Hamvazószerdával megkezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nagyböjti üzenetében felhívja a figyelmet: ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk. A nagyböjt segít újra felfedeznünk megváltásunk végső okát: Isten határtalan és feltétel nélküli szeretetét.
XIV. Leó pápa elutasította Donald Trump meghívását, hogy csatlakozzon a Béketanácshoz – közölte Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára az Independent szerint. Parolin hangsúlyozta: a visszautasítás nem személyes vagy politikai jellegű, hanem elvi döntés, mert a Vatikán szerint a nemzetközi válságok kezelésének elsődleges fóruma az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyben a Szentszék állandó megfigyelői státusszal rendelkezik.
A Béketanácsot Trump januárban alapította Davosban, célja a „hiteles vezetés helyreállítása és a fenntartható béke biztosítása a konfliktusövezetekben”. A tanácsot maga az amerikai elnök vezeti, és első ülése február 19-én, csütörtökön lesz Washingtonban.
A Genfben megrendezett - ukrajnai háború lezárását célzó - háromoldalú, orosz-ukrán-amerikai tárgyalásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nyilvánosan bírálta Donald Trumpot, mert érzése szerint az amerikai elnök igazságtalanul nagy nyomást helyez Ukrajnára. Zelenszkij hangsúlyozta, országa nem ad át területeket a keleti Donbászban, amelyeket Oroszország nem foglalt el a háború során.
A keddi egyeztetések feszült légkörben zajlottak. Az ukrán főtárgyaló, Rusztem Umerov szerint a tárgyalások a gyakorlati kérdésekre és a lehetséges megoldások mechanizmusaira összpontosítottak. Az orosz delegáció tagja a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy az első nap különösen feszült volt, mert Moszkva nem kívánt engedni területi követeléseiből, bár jelek szerint a háború mielőbbi lezárásában érdekeltek.
A genfi háromoldalú tárgyalások szerdai napirendjén biztonsági és humanitárius ügyek szerepelnek
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet - nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Mint ismert, a legfelsőbb bíróság azt indítványozta az alkotmánybíróságnak, hogy kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál a különnyugdíjak reformjával kapcsolatban. A legfelsőbb bíróság ugyanis úgy vélte, hogy a kormány tervezetében szereplő intézkedések diszkriminálják a bírákat és az ügyészeket a különnyugdíjban részesülő más kategóriákkal szemben.
A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
Hamvazószerdával megkezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nagyböjti üzenetében felhívja a figyelmet: ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk. A nagyböjt segít újra felfedeznünk megváltásunk végső okát: Isten határtalan és feltétel nélküli szeretetét.
A 250 támogatói szavazattal a Képviselőház is elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja2026-ot, a püspök születésének 130. évfordulója…
A költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői tegnap délután Nicușor Dan államfővel. A TVR1-nek…
Szlovákia külügyminiszteri szinten, megfigyelőként vesz részt a Béketanács első ülésén csütörtökön Washingtonban – közölte ma a pozsonyi külügyi tárca. Juraj…
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn kijelentette, hogy Oroszország új, nagyszabású támadásokat készít elő Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen, miközben Kijev tárgyalócsoportja Genfbe érkezett,…
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a 2026-2027-es tanév rendjét rögzítő miniszteri rendelet. Eszerint a 2026. szeptember 7-én kezdődő 2026-2027-es tanév 36…
A 250 támogatói szavazattal a Képviselőház is elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja2026-ot, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
A jogszabály elfogadása méltó tisztelgés annak a püspöknek a kiemelkedő életműve és közösségépítő szolgálata előtt, aki következetesen kiállt az emberi méltóság, a szabadság, az igazságosság és a keresztény értékek védelmében, bátran szembeszállva minden diktatúrával és szélsőséggel.
Az emlékév lehetőséget teremt arra, hogy 2026 folyamán országos szinten kulturális, oktatási és közösségi programok mutassák be Márton Áron szellemi örökségét. A törvény biztosítja, hogy a központi és helyi hatóságok, valamint a közszolgálati média anyagi és logisztikai támogatást nyújthassanak az emlékév rendezvényeihez. A döntés fontos lépés közös történelmi örökségünk megőrzésében, és hozzájárul ahhoz, hogy Márton Áron példája a jövő generációi számára is irányt mutasson – írta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Márciusban 40–50 román nagykövetet hívnak vissza, és új diplomatákat neveznek ki helyettük – nyilatkozta tegnap Nicuşor Dan államfő, aki szerint „fontos változások” várhatók ezen a területen. A közszolgálati rádió főcsatornájának, a Radio România Actualităţi-nek adott interjúban az elnök elmondta, az új nagykövetek vélhetően idén nyártól kezdik meg a mandátumukat. Az elnök megjegyezte: „fontos fővárosokban” is várhatók nagykövetcserék.
Nicuşor Dan hozzátette: a román nagykövetek „szigorúan diplomáciai szempontból” jól teljesítenek, viszont nem fektettek eddig hangsúlyt a gazdaságdiplomáciára. Mint magyarázta, a nagykövetek munkájához az is hozzátartozik, hogy tárgyalnak az adott ország nagyobb vállalatainak képviselőivel, kapcsolatokat próbálnak kiépíteni, felmérik a piacot és a romániai vállalatok előtt kínálkozó lehetőségeket, valamint „ajtókat nyitogatnak”. Az új nagykövetek megbízása erre is vonatkozik majd – nyilatkozta az államfő.
Romániának a Béketanács ülésén való jelenléte segít tisztázni az ország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat valós helyzetét - jelentette ki Nicușor Dan államfő tegnap délután a Román Rádió főcsatornájának adott interjújában. Az elnök megerősítette, hogy Románia megfigyelőként lesz jelen február 19-én Washingtonban, a Donald Trump amerikai elnök által életre hívott Béketanács ülésén.
Nicușor Dan szerint ennek a döntésnek fontos üzenete van, ugyanis a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítését követően “kétely és talán némi bizalmatlanság” volt érezhető az amerikai adminisztráció részéről. Az, hogy Románia elnöki szinten képviselteti magát az ülésen, segít majd tisztázni - diplomáciai szempontból és a polgárok előtt is - a Románia és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat valós helyzetét. Nicușor Dan megjegyezte: egy választás érvénytelenítése nem számít szokványosnak egy demokráciában, de szerinte mára tisztázódtak a dolgok.
A költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői tegnap délután Nicușor Dan államfővel. A TVR1-nek nyilatkozó Ilie Bolojan miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a találkozón “békét kötöttek-e” a koalíció vezetői, azt válaszolta: a felek a korábban meghozott döntések végrehajtásában állapodtak meg. Hangsúlyozta, a legfontosabb feladat egy reális költségvetés mielőbbi elfogadása. Ennek előkészítése várhatóan a jövő hét végéig lezárulhat, beleértve a főbb költségvetési előirányzatok és a beruházási projektek véglegesítését.
A kormányfő szerint a költségvetés elfogadása előtt azonban jóváhagyják a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket. A két jogszabályt várhatóan a jövő hét elején fogadja el, mivel a minisztériumok véleményezése mellett a Gazdasági és Szociális Tanáccsal is egyeztetni kell, ami néhány nappal meghosszabbítja az eljárást – nyilatkozta Ilie Bolojan.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat újabb első- és másodfokú figyelmeztetéseket adott ki szerdára. E szerint havazásra és erős szélre kell számítani az ország 25 megyéjében, valamint Bukarestben. A fővárosban és Ilfov megyében 10 és 16 óra között másodfokú, narancssárga riasztás van érvényben. A térségben tovább havazik, és az előrejelzés szerint a hótakaró vastagsága meghaladhatja az 50 centimétert.
Szintén narancssárga riasztás érvényes szerdán 10 és 23 óra között Călărași, Ialomița, Brăila, Tulcea és Konstanca megyében. Ezekben a térségekben jelentős havazás várható, a hóréteg helyenként elérheti a 20–25 centimétert, 60–80 km/órás széllökésekkre, időszakosan pedig erős hófúvásokra kell számítani. A hótorlaszok miatt a látótávolság helyenként 50 méter alá csökkenhet.
A meteorológusok elsőfokú, sárga riasztást adtak ki továbbá Moldva déli részére, Délkelet-Erdélyre, Északkelet-Munténiára, valamint a Déli-Kárpátokra és a Kárpát-kanyar térségére. Itt 10 és 23 óra között hófúvás, havazás és jelentős hóréteg kialakulása várható, a látótávolság sokfelé 100 méter alá csökken. A szél sebessége eléri az óránkénti 50–70 km-t, magas hegyvidéken pedig akár a 70–90 km-t is.
A meteorológusok szerint Mehedinți, Dolj, Olt és Teleorman megyében is megerősödik a szél, ott 50–70 km/h széllökésekre kell számítani.
Adásunkban két olyan alkotót mutatunk be, akik egyaránt otthonosan mozognak a képzőművészetben és az irodalomban, s akik számára a kép és a szó egymást erősítve mesél a világról. Először az Arad megyei Simonyifalván született Brittich Erzsébettel, majd a nagyváradi születésű Ozsváth Zsuzsával ismerkedhetnek meg.
Szlovákia külügyminiszteri szinten, megfigyelőként vesz részt a Béketanács első ülésén csütörtökön Washingtonban - közölte ma a pozsonyi külügyi tárca. Juraj Blanár, Szlovákia kül- és európai ügyekért felelős minisztere szerdán Washingtonba utazik, ahol részt vesz a Béketanács első ülésén. Ő Washingtonban Robert Fico miniszterelnököt képviseli majd.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn kijelentette, hogy Oroszország új, nagyszabású támadásokat készít elő Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen, miközben Kijev tárgyalócsoportja Genfbe érkezett, hogy újabb béketárgyalási fordulót folytasson az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. „A hírszerzés jelentései szerint az oroszok új, nagyszabású támadásokat készítenek elő az energiaellátás ellen, ezért a légvédelmet megfelelően kell konfigurálni” – mondta Zelenszkij a tegnap esti beszédében. Sürgette partnereit, hogy biztosítsák a légvédelmi eszközök időben történő szállítását, mondván, hogy a késedelmek növelhetik a támadások okozta károkat. Az ukrajnai békéről szóló orosz-ukrán tárgyalások amerikai közvetítéssel kedden és szerdán folytatódnak Genfben.
Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő személyes jó kapcsolatának köszönhetően valóban nem túlzás azt állítani, hogy jelenleg a magyar-amerikai kapcsolatok aranykorát éljük - közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter tegnap Orbán Viktorral közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Az amerikai külügyminiszter elmondta: nemcsak a retorika szintjén, hanem tettekben is megmutatkozik, hogy a kétoldalú viszony most a lehető legerősebb. Úgy vélte, nem igaz, hogy Magyarország elszigetelt lenne, egyre több amerikai vállalat szeretne ott beruházni, köszönhetően annak, hogy Magyarországon olyan erős vezetés van, amely megvédi a beruházásokat, és a szabályozás is versenyképes. Rubio azt is elmondta, hogy Trumpnak nagyon fontos Orbán Viktor sikere, és a különlegesen jó személyes kapcsolatuk miatt ha a magyar kormányfőnek a jövőben nehézségei adódnának, az amerikai elnök kész neki segítséget nyújtani, beleértve a pénzügyit is. Marco Rubio beszélt arról is, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel aláírt atomenergiai együttműködést tavaly novemberben Orbán Viktor Fehér házi látogatásán készítették elő. Rubio kitért arra is, hogy az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alóli ideiglenes mentesség is a magyar gazdaság prosperitását szolgálja. Hozzátette: Magyarország felmentése kizárólag Orbán és Trump kapcsolatából, és a két ország közötti együttműködésből fakad, és ez így is fog maradni – hangsúlyozta Budapesten Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
A pénzügyminisztérium ma közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság, ami azt jelenti, hogy először emelkedett a bruttó hazai termék 60 százaléka fölé az államadósság. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) január 6-i GDP-adatait alapul véve GDP-arányosan az államadósság az októberi 60 százalékról 60,2 százalékra nőtt novemberben. Romániának az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettsége szerint az államadósság nem szabad meghaladja a GDP 60 százalékát.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a 2026-2027-es tanév rendjét rögzítő miniszteri rendelet. Eszerint a 2026. szeptember 7-én kezdődő 2026-2027-es tanév 36 tanítási hétből áll, és 2027. június 18-án zárul, néhány kivétellel. A XII. nappali, a XIII. esti és a csökkentett óralátogatású osztályok esetében a tanév 34 hetes, és 2027. június 4-én ér véget, míg a VIII. osztályban 35 hetes, és 2027. június 11-én zárul. A műszaki szakközépiskolák felsőbb évfolyamain - a XII. nappali, a XIII. esti és a csökkentett óralátogatású osztályok kivételével -, valamint a szakoktatásban a tanév 37 hetes, és 2027. június 25-én fejeződik be. A posztliceális képzésben a tanítás időtartamát a tantervek határozzák meg.
A 2026-2027-es tanévben a tanítási időszakok a következők:
2026. szeptember 7. - október 23.;
2026. november 2. - december 22.;
2027. január 11. - február 12., 19. vagy 26. (a megyei tanfelügyelőségek döntésének függvényében);
2027. február 22., március 1. vagy március 8. (a megyei tanfelügyelőségek döntésének függvényében) - április 23.;
2027. május 5. - június 18.
A vakációs időszakok a következők:
2026. október 24. - november 1.;
2026. december 23. - 2027. január 10.;
egy hét 2027. február 15. és március 7. között a megyei tanfelügyelőségek döntése szerint;
2027. április 24. - május 4.;
2027. június 19. - szeptember 5.
Október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, valamint a törvényben és a kollektív szerződésben meghatározott munkaszüneti napokon szünetel a tanítás. Az Iskola másként hetet és a Zöld hetet 2026. szeptember 7. és 2027. április 23. között, öt egymást követő munkanapon szervezik meg. Az időpontokról az iskolák döntenek, és a két hetet eltérő tanítási időszakokban kell lebonyolítani.
Az RMDSZ javaslatára jövő héten dönthet a kormány a helyi adók csökkentéséről – közölte ma Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Közölte, hogy a kormánykoalíció tegnapi ülésén fontos kérdésekben sikerült előrelépni. A pénzügyminisztériumban ezekben a napokban véglegesítik a javaslatot, és jó esély van rá, hogy már jövő héten megszülessék a sürgősségi kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok mérsékeljék az autókra és az 50 évnél régebbi ingatlanokra kivetett adót ott, ahol ez lehetséges. Emellett a fogyatékosoknak is adnának 50 százalékos kedvezményt. Ezt Sorin Grindeanu PSD-elnök is megerősítette, aki szerint jelentős esély van arra, hogy csökkenjen a fogyatékossággal élők és régi lakóingatlanok tulajdonosainak ingatlanadója.
A 250 támogatói szavazattal a Képviselőház is elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja2026-ot, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
A jogszabály elfogadása méltó tisztelgés annak a püspöknek a kiemelkedő életműve és közösségépítő szolgálata előtt, aki következetesen kiállt az emberi méltóság, a szabadság, az igazságosság és a keresztény értékek védelmében, bátran szembeszállva minden diktatúrával és szélsőséggel.
Az emlékév lehetőséget teremt arra, hogy 2026 folyamán országos szinten kulturális, oktatási és közösségi programok mutassák be Márton Áron szellemi örökségét. A törvény biztosítja, hogy a központi és helyi hatóságok, valamint a közszolgálati média anyagi és logisztikai támogatást nyújthassanak az emlékév rendezvényeihez. A döntés fontos lépés közös történelmi örökségünk megőrzésében, és hozzájárul ahhoz, hogy Márton Áron példája a jövő generációi számára is irányt mutasson – írta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
