésénél is bábáskodtunk, és bár egyre több jel kezdett arra utalni, hogy nincs szükség helyesírás-ellenőrzésre, kitartottunk az eredeti elképzelésünk mellett, ugyanakkor egyre erősebbé vált bennünk az a meggyőződés, hogy továbbra is szükség van saját gondolatokra alapozott szövegekre.
Miért használtam többes számot? A Szövegkovácsot a korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával alapítottam 2012 nyarán, azaz lassan tizenöt éve, emellett Horváth Évával, a Maros megyei Népújság korrektorával, illetve Benedek-Székedy Sándorral, a Hargita Népe című napilap olvasószerkesztőjével is dolgoztam együtt. Természetesen még felsorolhatnék jó néhány személyt, aki fontos szerepet játszott például egy kiadvány megjelenésénél, idő híján azonban kénytelen vagyok visszafogni magam.
Mit tartottunk mindvégig szem előtt? Egy Sebő Ferenctől származó idézetet, amely így szól: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket”. A Szövegkovács esetében a hagyomány szót az anyanyelv helyettesíti, amelyet akkor tarthatunk tisztán, ha nap mint nap figyelünk rá.
A mai rész vége felé közeledve szeretném megköszönni Forró László kollégámnak a támogatást, illetve a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének a lehetőséget és a bizalmat.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A miniszterelnök közölte, hogy Románia érdekelt a hangsúlyosabb amerikai katonai és gazdasági jelenlétben Románia területén. Az amerikai védelmi miniszter helyettesét szerdán fogadta Nicuşor Dan államfő is, aki hangsúlyozta, jelenleg a Fekete-tenger az egyik legveszélyesebb és instabilabb térség, Románia pedig számít az Egyesült Államok és a szövetségesek állandó elkötelezettségére.
Románia kedvezőbb helyzetből tárgyalhat az Európai Unióval a költségvetési hiány csökkentésének köszönhetően.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta: a költségvetési egyensúly javítását célzó intézkedéseket folytatni kell a román gazdaság érdekeinek védelmében. Alexandru Nazare tegnap szakmai egyeztetést tartott a pénzügyminisztérium munkatársaival a jövő hétfőn és kedden, Brüsszelben esedékes uniós pénzügyminiszteri találkozó előkészítéséről.
A gazdaság fellendítése a kormány legfontosabb célja – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a külföldi befektetők képviselőivel tartott szerdai találkozóján. A kormányfő a költségvetési hiány és az infláció csökkentését is kiemelt feladatnak nevezte.
Luca Niculescu szerint a befektetői bizalom helyreállításának első jele, hogy Románia a napokban 4 és fél milliárd eurót vont be a nemzetközi pénzpiacokról. A találkozó hátterében a külföldi tőkebefektetések jelentős visszaesése áll: az év első nyolc hónapjában több mint 62 százalékkal kevesebb közvetlen külföldi befektetés érkezett Romániába, mint egy évvel korábban.
Románia az év végéig mindössze hárommilliárd eurót kaphat meg abból a 6,4 milliárdból, amelyet az országos helyreállítási terv, a PNRR legutóbbi két kifizetési kérelmében igényelt.
A fennmaradó összeg folyósítását felfüggeszthetik – mondta Mihai Ghigiu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter. A tárcavezető szerint az Európai Bizottság hivatalos levélben közli majd, mely vállalásokat nem teljesítette Románia, és milyen okokból. A levél kézhezvételétől számítva a kormánynak két hónapja lesz arra, hogy benyújtsa a szükséges igazoló dokumentumokat.
A szakszervezetek 675 lejes emelést kérnek, hogy a bruttó minimálbér január elsejétől érje el az 5 ezer lejt. A kormány még ebben a hónapban tárgyal a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel a kérdésről - jelentette be Florin Manole a közszolgálati rádióban.
A munkaügyi miniszter szerint a korábbi évektől eltérően, most nem szubjektív adatokkal dolgoznak, hanem a makrogazdasági adatokkal, amelyeket törvénybe foglaltak az európai minimálbérre vonatkozó irányelvnek megfelelően. Hozzátette, a számadatok figyelembe veszik az inflációt, a termelékenységet és néhány makrogazdasági mutatót, de nem tudja megelőlegezni a tárgyalások kimenetelét.
Az Egészségügyi minisztérium ellenőrző testületét küldi ki a szaktárca vezetője, hogy vizsgálják meg a járóbeteg szakrendelőkben lévő szerződéseket és időpont-foglalásokat.
Alexandru Rogobete személyesen ellenőrizte az időpont-foglalási rendszert és megállapította, hogy azokat a pácienseket, akinek nem tudnak időpontot biztosítani más egységekbe irányítják. A tárcavezető korábban azt mondta, a járóbeteg-rendelés fejlesztése a minisztérium egyik prioritása a következő időszakban.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírák fegyelmi ügyeiben eljáró testület megalapozatlanként elutasította a Laurențiu Beșu volt bíró ellen indított fegyelmi eljárást.
A bukaresti ítélőtábla egykori bírája, jelenleg a Giurgiu megyei ügyészségen tevékenykedő Laurențiu Beșu ellen az Igazságügyi Felügyelet indította az eljárást. Beșu a döntés kihirdetése után Facebook-bejegyzésben közölte, hogy az ellene felhozott vád alapját a Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című Recorder-dokumentumfilmben adott interjújának egyik részlete képezte, amely szerinte semmilyen, a bírói tanácskozás titkosságát sértő információt nem tartalmazott. A volt bíró ugyanakkor kifogásolta, hogy a CSM közleménye szerint megállapították a fegyelmi vétség elkövetését, de jelenlegi ügyészi minőségére tekintettel nem tartották indokoltnak szankció kiszabását. Beșu szerint ez ellentmondás a döntés indoklása és rendelkező része között. Közölte, hogy bár a határozat látszólag törvényes, az indoklást jogellenesnek tartja, ezért megtámadja a legfelsőbb bíróságon.
Nehéz négy éven van túl a romániai mezőgazdaság, és a kilátások sem biztatóak – figyelmeztetnek a gazdák.
Az elmúlt időszakban az éghajlatváltozás és a fegyveres konfliktusok jelentősen növelték a termelési költségeket, miközben a gabonaféléket továbbra is a 2019-es árszinten értékesítik.
Alexander Degianski, a Romániai Gazdák Klubjának elnöke szerint a mezőgazdaságot nemcsak gazdasági ágazatként, hanem a nemzetbiztonság egyik fontos pilléreként is kell kezelni. Rámutatott: miközben egyre több szó esik a biztonságról és a védelmi kiadások növeléséről, gyakran megfeledkeznek arról, hogy az élelmiszer-termelés biztonsága ugyancsak stratégiai kérdés. A szakember országos és európai szintű megoldásokat sürget a mezőgazdasági kockázatok kezelésére. Szerinte ehhez fel kell számolni az ágazaton belüli elszigetelt érdekérvényesítést, közös prioritásokat kell kijelölni, és összehangolt fellépésre van szükség a legfontosabb problémák megoldásához.
