Hírügynökségek tájékoztatása szerint az éjszakai néhány órás viszonylagos nyugalom után ma hajnalban újraindult a légitámadás Irán ellen, légiriadó van Kuvaitban, robbanások voltak Bagdadtól délre. Izrael eközben a Hezbollah több libanoni és bejrúti objektumát lőtte, miután légitámadás érte Haifát.
Az ABC News megkeresésére Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy valóban elveszítettek szombat óta néhány parancsnokot, ám a katonai képességeik nem változtak, hiszen a tavaly júniusi izraeli és amerikai támadások során ugyanez már egyszer megtörtént.
Donald Trump amerikai elnök a The New York Times című lapnak adott rövid telefonos interjújában azt nyilatkozta, hogy akár négy-öt hétig is fenntarthatja az Egyesült Államok az Irán elleni katonai műveletek intenzitását. Az amerikai elnök ugyanakkor elismerte: további amerikai áldozatokkal is számolni kell. Donald Trump több, egymásnak ellentmondó elképzelést vázolt fel az iráni hatalomátadás lehetséges forgatókönyveiről Ali Hamenei ajatollah halála után. Közben Irán nemzetbiztonsági vezetője, Ali Larijani közölte: a legfelső vezető halála után egy ideiglenes testület irányítja majd az országot.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetője tegnap este közös közleményben jelezte, hogy készen állnak "arányos és szükséges védekező intézkedések" megtételére az iráni válaszcsapásokkal szemben annak érdekében, hogy "a forrásnál megsemmisítsék" Teherán katonai képességeit.
A szombaton kezdődött amerikai és izraeli offenzívára válaszul Irán több szomszédos országra mért támadást, mindenekelőtt azokra, ahol amerikai támaszpontok találhatók, valamint Izraelre is. Az európai vezetők nyilatkozatukban "megdöbbentőnek" nevezik ezeket a "aránytalan" támadásokat, amelyek olyan közel-keleti országokat is érintenek, amelyek nem vettek részt az Irán elleni katonai műveletben. Berlin, Párizs és London megállapodott, hogy készek együtt dolgozni ezeken a védelmi intézkedéseken az Egyesült Államokkal és szövetségeseikkel a régióban.
A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án közvetített először, első műsorának címe pedig Megszólal a Székelyföld volt. Ekkor még 30 perces napi adásidővel rendelkeztek, ami később 90 percre bővült, majd 1968-ban két órára.
1984-ben már napi három órán keresztül szólt a Székelyföld hangja 1985. január 12-ig, amikor a diktatúra következtében az összes területi stúdiót bezárták, és egyedüliként a Bukaresti Rádió magyar nyelvű műsora maradt meg. A Marosvásárhelyi Rádió a többi területi stúdióhoz, így a kolozsvárihoz, temesvárihoz hasonlóan az 1989-es forradalom után indult újra, kezdetben napi 4 órás műsoridővel.
2013-ban, a Marosvásárhelyi Rádió 55. születésnapján sikerült saját frekvencián magyarul, Romániában elsőként, egész napos közszolgálati tartalmat sugározni.
Hétfő estére halasztották a több mint 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak - tájékoztatott hétfő reggel az állami légitársaság.
A közlemény szerint a román állampolgárok ma hajnalban érkeztek meg Izraelből a kairói repülőtérre. A több mint 300 utas felvétele és a poggyászkezelés meghaladná a felszálláshoz szükséges minimális időkeretet – tájékoztat a TAROM-légitársaság, ezért a különjáratok indulásának új időpontját a román és egyiptomi hatóságokkal, a kairói román konzulátussal és a csoportszervezőkkel egyeztetve határozzák meg.
A bukaresti külügy szerint több mint ezer, a konfliktusövezetben rekedt román állampolgár regisztrált konzuli védelemre.
Andrei Țărnea külügyi szóvivő közlése szerint jelenleg Izraelben 624, Katarban 159, Jordániában 99, Ománban mintegy 90, Ramallahban 46, Szaúd-Arábiában 25, Kuvaitban nyolc, Iránban pedig kilenc román állampolgárt tartanak nyilván. Az Egyesült Arab Emírségekben több száz román lehet, a pontos adatokat még egyeztetik. Szíriából nem érkezett hazaszállítási kérelem, Libanonból egyelőre csak tájékoztatáskérések futottak be - részletezte Țărnea. Hozzátette: bár egyes szárazföldi határátkelők nyitva vannak, a térségben légicsapások zajlanak, ami jelentősen megnehezíti a román állampolgárok kimenekítését.
Románia az uniós konzuli együttműködési mechanizmus keretében is egyeztet partnereivel, és több forgatókönyvet vizsgál a szárazföldi vagy tengeri evakuálásra, ugyanakkor továbbra is a diplomáciai megoldások és a légi közlekedés mielőbbi újraindításában bízik. A külügyi szóvivő ismét arra kérte a térségben tartózkodó román állampolgárokat, hogy adják meg elérhetőségeiket a konzuli képviseleteknek, mert ezek az adatok kulcsfontosságúak az esetleges szervezett kimenekítések során.
Hírügynökségek tájékoztatása szerint az éjszakai néhány órás viszonylagos nyugalom után ma hajnalban újraindult a légitámadás Irán ellen, légiriadó van Kuvaitban, robbanások voltak Bagdadtól délre. Izrael eközben a Hezbollah több libanoni és bejrúti objektumát lőtte, miután légitámadás érte Haifát.
Az ABC News megkeresésére Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy valóban elveszítettek szombat óta néhány parancsnokot, ám a katonai képességeik nem változtak, hiszen a tavaly júniusi izraeli és amerikai támadások során ugyanez már egyszer megtörtént.
Donald Trump amerikai elnök a The New York Times című lapnak adott rövid telefonos interjújában azt nyilatkozta, hogy akár négy-öt hétig is fenntarthatja az Egyesült Államok az Irán elleni katonai műveletek intenzitását. Az amerikai elnök ugyanakkor elismerte: további amerikai áldozatokkal is számolni kell. Donald Trump több, egymásnak ellentmondó elképzelést vázolt fel az iráni hatalomátadás lehetséges forgatókönyveiről Ali Hamenei ajatollah halála után. Közben Irán nemzetbiztonsági vezetője, Ali Larijani közölte: a legfelső vezető halála után egy ideiglenes testület irányítja majd az országot.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetője tegnap este közös közleményben jelezte, hogy készen állnak "arányos és szükséges védekező intézkedések" megtételére az iráni válaszcsapásokkal szemben annak érdekében, hogy "a forrásnál megsemmisítsék" Teherán katonai képességeit.
A szombaton kezdődött amerikai és izraeli offenzívára válaszul Irán több szomszédos országra mért támadást, mindenekelőtt azokra, ahol amerikai támaszpontok találhatók, valamint Izraelre is. Az európai vezetők nyilatkozatukban "megdöbbentőnek" nevezik ezeket a "aránytalan" támadásokat, amelyek olyan közel-keleti országokat is érintenek, amelyek nem vettek részt az Irán elleni katonai műveletben. Berlin, Párizs és London megállapodott, hogy készek együtt dolgozni ezeken a védelmi intézkedéseken az Egyesült Államokkal és szövetségeseikkel a régióban.
Összesen 35 járatot töröltek hétfőn a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren az Izraelbe, Dubajba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Egyiptomba…
A román gazdaság 2027-re visszatérhet a normális, 2% feletti növekedési ütemhez, feltéve hogy a kormány következetesen végrehajtja a vállalt intézkedéseket, amelyek szerkezetváltás felé tolják el az erőteljesen fogyasztásvezérelt gazdaságot – véli Rácz Béla Gergely, a Romanian Economic Monitor kutatója, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A közgazdásszal a román gazdaság helyzetét és a frissen elfogadott kormányzati intézkedéscsomagot értékeltük.
Az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású katonai műveletet indított Irán ellen, deklaráltan ezért, hogy elhárítsanak egy közvetlen fenyegetést, amit Irán…
A román külügyminisztérium péntek este bejelentette, hogy engedélyezte az izraeli román diplomáciai képviselet nem nélkülözhetetlen személyzetének és családtagjaiknak önkéntes hazatérését.
Szombat reggel Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy Izrael megelőző csapást mért Iránra. Az IRNA iráni állami hírügynökség mindeközben robbanásokat jelentett Teheránból. Izraelben országos szükségállapotot rendeltek el. Miri Regev közlekedési miniszter bejelentette az ország légterének lezárását.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Az alkohol-, dohány- és energiatermékek (benzin, gázolaj, LPG, kerozin, bioüzemanyagok, földgáz, gázok, fűtőolajok, stb.) ágazatában tevékenykedő gazdasági szereplőknek március 31. és május 31. között újra kell kérelmezniük a tevékenységükhöz szükséges engedélyt – döntött a kormány. Az előírás a kabinet pénteki ülésén elfogadott, több jogszabályt módosító sürgősségi rendeletben szerepel.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz pénteken kijelentette, hogy pártja nem támogatja a deficit növelését, mert ‘nem lehet választási ajándékokat hitelre osztogatni’.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány döntéseiről, amelyekkel elfogadták a helyi és a központi közigazgatásban tervezett 10 százalékos kiadáscsökkentést, de…
Összesen 35 járatot töröltek hétfőn a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren az Izraelbe, Dubajba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Egyiptomba és Jordániába közlekedő útvonalon a közel-keleti események miatt - tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Az érintett légitársaságok a FlyDubai, HiSky Europe, Israir Airlines, Qatar Airways, TAROM és a Wizz Air Malta. A román állami légitársaság már szombat óta több járatát törölte a térség országaiba, világszerte pedig több légitársaság is felfüggesztette közel-keleti járatait, miután szombaton Izrael és az Egyesült Államok csapásokat mért Iránra. Teherán izraeli, illetve amerikai célpontok elleni rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt.
A közlekedési minisztérium korábban azt javasolta az Izraelbe vagy a konfliktus által közvetlenül érintett térségbe utazást tervező román állampolgároknak, hogy halasszák el vagy ütemezzék át későbbi időpontra utazásukat.
A román gazdaság 2027-re visszatérhet a normális, 2% feletti növekedési ütemhez, feltéve hogy a kormány következetesen végrehajtja a vállalt intézkedéseket, amelyek szerkezetváltás felé tolják el az erőteljesen fogyasztásvezérelt gazdaságot – véli Rácz Béla Gergely, a Romanian Economic Monitor kutatója, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A közgazdásszal a román gazdaság helyzetét és a frissen elfogadott kormányzati intézkedéscsomagot értékeltük.
Az alábbi szöveg a rádióban elhangzott interjú enyhén rövidített és szerkesztett változata.
A kormány többhónapos halogatás után elfogadta a közigazgatási reformot és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagot. A csomag célja egyrészt a gyorsan növekvő költségvetési hiány megfékezése és az államháztartás stabilizálása, másrészt a vállalati szektor levegőhöz juttatása egy olyan időszakban, amikor a gazdaság technikai recesszióban van, a beruházások visszaestek, és a finanszírozási költségek történelmi magasságokba emelkedtek. A kormány a decentralizáció erősítését, a bürokrácia csökkentését és a beruházások ösztönzését ígéri, bár a részletek kidolgozása még hátravan. Ugyanakkor több szakmai szervezet és szakszervezet alkotmányossági aggályokat, munkahelyi bizonytalanságot és társadalmi feszültségeket emleget.
– Először is milyen állapotban találja most a költségvetést ez az intézkedéscsomag? Ahogy említettem, a két csomag elfogadása több hónapot késett. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a Szociáldemokrata Párt a gazdaságélénkítési javaslatokat ürügyként használja a reform lassítására, majd kiderült, hogy a gazdaság technikai recesszióba került, és valóban szükség van élénkítésre. Tehát mennyire súlyos a helyzet valójában?
– A helyzet meglehetősen súlyos, és ez nem most kezdődött. A gazdasági instabilitás és a költségvetési egyensúlyvesztés már 2019-ben megjelent, de a választásokig sikerült elrejteni a probléma súlyát. A közgazdászok már a 2020-as Covid-válság után figyelmeztettek a strukturális gondokra. A kormány most olyan megszorításokat vezetett be, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az állam megőrizze fizetőképességét – hogy ki tudja fizetni a közalkalmazottakat, beleértve a rendőröket, orvosokat, tanárokat. Ezeknek a megszorításoknak azonban következménye lett a technikai recesszió. Ez nem meglepő: egy expanzív időszak után a restriktív gazdaságpolitika visszafogja a növekedést. A tavalyi év utolsó két negyedévében egymás után volt gazdasági visszaesés. Most viszont vannak jelek arra, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása elkezdődött. A 2025-ös hiány még mindig magas, de kisebb a 2024-esnél, és januárban minimális többlet is volt – bár ennek jelentősége korlátozott. Mindenesetre látszik, hogy Románia elindult a hiány csökkentésének irányába.
A gazdaság azonban nem maradhat teljesen levegő nélkül, ezért fogadták el az újabb sürgősségi kormányrendeletet, amely két részből áll. Az egyik az önkormányzatok átalakítása. Ezt közigazgatási reformnak nevezik, de én ebben nem látok valódi reformot. A lényeg a létszámcsökkentés: az önkormányzatoknál és bizonyos központi intézményeknél csökkentik a maximális alkalmazotti létszámot, ami elbocsátásokhoz vezet. Ez nem reform, hanem leépítés. A második rész a gazdaságélénkítés. Mivel a megszorítások negatív hatással vannak a gazdaságra, a kormány igyekszik ezeket részben ellensúlyozni beruházásösztönző intézkedésekkel.
– Köztudott, hogy ha egy beteg nem jut időben kezeléshez, súlyosbodhat az állapota. Ebben az esetben a késlekedés rontott a helyzeten?
– A késés nem hónapokban, hanem években mérhető. A „betegség” nem volt elkerülhetetlen: a rossz politikai és gazdasági döntések okozták az elmúlt hét évben. Most jutottunk el oda, hogy a tünetek már nem voltak tovább eltakarhatók, és a kormánynak lépnie kellett.
– Úgy értékelte, hogy ami most történik, az nem reform. Milyen lenne a valódi reform?
– A kormány decentralizációról beszél, de a rendeletben ennek alig van nyoma. Példaként azt hozzák fel, hogy a szerencsejáték-vállalkozások engedélyezése átkerül az önkormányzatokhoz. Ez előrelépés, de a decentralizáció ennél sokkal többet jelent. A mostani rendelet valójában a létszámcsökkentésről szól: az önkormányzatoknál 30%-kal kell csökkenteni a maximálisan betölthető álláshelyek számát. Ahol már most is a maximumon vannak, ott 30%-os elbocsátás lesz; ahol nem, ott a különbség mértéke határozza meg az elbocsátást. Ezek szükséges lépések, mert a közalkalmazotti létszám nőtt, miközben a közszolgáltatások minősége nem javult. Rövid távon azonban kérdéses, hogy az elbocsátottak mennyire gyorsan találnak munkát.
– Mekkora megtakarítást hozhat a létszámcsökkentés?
– A becslések szerint 45 600 állás szűnik meg. A megtakarítás 2026-ban körülbelül 1,6 milliárd lej, 2027-ben pedig 3 milliárd lej lehet. A felsőoktatásban is csökkentik a doktori pótlékot 950 lejről 500 lejre. Minden lej számít jelenleg.
– A helyi adók csökkentése hogyan befolyásolja a helyzetet?
– A kormány korábban megemelte a helyi adókat, de ezzel párhuzamosan forrásokat vont el az önkormányzatoktól, így azok nem jutottak több pénzhez. Most, hogy az adóemelés egy részét visszavonták, az önkormányzatok kevesebb pénzből gazdálkodnak majd, ami kevesebb beruházást, lassabb útfelújítást és gyengébb szolgáltatásokat jelent.
– Utalt rá, hogy a fogyasztás visszaesett. A reálbérek is csökkentek, és az idegenforgalmi költések is jelentősen mérséklődtek. Mi kell ahhoz, hogy a belső kereslet ismét növekedési pályára álljon?
– A román gazdaság növekedése évekig fogyasztásvezérelt volt, fedezet nélküli pénzkiáramlással. Ez a növekedési modell azonban több negatív következménnyel járt: az import jelentősen megemelkedett, mert a belső termelés nem tudta kiszolgálni a hirtelen növekvő keresletet; az importfüggőség nőtt; a magasabb bérköltségek miatt romlott a versenyképesség, csökkent az exportképesség. A mostani keresletcsökkenés inkább a normalizálódás jele. Egy felelős költségvetési pályán nem normálisak a hirtelen, fedezet nélküli keresleti ugrások. A jelenlegi szint közelebb áll a román gazdaság fejlettségéhez. Innen lassú, fokozatos keresletnövekedés várható, ami egészségesebb, fenntarthatóbb pályát jelent.
– Nincs szükség egy másik növekedési tényezőre? És mi lehetne az?
– A kormány most a vállalatok beruházásait próbálja ösztönözni. A beruházásvezérelt növekedés sokkal stabilabb és fenntarthatóbb, mint a fogyasztásvezérelt. A csomag második része több olyan intézkedést tartalmaz, amely a vállalatok számára vonzóvá teszi a beruházásokat: gyorsított amortizációt, illetve bizonyos kutatás-fejlesztési és high-tech beruházások esetében 200%-os adóleírást. A cél az, hogy a gazdaság szerkezete átalakuljon: ne csak a fogyasztás húzza, hanem valódi vállalati beruházások is legyenek. Az elképzelés helyes, a siker a megvalósításon múlik.
– Elegendőek lehetnek ezek a lépések a gazdasági növekedés újraindításához? Mikor lábalhat ki Románia a technikai recesszióból?
– A technikai recesszió azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a GDP. Éves szinten azonban 2025-ben is volt – igaz, nagyon alacsony – növekedés 2024-hez képest, és 2026-ra is 0,8%-os növekedést várunk. Ez kicsi, de pozitív szám. Tehát nincs válság: a gazdaság nem esik vissza évről évre, csak stagnál. Előrejelzéseink szerint az első év, amikor már „normális”, 2% feletti növekedéssel számolhatunk, 2027 lesz. Ehhez azonban következetes végrehajtásra van szükség: nem szabad visszatáncolni a meghozott intézkedésektől, mint ahogy a helyi adók esetében történt.
– Beszéltünk arról, hogy a közigazgatási reform valójában nem reform, csak költségcsökkentés. Ugyanakkor a gazdaságban mintha mégis elindult volna egy szerkezetváltás.
– Így van. A román gazdaságnak mindenképpen el kell indulnia egy szerkezetváltás felé, hogy fenntartható pályára kerüljön. Ennek jelei már most látszanak. Rövid távon ez fájdalmas a lakosságnak és a vállalatoknak, de a kormány igyekszik úgy stabilizálni a gazdaságot, hogy közben ne fojtsa meg. Ha visszatérünk a korábbi hasonlathoz: a beteg gyógyulási folyamata elkezdődött. Ez még nem kellemes időszak, de szükséges ahhoz, hogy később egészségesen működjön tovább a gazdaság.
Az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású katonai műveletet indított Irán ellen, deklaráltan ezért, hogy elhárítsanak egy közvetlen fenyegetést, amit Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramja jelentett.
Az indoklás kísértetiesen hasonlít arra, ami csaknem napra pontosan négy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én elhangzott Vlagyimir Putyin szájából. Ahogy az orosz elnök akkor, az amerikai elnök is katonai műveletnek nyilvánított egy véres kalandot, ami mindenki számára nyilvánvalóan: háború. Donald Trump indítéka persze más, mint a Putyiné volt: az amerikai elnök nem indíthatna háborút a kongresszus jóváhagyása nélkül.
A másik dolog, amit előre kell bocsátani, hogy ellentétben azzal, amit a hadműveletek megindításakor közzétett beszédében Trump, majd Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állított, nem léteztek olyan közvetlen fenyegetések Irán részéről, amelyek indokolták volna a támadást. Azért hivatkoztak mégis az önvédelemre, mert a nem önvédelmi háború – leánykori nevén agresszió – a lehető legsúlyosabb megsértése a nemzetközi jognak. A nemzetközi közösségnek elvileg kötelessége volna fellépni, és megállítani az agressziót. Más kérdés, hogy ilyesmire a legritkábban került sor az ENSZ alapokmányának elfogadása óta eltelt 8 évtizedben.
Az Irán elleni támadások célja – a két ország vezetőinek nyilatkozatai alapján – a teheráni rendszer megdöntése. A művelet első hullámában életét vesztette Ali Hamenei, az Iráni Iszlám Köztársaság 1989 óta hivatalban lévő legfőbb vezetője. Halálhírét egyesek üdvrivalgással, mások gyásszal fogadták.
A mostani katonai fellépés egy hosszabb folyamat része. 2024 áprilisa óta Irán több alkalommal került közvetlen összecsapásba Izraellel, majd 2025 júniusában az Egyesült Államok is beszállt a harcokba Izrael oldalán. Az úgynevezett 12 napos háború végén Trump azzal kérkedett, hogy az amerikai légierő bombázásai „totálisan megsemmisítették” az iráni nukleáris létesítményeket.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok látványosan növelte katonai jelenlétét a Közel-Kelet térségében, miközben megbízottjai tárgyalásokat folytatnak Irán képviselőivel. A deklarált cél – ismét – megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert. Irán tagadja, hogy ilyen szándékai lennének. Washington ugyanakkor arra törekedett, hogy a tárgyalásokat a nukleáris kérdésen túl kiterjesszék Irán rakétaprogramjára és a regionális fegyveres csoportok támogatására.
A tárgyalások még zajlottak, sőt Omán külügyminisztere szerint áttörés történt az Irán által felhalmazott nukleáris hasadóanyag sorsát illetően, amikor megindult a támadás Irán ellen. Ahogy egyébként tavaly is történt. Magyarán: igazuk volt azoknak, akik szerint Trump nem akar mást, mint az 1979-es iszlám forradalommal hatalomra került rendszer leváltását.
A tárgyalások és a nukleáris program csak ürügy volt és figyelemelterelés. Valójában az atomkérdést maga Donald Trump idézte elő, amikor 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat abból a nemzetközi megállapodásból, amely az iráni nukleáris tevékenység szigorú ellenőrzését írta elő a szankciók enyhítéséért cserébe. A megállapodás felmondását követően Irán külpolitikai mozgástere beszűkült, a belső feszültségek pedig erősödtek. A legutóbbi, januári tiltakozási hullámot a hatóságok erőszakkal oszlatták fel.
Szakértők szerint a rendszer esetleges összeomlása jelentős bizonytalanságot hozhat az országban, mivel az iráni állam működésében meghatározó szerepet játszó katonai‑biztonsági szervezetek pozíciói is veszélybe kerülhetnek. A térségben zajló izraeli katonai műveletek – Gázában, Libanonban és Szíriában – tovább növelik az aggodalmakat.
Az Irán elleni agressziót több amerikai politikai szereplő is bírálta. Matthew Duss, a demokrata párt egyik külpolitikai tanácsadója, a Carnegie Alapítvány a Békéért korábbi szakértője úgy fogalmazott: nincs bizonyíték arra, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelentett volna az Egyesült Államokra, a mostani katonai fellépés hosszú évek militarizált külpolitikájának következménye. Trump egyik választási ígérete éppen az volt, hogy véget vet a demokráciaexportot célzó „örökös háborúknak”. Nyilvánvalónak nem gondolta komolyan, bár az amerikai választók hittek neki. Erre utal, hogy az Irán elleni agressziót csak az amerikaiak negyede támogatja, miközben kétszer nagyobb arányban szavaztak a jelenlegi elnökre.
Trump ezért engedhetett meg magának mégis egy újabb háborút, mert a korábbi kormányok hasonló lépéseiért senkit nem vontak felelősségre. A korábbi elnököket nem számoltatták el sem az amerikai törvények megsértéséért, sem a tengerentúl elkövetett háborús bűnökért. Így jutottunk a mostani veszélyes állapotba, amikor – ahogy Matthew Duss fogalmaz a Le Monde-nak adott interjúban – egy gyakorlatilag korlátlan mozgásterű elnök következmények nélkül sodorhatja veszélybe emberek millióinak életét.
Háromtagú vezetői tanács veszi át átmenetileg Irán irányítását Ali Hamenei ajatollah halála után – jelentette vasárnap az iráni állami média. A testület élén Maszúd Pezeskján elnök, Mohszeni Ejei Gholámhoszein igazságügyi vezető, valamint az Őrök Tanácsának egyik tagja áll. A trió a legfelsőbb vezető alkotmányos feladatait látja el addig, amíg a 88 tagú Szakértők Gyűlése kijelöli Hamenei utódját. Az iráni jog szerint a testületnek a lehető leghamarabb döntenie kell az új legfelsőbb vezetőről. Egyelőre nem ismert, ki követheti a szombati amerikai-izraeli légicsapásokban meghalt vallási és politikai vezetőt.
Az Őrök Tanácsa, Irán egyik kulcsfontosságú alkotmányos testülete 12 tagból áll, hat iszlám jogtudósból és hat világi jogászból. Az Őrök Tanácsa az iráni politikai rendszer egyik legnagyobb hatalmú intézménye. Nem csupán jogi kontrollt gyakorol, hanem érdemben befolyásolja, kik indulhatnak választáson.
Az Egyesült Államok és Izrael kiterjedt támadásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, amelyekben az izraeli hadsereg közlése szerint több magas rangú tisztségviselő - köztük a védelmi miniszter és a Forradalmi Gárda parancsnoka - is életét vesztette. Az Iráni Forradalmi Gárda ezt követően tömeges megtorló csapásokat jelentett be amerikai és izraeli célpontok ellen. A Tasnim hírügynökség szerint 27 amerikai támaszpontot, valamint az izraeli hadsereg főhadiszállását és egy tel-avivi fegyveripari létesítményt vettek célba. Izraelben több hullámban szólaltak meg a légiriadók; egy nő meghalt, legalább 21-en megsérültek. Iráni támadások érték Szaúd-Arábiát, Bahreint, Dubajt és Abu-Dzabit is. Az Egyesült Arab Emírségek közlése szerint 132 ballisztikus rakétát és 195 drónt semmisítettek meg. Találat érte az abu-dzabi nemzetközi repülőteret; egy ember meghalt, heten megsérültek. Bahreinben dróntámadás okozott anyagi kárt, halálos áldozat nem volt.
Iráni elnök: Iránnak kötelessége bosszút állni
A legfőbb iráni vallási és politikai vezető, Ai Hamenei ajatollah meggyilkolása "hadüzenet a muszlimok ellen" - jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap. Közleményében hozzátette, hogy a legfőbb vezető haláláért bosszút állni Irán legitim joga és kötelessége, és Teherán meg is fog tenni mindent, hogy eleget tegyen ennek a kötelességnek. Az Iránra támadók elleni súlyos katonai választ jelentett be vasárnap Ali Laridzsáni, a nemzetbiztonsági tanács vezetője is. "Ma olyan erővel csapunk le rájuk, amilyennel még soha nem találkoztak" – írta az X-en közzétett bejegyzésében.
Mahmúd Ahmadinezsád is meghalt
Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök is meghalt az iráni fővárosra, Teheránra mért amerikai-izraeli légicsapások egyikében - közölte vasárnap az Ilna állami hírügynökség. Ahmadinezsád 2005 augusztusától 2013 augusztusáig töltötte be az Iszlám Köztársaság elnöki tisztségét. Az Ilna beszámolója szerint a 69 éves politikus a támadás idején testőreivel a főváros keleti részén lévő otthonában tartózkodott. Ahmadinezsád eleinte a kormányzó síita klérus, valamint a keményvonalas és konzervatív parlamenti erők favoritjának számított. Hivatali ideje vége felé azonban egyre több bírálat érte és addigi támogatói is elfordultak tőle. Az iráni atomprogrammal kapcsolatos álláspontja miatt kemény nemzetközi szankciókkal sújtották Iránt, amelyek mély gazdasági válságba sodorták az országot. Az Őrök Tanácsa 2017-ben, 2021-ben és 2024-ben kizárta az elnökválasztásból.
Amerikai katonák is meghaltak
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében - közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM). A tájékoztatás szerint további öt amerikai katona súlyos sebesüléseket szenvedett az Elsöprő Düh (Epic Fury) fedőnevű műveletben. Ők az első amerikai áldozatok, akikről beszámoltak, mióta az Egyesült Államok és Izrael meglepetésszerű támadást indított Irán ellen. A CENTCOM közölte azt is, hogy elsüllyesztettek egy Dzsamaran osztályú iráni korvettet az Ománi-öbölben és felszólították az iráni erőket, hogy tegyék le a fegyvert és hagyják el szolgálati helyüket.
Izraelben egy óvóhely elleni támadásban haltak meg kilencen
Kilenc ember meghalt, és többen megsebesültek vasárnap egy óvóhelyet ért közvetlen iráni rakétatalálat miatt az izraeli Bét-Semes városban, Jeruzsálemtől délre - közölte az izraeli hadsereg (IDF) polgári védelmi parancsnoksága. Az áldozatok feltehetően az óvóhelyen tartózkodtak. A közvetlenül eltalált épületen kívül tucatnyi közeli házban is kár keletkezett. A vizsgálat szerint a riasztórendszer szabályszerűen működésbe lépett a becsapódás előtt. Az ország középső részén, egy másik helyszínen egy ötven év körüli férfit repeszek megsebesítettek a karján. Askelón önkormányzata közölte, hogy a városban két elfogórakéta-maradványt találtak, de ezek nem okoztak sem kárt, sem sebesülést. Az eltalált épületegyüttesben nyolc ház szinte teljesen megsemmisült a becsapódás és a lökéshullám következtében. A sebesülteket kórházba szállították. A helyszínen hatalmas a pusztítás, néhány sérült a lakásokban rekedt, de később kimentették őket. A találat a szombat reggel kezdődött háború egyik leghevesebb rakétatámadásából származott, amikor több mint negyedórán át megszakítás nélkül légiriadók voltak Izrael északi határától egészen a déli Beér-Seva város térségéig.
Ciprusi brit támaszpontok felé tartó iráni rakétákat lőttek le
John Healey brit védelmi miniszter szerint a brit légvédelem lelőtt két olyan iráni rakétát, amely a Cipruson működő brit katonai támaszpontok felé tartott. Healey a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió, majd a BBC közszolgálati médiatársaság vasárnapi hírműsorainak nyilatkozva elmondta: a rakétákkal Irán eredetileg valószínűleg nem a ciprusi brit katonai létesítményeket akarta támadni, de ezt még vizsgálják a szakértők. A Cipruson működő brit katonai létesítmények szuverén brit felségterületnek számítanak. Az egyik ilyen támaszpont, amely a délnyugat-ciprusi Akrotíriben működik, a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb térségi támaszpontja.
A brit védelmi miniszter vasárnapi nyilatkozataiban elmondta azt is, hogy a Bahreinben működő amerikai támaszponton, amelyet közvetlen iráni rakétatámadás ért, a becsapódások idején 300 brit katona is tartózkodott, és ők alig néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszíneitől. John Healey megerősítette, hogy a brit fegyveres erők nem vettek részt az Irán ellen előző nap kezdődött amerikai-izraeli támadó hadműveletekben, de a brit légierő repülőgépei védelmi jellegű bevetéseket hajtanak végre a térségben. A londoni védelmi tárca vezetője nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni arra a kérdésre, hogy az RAF gépei az iráni hadműveletek későbbi szakaszában támadó akciókba is bekapcsolódhatnak-e.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány megítélése szerint a az amerikai vezetéssel zajló iráni támadások nem sértik-e a nemzetközi jogot, John Healey kijelentette: a hadműveletek jogi megalapozottságának kidolgozása az Egyesült Államokra tartozik. Hozzátette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia "nem gyászolja" Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálát.
A brit álláspont szerint a Hamenei nevével fémjelzett iráni rezsim "terrorizmust exportált", és saját állampolgárai közül is több tízezret lemészárolt a legutóbbi hónapok tiltakozó megmozdulásai során. John Healey elmondta azt is, hogy Oroszország 57 ezer iráni gyártmányú drónnal támadta Ukrajnát a háború kezdete óta, a teheráni rezsim emellett húsz merényletet kísérelt meg iráni ellenzékiek ellen Nagy-Britannia területén az elmúlt időszakban.
A Hamász, az Iszlám Dzsihád és a húszik elítélik az Irán elleni támadást
A Hamász palesztin iszlamista szervezet vasárnap "gyűlöletes bűncselekménynek" nevezte az Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei életét kioltó amerikai és izraeli támadást, a jemeni síita húszi lázadók, Irán térségbeli támogatói pedig mártírnak nevezték az ajatollahot, akinek az öröksége ösztönzi "az Egyesült Államok és Izrael elleni folytatódó ellenállást". "Az Egyesült Államok és a fasiszta megszálló (izraeli) kormány viseli a teljes felelősséget az Iráni Iszlám Köztársaság elleni, nyilvánvaló agresszióért és gyűlöletes bűncselekményért, valamint a térség biztonságát és stabilitását érintő súlyos következményeiért" - áll a palesztin terrorszervezet közleményben.
A Hamász szövetségese, az Iszlám Dzsihád nevű palesztin szervezet "háborús bűnnek" nevezte Hamenei halálát. Ali Hamenei "hosszú dzsihadista harcot folytatott az iszlám nemzet ellenségei, a cionisták és az amerikaiak ellen, és mártírként végezte be az életét Isten ellenségei és próféták gyilkosai keze által" - írta vasárnap a jemeni húszi lázadók Legfelsőbb Politikai Tanácsa.
A húszik szerint az ajatollah meggyilkolása "gyűlöletes bűncselekmény", valamint "minden nemzetközi törvény és norma nyilvánvaló megsértése". Közleményt adott ki a libanoni síita Hezbollah is, amely szintén Irán szövetségese. Azt ígérte, hogy "szembenéz az Egyesült Államok és Irán agressziójával". "Bármekkora áldozatokkal is jár, nem adjuk fel (...) az ellenállást" - tették hozzá.
Franciaország elégedett az ajatollah halála miatt
Franciaország csak elégedett lehet, hogy az amerikai és izraeli bombázások során meghalt az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei, mert "egy véreskezű diktátor" volt - jelentette ki vasárnap a francia kormány szóvivője, Maud Bregeon.
"Ali Hamenei ajatollah egy véreskezű diktátor volt, aki elnyomta a népét, megalázta a nőket, a fiatalokat, a kisebbségeket, és még a közelmúltban is felelős volt több ezer civil haláláért az országában és a régióban. Ezért csak örülni lehet a halálának" - mondta a kormányszóvivő az RTL kereskdelmi rádióban.
Putyin részvétét fejezte ki Hamenei megölése miatt
Részvétét fejezte Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, a 86 éves Ali Hamenei ajatollah megölése miatt iráni hivatali partnerének Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte a Kreml vasárnap. Putyin szerint Hamenei és családtagjai meggyilkolásával cinikusan megsértették az emberi erkölcs és a nemzetközi jog minden normáját. Az orosz elnök szerint Oroszországban Hamenei ajatollahra kiemelkedő államférfiként fognak emlékezni.
Az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint Moszkva felháborodással és mély sajnálattal fogadta Hamenei ajatollah, a családtagjai és magas rangú iráni tisztviselők amerikai és izraeli rakétatámadás miatt bekövetkezett halálának hírét. "Az Oroszországi Föderáció határozottan és következetesen elítéli a politikai gyilkosságok és a szuverén államok vezetői +levadászásának+ gyakorlatát, amely ellentétes a civilizált államközi kapcsolatok alapelveivel és súlyosan sérti a nemzetközi jogot" - áll a dokumentumban. A tárca sürgette a feszültség sürgős enyhítését, a harci cselekmények beszüntetését, a politikai-diplomáciai folyamatokhoz való visszatérést a meglévő problémák rendezése érdekében, az ENSZ Alapokmányának és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek megfelelően.
Románia: Az iráni népnek joga van a biztonsághoz
Az iráni népnek joga van a biztonsághoz, a szabadsághoz és ahhoz, hogy maga döntsön a jövőjéről - szögezte le vasárnap Oana Țoiu külügyminiszter Irán legfőbb vallási vezetőjének halálhírére reagálva. Az X-en közzétett bejegyzésében a román diplomácia vezetője úgy értékelte: Ali Hamenei ajatollah halála fordulópontot jelent az iráni konfliktusban, ugyanakkor aggasztónak nevezte a nemzetközi jog, különösen a nukleáris fegyverek elterjedését korlátozó rendszer érvényesítésének gyengülését, a közel-keleti feszültség eszkalálódásának növekvő kockázatát. "Románia meghatározó fontosságúnak tartja a nemzetközi együttműködést a feszültség csökkentése érdekében, és elkötelezetten támogatja a Közel-Kelet békéjének és biztonságának megteremtését. A katonai műveletekben részt vevő országoknak a felelőssége a polgári lakosság védelme" - fogalmazott a román külügyminiszter.
A bukaresti külügy szerint több mint ezer, a konfliktusövezetben rekedt román állampolgár regisztrált konzuli védelemre. A bukaresti média szerint számos román állampolgár - köztük foksányi (Focsani) középiskolások egy 28 tagú csoportja és Adrian Cozma szatmári képviselő, a bukaresti alsóház alelnöke - rekedt Dubajban, ahol szombaton dróntalálat ért egy repülőtőri terminált. Egy Katarból már útnak indult, Bukarestbe tartó repülőjáratot visszafordítottak Dohába, Izraelben pedig egy 47 tagú bákói zarándokcsoport várja, hogy elinduljanak a polgári légi járatok. Andrei Tarnea román külügyi szóvivő vasárnap azt mondta: Románia számára most is polgárainak biztonsága a legfontosabb, ezért arra kérte a térségben tartózkodó román állampolgárokat, hogy maradjanak biztonságos helyen és kövessék a helyi hatóságok útmutatásait. "Hazatérésüket a román, illetve az európai hatóságok akkor szervezhetik meg, ha újraindulnak a polgári légi járatok. Amíg rakéták és robotrepülőgépek vannak a levegőben, egyetlen polgári járat biztonsága sem garantált" - mutatott rá a román külügyi szóvivő.
Jelentősen drágulhat az üzemanyag
Jelentős drágulást áraz a piac az Irán elleni amerikai légicsapások után - írta a Bloomberg hírügynökség, szombati elemzésében, hozzátéve, hogy a befektetők a közel-keleti kínálati kockázatok növekedését tartják a legnagyobb veszélynek. A Bloomberg szerint az amerikai légicsapások nyomán a piac jelentős drágulást áraz, mert a befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti feszültség fennakadást okozhat az iráni olajexportban és a térség fő szállítási útvonalain. A hírügynökség úgy látja, hogy a konfliktus kiterjedése akár a globális kínálatot is érezhetően szűkítheti, ami gyorsan tovább emelheti az árakat.
A hétvége miatt a fő olajpiacok zárva tartanak, de a hétvégi kereskedésben elérhető előzetes árak alapján az amerikai WTI könnyűolaj ára hordónként 75,33 dollárig emelkedett, ami mintegy 12 százalékkal haladja meg a pénteki záróárat. A hírügynökség felidézte: a tavaly júniusi izraeli-amerikai légicsapások idején a Brent hordónkénti ára 80 dollár fölé ugrott. Irán napi 3,3 millió hordó kőolajat termel, ami a globális kitermelés mintegy 3 százaléka; az iráni export többsége Kínába irányul. A kivitel központja a Perzsa-öbölben fekvő Harg-sziget. A hírügynökség megjegyzi: bár a finomítók a szárazföldön működnek, a Harg-szigeti terminálban keletkező károk súlyos fennakadásokat okoznának az iráni kivitelben. Az iráni Mehr hírügynökség szombaton jelentette, hogy robbanás történt a szigeten, de részleteket nem közöltek.
A Bloomberg írásában rámutat: a térségben a Hormuzi-szoros továbbra is jelentős kockázati tényező. A világ tengeri olajforgalmának mintegy ötöde, valamint jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz halad át ezen az útvonalon. A szoros ugyan nyitva van, de több tartályhajó elkerüli az áthaladást, és több LNG-szállító is megszakította útját. A tavalyi háború idején naponta közel ezer hajó navigációs jeleit zavarták meg az iráni partok közelében, ami egy tanker ütközéséhez is hozzájárult.
A cikkben kiemelik, hogy a térség felkészült egy esetleges támadásra. Több olajexportáló ország növelte februárban a szállításait: Szaúd-Arábia napi átlagos exportja 7,3 millió hordóra emelkedett, Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek együttes kivitele pedig mintegy 600 ezer hordóval haladta meg a januári szintet. Az olajárak további alakulását az dönti el, hogy történik-e fennakadás az iráni exportban vagy a térség fő szállítási útvonalain.
A román külügyminisztérium péntek este bejelentette, hogy engedélyezte az izraeli román diplomáciai képviselet nem nélkülözhetetlen személyzetének és családtagjaiknak önkéntes hazatérését.
Ugyancsak tegnap az amerikai külügyminisztérium is bejelentette: engedélyezték, hogy az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének működéséhez nem nélkülözhetetlen személyzet elhagyja szolgálati helyét. Nagy-Britannia bejelentette, hogy a térség biztonsági helyzetére hivatkozva ideiglenesen kivonta személyzetét Iránból.
Szombat reggel Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy Izrael megelőző csapást mért Iránra. Az IRNA iráni állami hírügynökség mindeközben robbanásokat jelentett Teheránból. Izraelben országos szükségállapotot rendeltek el. Miri Regev közlekedési miniszter bejelentette az ország légterének lezárását.
Irán elleni kiterjedt hadműveletnek nevezte Donald Trump amerikai elnök az irán elleni amerikai-izraeli támadást a közösségi hálón megjelent videoklipben. Az amerikai elnök szerint Irán nagy hatótávolságú rakétákat fejleszt, amelyekkel veszélyeztetheti az Egyesült Államok nagyon jó barátait Európában. Donald Trump az elmúlt napokban többször beszélt arról, hogy Irán olyan rakétákat fejleszt ki, amelyek képesek elérni az Egyesült Államokat, de a CNN-nek nyilatkozó források szerint ezt nem erősítik meg az amerikai titkosszolgálatok.
Az amerikai elnök ugyanakkor felszólította az irániakat, hogy lázadjanak fel az ajatollahok rendszere ellen. Hasonló üzenetet fogalmazott meg Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök is. A támadásokat követően Irán bejelentette, hogy legfőbb vallási vezetőjét, Ali Khamenej ajatollahot egy Teheránon kívüli biztonságos helyre menekítették.
A CNN értesülése szerint Katar bejelentette, hogy két iráni rakétát semmisített meg területe felett. Ez azt bizonyítja, hogy Irán megpróbál válaszolni az Egyesült Államok támadására. A helyzetet ismerő források a Reutersnek elmondták, az első amerikai-izraeli támadások fő célpontja iráni hivatalosságok voltak. A Mediafax értesülése szerint Irán megkezdte Izrael és az amerikai támaszpontok elleni támadásait, köztük a Bahreinben lévő amerikai katonai koordinációs központét. Röviddel adásunk előtt majdnem minden amerikai támaszponttal rendelkező közép-keleti országból robbanásokat jelentettek.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A kabinet közleménye szerint a 100 évnél régebbi épületek esetében 25 százalékos, az 50 és 100 év közötti épületeknél 15 százalékos ingatlanadó-kedvezményt vezetnek be. Emellett a súlyos fogyatékossággal élő személyek 50 százalékos, a hangsúlyos fogyatékossággal élők 25 százalékos ingatlan- és gépjárműadó-kedvezményben részesülnek; ez egy ingatlanra és egy 2000 köbcenti alatti gépjárműre érvényes. Az intézkedések január elsejétől hatályosak, és a jogszabály lehetővé teszi a már befizetett adók utólagos elszámolását és a kedvezmények érvényesítését. A sürgősségi rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül az önkormányzatoknak jogukban áll módosítani az adószintet megszabó tanácsi határozataikon, és csökkenteni az idénre megszabott helyi adókat a törvényben rögzített minimum értékig.
Az alkohol-, dohány- és energiatermékek (benzin, gázolaj, LPG, kerozin, bioüzemanyagok, földgáz, gázok, fűtőolajok, stb.) ágazatában tevékenykedő gazdasági szereplőknek március 31. és május 31. között újra kell kérelmezniük a tevékenységükhöz szükséges engedélyt - döntött a kormány. Az előírás a kabinet pénteki ülésén elfogadott, több jogszabályt módosító sürgősségi rendeletben szerepel.
A kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely szerint a hallgatói ösztöndíjalap a 2025-ös szinten marad idén.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait - derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A kutatás szerint a megkérdezettek 55 százaléka a bank mobilalkalmazását használja tranzakciói és kiadásai követésére, míg 34 százalék továbbra is hagyományos módszerekkel, például papíron vezeti a költségeit; 13 százalék az SMS- vagy alkalmazásértesítésekre támaszkodik. A háztartások havi költségvetésének legnagyobb részét az alapvető kiadások teszik ki: élelmiszerre a jövedelem 17 százalékát, rezsire 13 százalékát fordítják. A törlesztőrészletek vagy lakbér átlagosan 8 százalékot tesznek ki, hasonló arányban költenek egészségügyre, illetve megtakarításra és befektetésekre is. A havonta megtakarított összeg magasabb, mint a szórakozásra szánt rész. A pénzkezelési szokások tekintetében 31 százalék egyszerűen, természetes módon takarékoskodik, 24 százalék hosszú távra tervez, 21 százalék pedig a költés és a megtakarítás közötti egyensúlyra törekszik. Az online felmérés ezer fős mintán készült februárban.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz pénteken kijelentette, hogy pártja nem támogatja a deficit növelését, mert 'nem lehet választási ajándékokat hitelre osztogatni'.
Nagyszebeni sajtótájékoztatóján a politikust a költségvetés elfogadásáról kérdezték. Válaszában elmondta, hogy a hét eleji koalíciós egyeztetéseken még nem tárgyaltak konkrét számokról, részben azért, mert egyes minisztériumok késve küldték el az adataikat. Fritz leszögezte: az USR álláspontja szerint nem szabad visszatérni ahhoz a korábbi gyakorlathoz, amikor a politikai nézeteltéréseket és a finanszírozási nehézségeket a költségvetési hiány növelésével, hitelfelvétellel próbálták megoldani. Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette: az Európai Bizottság gazdasági biztosával egyeztetve megerősítették, hogy Románia mintegy 6 százalékos hiánycél elérésére törekszik, és tiszteletben tartja a költségvetési hiány csökkentésére tett vállalásait. Korábban Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök leszögezte, hogy nem fogják megszavazni a parlamentben a költségvetési törvényt, ha a tervezet nem tartalmazza a PSD által szorgalmazott, mintegy 3,5 milliárd lej értékű szolidaritási csomagot.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány döntéseiről, amelyekkel elfogadták a helyi és a központi közigazgatásban tervezett 10 százalékos kiadáscsökkentést, de a kabinet a decentralizáció területén is hozott új szabályozásokat, és megszavazott egy 5 milliárd euró értékű gazdaságélénkítő csomagot. Közben ahelyett, hogy a kormány a stabilitás jelét adná, a szociáldemokraták ismét támadást intéztek Ilie Bolojan kormányfő ellen. Kitekintünk a magyarországi választási kampányra, amely roppant élessé kezd válni, miután a magyar kormány az ukrajnai háború témáját emelte a kampány központi elemévé. Beszámolunk egy építészeti, kulturális rendkívüli eseményről is, hiszen a világhírű barcelonai Sagrada Familia templom elérte a maximális magasságát, így a világ legmagasabb templomává nőtt.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval az egyre kritikusabb humanitárius helyzetről, amelyet az Egyesült Államok szankciói – különösen az olajszállítások korlátozása – idéztek elő Kubában.
Összesen 35 járatot töröltek hétfőn a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren az Izraelbe, Dubajba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Egyiptomba és Jordániába közlekedő útvonalon a közel-keleti események miatt - tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Az érintett légitársaságok a FlyDubai, HiSky Europe, Israir Airlines, Qatar Airways, TAROM és a Wizz Air Malta. A román állami légitársaság már szombat óta több járatát törölte a térség országaiba, világszerte pedig több légitársaság is felfüggesztette közel-keleti járatait, miután szombaton Izrael és az Egyesült Államok csapásokat mért Iránra. Teherán izraeli, illetve amerikai célpontok elleni rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt.
A közlekedési minisztérium korábban azt javasolta az Izraelbe vagy a konfliktus által közvetlenül érintett térségbe utazást tervező román állampolgároknak, hogy halasszák el vagy ütemezzék át későbbi időpontra utazásukat.
