Radu Miruţă védelmi miniszter ma Brüsszelben részt vesz az Európai Unió Külügyek Tanácsának ülésén, amely az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra, valamint az innovációs és védelmi együttműködésre összpontosít. A tanácskozáson az idei év biztonsági és védelmi kilátásait is áttekintik.
A minisztérium közleménye szerint Radu Miruţă holnap szintén Brüsszelben vesz részt a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek találkozóján, amelynek témája az elrettentés és a védelem kérdése lesz.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa (FAC) az EU külső tevékenységeiért felelős szerv, amely a tagállamok külügyminisztereit (illetve védelmi, fejlesztési vagy kereskedelmi minisztereit) tömöríti. Feladata az uniós külpolitika, biztonság- és védelempolitika, kereskedelem és humanitárius segítségnyújtás összehangolása. Üléseit a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vezeti, általában havonta.
Az eredeti tervekkel ellentétben Bulgária kormánya egyelőre mégsem terjeszti a parlament elé a Trump Béketanácsához való csatlakozásról szóló minisztertanácsi döntést - így várhatóan Magyarország vesz részt egyedül az Unió tagországai közül a február 19-re tervezett alakuló ülésen.
A Béketanácsba Románia is meghívást kapott. Nicușor Dan államfő szerint jelenleg elemzik, hogy a csatlakozás hogyan egyeztethető össze azokkal a vállalásokkal, amelyek Romániára hárulnak az ENSZ-ben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, valamint az Európai Unióban.
A Kitelepítés német fordítása Ausztriában is nagyon népszerű, a regény német fordítását már újra ki is kellett adni a nagy érdeklődés miatt. Visky András regénye tavaly ősszel jelent meg németül Die Aussiedlung címmel Tankó Tímea fordításában a Suhrkamp Kiadó gondozásában.
Az már második kiadást megért Die Aussiedlungot (Kitelepítés) 2026 februárjában a kritikusok és irodalmárok alkotta "darmstadti zsűri" a hónap könyvének választotta” – adta hírül a Jelenkor Kiadó.
A rangos elismerésről döntő „darmstadti zsűri” egy irodalomkritikusokból és írókból álló grémium, amely évi tizenkétszer dönt a hónap legjobb könyvéről 1952 óta. Az elismerést olyan „irodalmi gyöngyszemeknek” adják, ami lehetőleg távolabb esik az irodalmi mainstreamtől: „A zsűri abban látja saját legfontosabb feladatát, hogy olyan fikciós műveket válasszon ki, amely különleges figyelemre méltó. A választás nem feltétlenül irodalmi bestsellerekre esik, gyakrabban csendesebb művekről van szó” – írj a zsűri az elismerés kapcsán, hozzátéve, hogy sokszor épp a hónap könyve elismerés az, ami mégis híressé teszi az adott könyvet.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A módosítás bevezeti az irányított betegellátás rendszerét, valamint minden biztosított számára garantálja a második orvosi véleményhez való jogot, amelyet az egészségbiztosítás fedez. A kezdeményezés célja, hogy a beteg gyorsabban és kiszámíthatóbban jusson ellátáshoz, csökkenjen a várakozási idő és erősödjön a betegbiztonság.Vass Levente, a tervezet kidolgozója szerint a változtatás egyszerűbbé teszi az ellátást és jobban összehangolja az orvosi döntéseket
Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetről szerdán szavazott a képviselőház plénuma, amely jelentős előrelépést hoz a betegközpontú egészségügyi ellátás irányába, mutat rá a szövetség közleménye. A törvénytervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően lép érvénybe.
Radu Miruţă védelmi miniszter ma Brüsszelben részt vesz az Európai Unió Külügyek Tanácsának ülésén, amely az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra, valamint az innovációs és védelmi együttműködésre összpontosít. A tanácskozáson az idei év biztonsági és védelmi kilátásait is áttekintik.
A minisztérium közleménye szerint Radu Miruţă holnap szintén Brüsszelben vesz részt a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek találkozóján, amelynek témája az elrettentés és a védelem kérdése lesz.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa (FAC) az EU külső tevékenységeiért felelős szerv, amely a tagállamok külügyminisztereit (illetve védelmi, fejlesztési vagy kereskedelmi minisztereit) tömöríti. Feladata az uniós külpolitika, biztonság- és védelempolitika, kereskedelem és humanitárius segítségnyújtás összehangolása. Üléseit a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vezeti, általában havonta.
Mintegy négymillió ember juthat jobb minőségű ivóvízhez és 2,3 millióan csatlakozhatnak a szennyvíztisztító rendszerekhez – nyilatkozta Dragoș Pîslaru, a Román Vízügyi…
Az alkotmánybíróság ma, jövő szerdára, azaz február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról. Ez már…
Bukarestben jelenleg két kiállításon lehet megtekinteni a modern magyar festészet bölcsőjének számító 130 éves nagybányai festőiskola alkotásait. A Román Nemzeti…
A bukaresti törvényszék hétfőn elutasította Călin Georgescu fellebbezését, és elrendelte a volt államfőjelölt ellen legionárius propaganda vádjával indult büntetőper alapfokú…
A miniszterelnök szerint nem lehet tudni, hogy Románia recesszióba lép‑e, de a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések elkerülhetetlenül gazdasági zsugorodást…
Készültségi állapot lépett életbe Curtea de Argeșben, miután a vezetékes vízben Clostridium perfringens baktériát mutattak ki. A megyei vészhelyzeti bizottság…
A Japán Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi jelentőségű győzelmet aratott tegnap az előrehozott alsóházi választáson, egymaga megszerezve a képviselői helyek…
Hongkongban 20 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság Jimmy Lai médiavállalkozót és demokráciaaktivistát nemzetbiztonsági bűncselekmények, köztük külföldi erőkkel való összejátszásra irányuló…
Összeesküvés miatt hat év, illetve propagandatevékenység címén további másfél év börtönbüntetésre ítélték Iránban a Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadit – közölte az…
Az állampolgárság ellenőrzésének szigorításáról szóló amerikai választási szabályok elfogadására szólította fel Donald Trump amerikai elnök a kongresszus republikánus tagjait. Az…
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől - jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A szövetség (UNCJR) többször kérte már, hogy a védelmi minisztérium vegye át ezeket az intézményeket, amelyeknek fenntartása évente megyénként 37 millió lejbe kerül. Ilie Bolojan elmondta, hogy a következő hónapokban tisztázzák az átadással kapcsolatos részleteket, hogy a jövőben a katonai központok már ne a megyei önkormányzatok költségvetését terheljék. A miniszterelnök hozzátette, hogy a folyamatnak jogi akadályai vannak. Egyrészt szükség lehet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyására, ami bonyolítja az eljárást, másrészt megyénként eltérő a helyzet: egyes katonai központok megyei tulajdonú épületekben székelnek, mások bérelt ingatlanokban. Ezért rendezni kell a bérleti szerződéseket, hogy az átvétel után a minisztérium hosszabb távon is használhassa a létesítményeket - magyarázta Ilie Bolojan.
Mintegy négymillió ember juthat jobb minőségű ivóvízhez és 2,3 millióan csatlakozhatnak a szennyvíztisztító rendszerekhez - nyilatkozta Dragoș Pîslaru, a Román Vízügyi Szövetség második alkalommal megrendezett, az ágazat kiválóságait elismerő gáláján. A miniszter elmondta, hogy majdnem 10 ezer kilométer vízvezetéket, valamint további 10 ezer kilométer csatornahálózatot építenek ki vagy korszerűsítenek a közeljövőben európai uniós és hazai forrásokból. Ez összesen csaknem 20 ezer kilométernyi új vagy felújított infrastruktúrát jelent.
A Román Vízügyi Szövetség gáláján a víz- és csatornaszolgáltatók, iparági vezetők, szakértők, technológiai beszállítók, valamint az egyetemek és a közintézmények képviselői vettek részt. A gála célja, hogy bemutassa azokat a projekteket és kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak az infrastruktúra korszerűsítéséhez, a szolgáltatások minőségének javításához, valamint a fenntarthatósághoz és az éghajlati alkalmazkodáshoz. A Román Vízügyi Szövetség 1995-ben alakult, és országos szakmai szervezetként képviseli a romániai víz- és szennyvízágazatot, valamint fórumot biztosít a szakmai párbeszédhez és tapasztalatcseréhez.
Az alkotmánybíróság ma, jövő szerdára, azaz február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
Ez már az ötödik halasztás ebben az ügyben, miközben Románia egy nappal a határidő előtt áll, és több mint 230 millió eurót kockáztat a helyreállítási tervben vállaltak nem teljesítése miatt.
Mint ismert, a mostani rendszer lehetővé teszi, hogy a bírák és ügyészek jóval a többi alkalmazott előtt vonuljanak nyugdíjba, és járandóságuk akár a fizetésükkel is megegyezzen.A Lia Savonea vezette legfelsőbb bíróság azt kérte az alkotmánybíróságtól, forduljon az Európai Unió Bíróságához az ügyben. Ha ezt elfogadják, a döntés akár hónapokkal is elhalasztható.
Bukarestben jelenleg két kiállításon lehet megtekinteni a modern magyar festészet bölcsőjének számító 130 éves nagybányai festőiskola alkotásait. A Román Nemzeti Szépművészeti Múzeumban tavaly szeptembertől február 28-ig nyitva tartó, száz műalkotást felvonultató tárlat fókuszában többnyire Klein József munkái állnak. A bukaresti Liszt Intézetben február 5-én nyílt és március 15-ig megtekinthető kiállítás ugyancsak a Nagybányai Megyei Szépművészeti Múzeum gazdag gyűjteményéből kínál reprezentatív válogatást: harminc festmény, grafika és szobrászati alkotás segítségével tárja fel a művésztelep első száz évének lenyűgöző ívét.
A Nagybánya művészete 130 (1896–2026) című kiállítás a művésztelep alapítóinak és meghatározó mestereinek munkáit vonultatja fel: így Hollósy Simon, valamint a kolónia társalapítói Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Réti István alkotásait, de a későbbi korszakok kiemelkedő művészeit is.
A tárlat megnyitóján járt Borbély Tamás, aki a kiállítást megnyitó Kósa András Lászlót, a bukaresti Liszt Intézet igazgatóját, Strébeli Róbertet, a tárlat kurátorát, a nagybányai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Brendus Rékát, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetőjét, valamint Sóos Zoltánt, a nagybányai művésztelep kutatóját, Marosvásárhely polgármesterét kérte mikrofonhoz.
Az AP által közölt adatok szerint Oroszország januárban mindössze 393 milliárd rubelt szedett be az energiaszektorból, ami mindössze a harmada az egy évvel korábbinak, és a legalacsonyabb szint a Covid-válság óta. A visszaesés oka az Egyesült Államok és az Európai Unió új szankciócsomagja, valamint az orosz olajat szállító „árnyékflotta” elleni fellépés.
A szankciók miatt az orosz olaj jelentős árengedménnyel kel el, és egyre több tanker torlódik fel a tengeren. Eközben az orosz gazdaság növekedése gyakorlatilag megállt, a Kreml pedig adóemelésekkel és banki hitelekkel próbálja betömni a költségvetési lyukakat.
Szakértők szerint, ha a bevételek tovább csökkennek, Moszkva kénytelen lehet visszafogni a háborús kiadásokat.
Közben az orosz külügyminiszter felrótta az Egyesült Államoknak, hogy nem tartja magát az ukrajnai konfliktus megoldását szolgáló alapelvekhez, amelyekről tavaly augusztusban Alaszkában megállapodott Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.
Szergej Lavrov a TV BRICS televíziónak adott hétfői interjúban beszélt erről, hangsúlyozva, hogy Oroszország készen áll a teljes körű, kölcsönös előnyökkel járó együttműködésre az Egyesült Államokkal.
„A gyakorlatban azonban ennek épp az ellenkezője történik” – tette hozzá az orosz külügyminiszter. Lavrov szerint az USA gazdasági dominanciára törekszik az energiaszektorban, szankciókkal és nyomásgyakorlással akadályozza Oroszországot, illetve próbál másokat eltántorítani attól, hogy jó áron Oroszországtól vásároljanak energiahordozókat. Emiatt Moszkva nem lát perspektívát a kétoldalú együttműködésben.
A bukaresti törvényszék hétfőn elutasította Călin Georgescu fellebbezését, és elrendelte a volt államfőjelölt ellen legionárius propaganda vádjával indult büntetőper alapfokú tárgyalásának megkezdését.
A fellebbezésről eredetileg pénteken kellett volna döntenie a törvényszék kéttagú tanácsának, a bírák azonban nem jutottak közös álláspontra, ezért egy harmadik bírót is bevontak az eljárásba. Az utóbbi szavazata döntött a fellebbezés elutasítása és az alapfokú tárgyalás megkezdése mellett, így a háromtagú testület jogerős határozatot hozott.
A bukaresti első kerületi bíróság tavaly december 9-én elutasította a volt államfőjelölt ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják. Georgescu megfellebbezte a bíróság határozatát.
A volt elnökjelölt ellen tavaly július 2-án emelt vádat a legfőbb ügyészség népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért és háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvános népszerűsítése, valamint fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő nézetek és tanok nyilvános népszerűsítésének folytatólagosan elkövetett bűncselekménye miatt.
A miniszterelnök szerint nem lehet tudni, hogy Románia recesszióba lép‑e, de a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések elkerülhetetlenül gazdasági zsugorodást okoznak. Ilie Bolojan a Digi24-nek adott hétfő esti interjúban hangsúlyozta: minden országban megfigyelhető, hogy a deficitkorrekció visszafogja a gazdaságot, a kérdés csak az, milyen mértékben és mennyi ideig.
Bolojan szerint a lényeg az, hogy a visszaesés ne legyen tartós, és néhány negyedév után már látható legyen az import csökkenése, az export növekedése és az infláció mérséklődése.
Arra a kérdésre, hogy az év végére várható‑e gazdasági növekedés, a kormányfő úgy fogalmazott: erre lehet számítani, mivel a kabinet célja a kiadások visszafogása mellett a beruházások magas szinten tartása, amit az uniós források is támogatnak.
A miniszterelnök arról is beszélt a hétfő esti tévéinterjúban, hogy fontos hetek következnek, amelyekben kiderül, mennyire működőképes ez a koalíció. Arra a kérdésre, hogy a koalíció képes-e hozni azokat az eredményeket, amelyekért létrejött, Ilie Bolojan azt válaszolta: a választ a következő hetek adják majd meg, amikor a kormánynak a parlament elé kell terjesztenie a költségvetést, és el kell fogadnia a közigazgatási reformról, illetve a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló csomagot.
„Ezeknek a végső változata, a gyakorlatba ültetésük módja, a következetesség a támogatásukban, a helyi önkormányzatokhoz való viszonyulás és a többi felmerülő esetleges probléma mind egyértelmű jelzést fog adni arról, hogy továbbvihető-e ez a koalíció” – a liberális pártelnök.
Hozzátette, ha vannak is eltérő álláspontok bizonyos témákban, a kormányprogram a koalíciós pártokat összekötő egyfajta szerződésként működik, és amíg ehhez tartják magukat, jó irányba halad az ország.
Tegnap működött a koalíció. A szenátus elutasította a szélsőjobboldal három egyszerű indítványát. Nem ment át sem az EU–Mercosur megállapodást bíráló dokumentum, sem az Ilie Bolojan ügyvivő oktatási miniszter, sem pedig Radu Miruță védelmi miniszter elleni indítvány.
Az utóbbi indítványt kísérte nagyobb figyelem, tekintve a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szociáldemokrata Párt bonyolult kapcsolatát. Tavaly decemberben a szociáldemokraták támogatásával fogadták el az USR környezetvédelmi minisztere, Diana Buzoianu elleni indítványt.
Közben kedd délelőttre országszerte több mint 1300 polgármesteri hivatalban hirdettek figyelmeztető sztrájkot. A helyi önkormányzati alkalmazottak elégedetlenek a Bolojan-kormány által bejelentett intézkedésekkel. Az önkormányzati alkalmazottak szakszervezetének (SCOR) elnöke, Dan Cârlan az Agerpresnek elmondta: a tiltakozó akciót szolidaritásból időzítették ma délelőttre, amikor a községi polgármesterek találkoznak Ilie Bolojan kormányfővel.
A parlamentben tartott összejövetelen a miniszterelnök a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételét szorgalmazta. Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok költségeinek mintegy 80 százalékát eddig az állami büdzséből fedezték, miközben az európai átlag 50 százalék. A költséghatékonyságot növelő intézkedések hiányában csak idő kérdése a települések összevonása – figyelmeztetett a kormányfő.
Készültségi állapot lépett életbe Curtea de Argeșben, miután a vezetékes vízben Clostridium perfringens baktériát mutattak ki. A megyei vészhelyzeti bizottság döntése értelmében 30 napig tilos a hálózati víz fogyasztása, főzéshez vagy fürdéshez való használata.
A lakosságot RO-ALERT üzenetben figyelmeztették, és a hatóságok ivóvíz-elosztó pontokat állítanak fel. A kórház vízellátását is tartálykocsi biztosítja. Február 10-én este 9 órától 24 órára teljes vízleállás várható a szükséges munkálatok miatt.
A víz november óta nem felel meg az ivóvíz-minőségi előírásoknak, ami összefügg a Vidraru-tóból végzett kontrollált leeresztésekkel. Ezek miatt nőtt a víz zavarossága, és eltömődtek a vízkezelő állomás szűrői.
Curtea de Argeș mellett három település összesen mintegy 40 000 lakosa érintett.
A Japán Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi jelentőségű győzelmet aratott tegnap az előrehozott alsóházi választáson, egymaga megszerezve a képviselői helyek több mint kétharmadát. A kormánypárt ezzel alkotmánymódosításokat kezdeményezhet, és törvényeket fogadhat el még akkor is, ha a felsőház elutasítja azokat. Az ellenzéki Centrista Reformszövetség súlyos vereséget szenvedett. Takaicsi Szanae, aki 2025 októberében lett Japán első női kormányfője, mindössze néhány hónappal hivatalba lépése után írta ki a választást. Elemzők szerint a győzelem Takaicsi személyes népszerűségének köszönhető, aki konzervatív, nemzetbiztonsági keményvonalasként erősíti a védelmi kiadásokat, szorosabb szövetséget szorgalmaz az Egyesült Államokkal, és határozottan lép fel Kínával szemben.
Hongkongban 20 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság Jimmy Lai médiavállalkozót és demokráciaaktivistát nemzetbiztonsági bűncselekmények, köztük külföldi erőkkel való összejátszásra irányuló összeesküvés és lázító kiadványok publikálása miatt - jelentették ma nemzetközi hírügynökségek. A 78 éves, brit állampolgársággal is rendelkező Lait 2020 augusztusában tartóztatták le, majd 2023 végén mondták ki bűnösnek. Hongkongban a 2019-es demokráciapárti tüntetések után 2020-ban vezették be a nemzetbiztonsági törvényt. Nemzetközi politikai szereplők, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetői, valamint jogvédő szervezetek bírálták az ítéletet, és szabadon bocsátását sürgették.
Összeesküvés miatt hat év, illetve propagandatevékenység címén további másfél év börtönbüntetésre ítélték Iránban a Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadit - közölte az ügyvédje. Mohammadit, akit számos alkalommal ítéltek el és zártak börtönbe, 2023-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki azért a harcáért, amelyet az iráni nők elnyomása ellen, az emberi jogok és a szabadság mindenki számára történő biztosításáért folytatott. 2024 decembere óta volt feltételesen szabadlábon egészségügyi okok miatt. Tavaly decemberben vették ismét őrizetbe.
Az állampolgárság ellenőrzésének szigorításáról szóló amerikai választási szabályok elfogadására szólította fel Donald Trump amerikai elnök a kongresszus republikánus tagjait. Az elnök létfontosságúnak nevezte, hogy a kongresszus többsége elfogadja a választások integritásáról szóló törvényjavaslatot. Az Egyesült Államokban novemberben tartják a következő országos politikai megmérettetést, az úgynevezett félidős kongresszusi választást. A törvényt a demokraták ellenzik, egyebek között azzal érvelve, hogy az állampolgárság nélkül a választásokon való részvételt a jelenlegi jogszabályok is tiltják. A republikánusok szerint azonban a jelenlegi szabályok nem adnak elegendő védelmet a választás törvényességének betartására.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől - jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A szövetség (UNCJR) többször kérte már, hogy a védelmi minisztérium vegye át ezeket az intézményeket, amelyeknek fenntartása évente megyénként 37 millió lejbe kerül. Ilie Bolojan elmondta, hogy a következő hónapokban tisztázzák az átadással kapcsolatos részleteket, hogy a jövőben a katonai központok már ne a megyei önkormányzatok költségvetését terheljék. A miniszterelnök hozzátette, hogy a folyamatnak jogi akadályai vannak. Egyrészt szükség lehet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyására, ami bonyolítja az eljárást, másrészt megyénként eltérő a helyzet: egyes katonai központok megyei tulajdonú épületekben székelnek, mások bérelt ingatlanokban. Ezért rendezni kell a bérleti szerződéseket, hogy az átvétel után a minisztérium hosszabb távon is használhassa a létesítményeket - magyarázta Ilie Bolojan.
