Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint a beiratkozási űrlapok kitöltése július 13. és 20. között zajlik, a számítógépes elosztást július…
Az óvások elbírálását követően 74,8 százalékról 2,1 százalékkal 76,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. Összesen 55.454 fellebbezést nyújtottak be…
Dominic Fritz szerint Romániának egy olyan kormányra van szüksége, amelyik a polgárokért dolgozik, nem pedig a kiváltságosokat védi a stabilitásra hivatkozva. Az…
Hivatalos programja szerint az államfő a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével, Sorin Grindeanuval, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal,…
Irán „teljes elpusztítását” helyezte kilátásba helyi idő szerint péntek éjjel Donald Trump amerikai elnök, amennyiben Teherán megpróbálná megölni az Egyesült…
Székelyudvarhelyen ezekben a napokban megtisztítják a bozótos, sűrű növényzettel borított közterületeket, hogy távol tartsák a lakott területek közelébe egyre gyakrabban…
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint a beiratkozási űrlapok kitöltése július 13. és 20. között zajlik, a számítógépes elosztást július 22-én végzik.
Ebben a periódusban a nyolcadik osztályt végzett tanulók szüleik és osztályfőnökük jelenlétében kitöltik a felvételi űrlapot, a választásuknak megfelelő sorrendben jelölve meg a kiválasztott osztályok/szakok kódszámait. Azok a tanulók, akik nem jutottak be a roma diákoknak vagy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak fenntartott helyekre, illetve lemondanak elnyert helyükről, július 15. és 17. között jelentkezhetnek a számítógépes felvételi eljárásra.
A számítógépes elosztást július 22-én végzik el, és a felvételt nyert diákoknak július 23. és 28. között kell benyújtaniuk a beiratkozáshoz szükséges irataikat az adott tanintézethez.
A második számítógépes elosztásra augusztus 17-én és 18-án kerül sor, a megyei felvételi bizottságok által kidolgozott eljárásrend szerint.
A nyolcadik osztályt végzett tanulókat a képességfelmérő vizsgán szerzett jegyek átlaga alapján sorolják be a középiskolai osztályokba. A képességvizsga végleges eredményei szerint a résztvevők 79,1 százaléka ért el legalább 5-ös átlagot.
Az óvások elbírálását követően 74,8 százalékról 2,1 százalékkal 76,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. Összesen 55.454 fellebbezést nyújtottak be a jegyükkel elégedetlen diákok.
A sikeres vizsgához szükséges átmenő jegyeket és a legalább 6-os átlagot elérő diákok száma 97.020, közülük 92.502-en idei végzősök, 4518-an korábbi évfolyamokon végeztek.
Mintegy 29 ezren megbuktak az érettségin, számukra újabb lehetőséget kínál az augusztus 3. és 24. között zajló pótérettségi, amelyre holnap kezdődik a jelentkezés.
A Hormuzi-szoros körüli feszültség hatására a kőolaj világpiaci ára több mint három százalékkal emelkedett. A hazai kutaknál egy liter normál benzinért ma 8 lej 59 banit, a gázolajért pedig 9 lej 34 banit kellett fizetni.
A szakértők szerint az olaj drágulása egyelőre mérsékelt, de a térségben kialakult helyzet továbbra is bizonytalanságot okoz az energiahordozók piacán. Júniusban egyébként a villamos energia, a lakbérek és az üzemanyagok drágultak a legnagyobb mértékben. Drágább lett az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás, az autójavítás, az egészségügyi ellátás és a közúti személyszállítás is.
Dominic Fritz szerint Romániának egy olyan kormányra van szüksége, amelyik a polgárokért dolgozik, nem pedig a kiváltságosokat védi a stabilitásra hivatkozva.
Az USR elnöke egy Facebook-bejegyzésben azt írta, ha nem sikerül olyan parlamenti többséget alakítani, amely ezt támogatná, akkor a döntést a választókra kell bízni. Fritz szerint az USR-t 'gyűlölők' valójában egy igazságos és működőképes Romániától tartanak. Mint írta, az USR miniszterei az erdők védelmén, a kritikus infrastruktúra fejlesztésén, az állami vállalatok 'megtisztításán', a közszolgáltatások digitalizálásán, az ország védelmének megerősítésén dolgoznak, és méltóan képviselik az országot a világban. Véleménye szerint éppen ezek az eredmények jelentenek fenyegetést azok számára, akik nem érdekeltek a változásban, ezért érik folyamatos politikai támadások a párt politikusait.
Hivatalos programja szerint az államfő a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével, Sorin Grindeanuval, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal, az USR vezető Dominic Fritzcel, az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral, valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetőjével, Varujan Pambucciannal egyeztetett.
Az Ilie Bolojan vezette kormányt május 5-én bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, és azóta folyamatosak az egyeztetések egy új kabinet beiktatásához szükséges parlamenti többség kialakításáról. Két korábbi miniszterelnök-jelölt (Eugen Tomac, majd Adrian Veștea) is elbukott – utóbbi nem kapta meg a parlamenti bizalmat. Nicușor Dan, aki azt szeretné, hogyha jövő hét végéig lezárulna a válság egy új miniszterelnök kijelölésével elmondta, hogy a parlamenti többség kialakítása nem az államfő feladata, a megoldást a pártvezetőknek kell megtalálniuk.
Több mint négy év után újra találkozott Amerikában élő unokáival III. Károly brit király. A Buckingham-palota péntek esti közleménye szerint Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegnő „szigorúan magánjellegű látogatást” tettek a király nyugat-angliai Highgrove rezidenciáján, ahol jelen volt két gyermekük, a hétéves Archie és az ötéves Lilibet is.
Károly a két unokával legutóbb 2022 júniusában, néhai édesanyja, a nem sokkal később elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezett platinajubileumi ünnepségsorozaton találkozott.
A hercegi család 2020-ban költözött Kaliforniába, miután lemondott hivatalos királyi feladatairól. Kapcsolatuk azóta feszült, különösen Vilmos trónörökössel, akivel Harry most sem találkozik.
A 77 éves uralkodónál két éve daganatos betegséget diagnosztizáltak, de továbbra is ellátja államfői feladatait, és az utóbbi hónapokban több hivatalos külföldi látogatást is tett.
Jóváhagyta egy ukrajnai bíróság annak a két férfinak a letartóztatását, akit a monacói merénylő megölésével vádolnak. Az ukrán hatóságok csütörtökön Kijev közelében, fejlövéssel megtalálták az Interpol által körözött Anasztaszija Berezovszka holttestét, akit egy ukrán üzletember elleni június 29-i pokolgépes merénylettel gyanúsítottak. A nő megölésével a katonai hírszerzés (HUR) egyik tisztjét és egy volt rendvédelmi dolgozót vádolnak; a kijevi bíróság óvadék nélküli letartóztatásukat rendelte el. Lapértesülések szerint a hírszerző visszavonta korábbi vallomását, azt állítva, hogy a másik gyanúsított lőtt, ő csak félelemből vallott korábban másképp.
A merénylet célpontja Vadim Jermolajev ukrán származású, ciprusi állampolgárságú ingatlanfejlesztő volt, akinek monacói lakása előtt múlt hétfőn robbant fel egy csomagba rejtett pokolgép, megsebesítve őt, feleségét és fiukat is. Jermolajevet Ukrajna 2023 decemberében szankcionálta a Krímben folytatott üzleti tevékenysége miatt. Stéphane Thibault monacói ügyész szerint egyelőre nincs információ sem az indítékról, sem a robbanószerkezet eredetéről. Az ukrán titkosszolgálatok azonban az utóbbi években több orosz vagy oroszbarátnak tartott személyt is meggyilkoltak külföldön.
Irán „teljes elpusztítását” helyezte kilátásba helyi idő szerint péntek éjjel Donald Trump amerikai elnök, amennyiben Teherán megpróbálná megölni az Egyesült Államok elnökét.
„Ezer, Irán felé irányított rakéta áll készen, és további ezrek indulnának, ha az iráni kormány beváltaná világszerte hangoztatott fenyegetését, és végezne vagy megpróbálna végezni az Egyesült Államok hivatalban lévő elnökével, jelen esetben VELEM” – szögezte le Truth Social nevű közösségi oldalán Trump.
A bejegyzést az elnök nem sokkal azt követően tette közzé, hogy lezárult Ali Hamenei, Irán volt vallási és politikai vezetőjének több napon át tartó temetési szertartása, amelyen többen a gyászoló tömegből Trump megölésére biztattak, megbosszulandó Hamenei halálát, akivel februárban amerikai–izraeli légicsapás végzett.
Hameneit pénteken helyezték végső nyugalomra az iráni Meshed városában, és bár Donald Trump korábban azt közölte, a megemlékezések idejére leállítanak minden harci cselekményt, a felek között a héten ismét fellángolt az erőszak.
Irán külügyminisztere bírálta Washingtont a megállapodás megszegése miatt
Az iráni külügyminiszter bírálta szombaton az Egyesült Államokat, amiért szerinte Washington nem tartotta magát a két ország közötti egyetértési megállapodáshoz, és leszögezte: Irán mostanáig megtartotta a szavát.
Az X-en közzétett bejegyzésében Abbász Aragcsi leszögezte: az amerikai kormány tettei a vállalt kötelezettségek nyilvánvaló megszegéséről árulkodnak.
Utalt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter nem sokkal korábban tett bejelentésére, miszerint az Egyesült Államok új szankciót hozott iráni pénzügyi intézmények és vagyonkezelők ellen. A közlemény szerint büntetőintézkedés alá került egy Dubajban élő vagyonkezelő, aki a többi között Irán nemrég kinevezett legfőbb vezetője, Modzstaba Hamenei külföldi gazdasági érdekeltségeiért felel, valamint több olyan devizaváltó pénzügyi szervezet, amely már szankcióval sújtott iráni bankoknak nyújt szolgáltatást, és csatornáz pénzeket.
Washington és Teherán június 18-án kötött egyetértési megállapodást annak érdekében, hogy lezárják az Irán ellen február 28-án, Izraellel közösen indított háborút.
Heves esőkkel és erős széllel csapott le szombaton Japán déli részére a Bavi tájfun, a hatóságok áradásokra és földcsuszamlásokra figyelmeztettek.
A tájfun a Japán déli részén lévő Szakisima-szigeteket érte, a Bavit kísérő széllökések helyi hatóságok szerint elérték az óránkénti 144 kilométeres sebességet, a meteorológiai előrejelzések szerint pedig ez az érték akár 198 kilométerre is nőhet a nap folyamán.
A légitársaságok összesen 345 járatot töröltek a térségben, Okinaván pedig több mint 24 ezer háztartás jelentett áramkimaradást.
A Bavi várhatóan Tajvan északi része felé veszi az irányt, ahol máris több mint 14 ezer embert evakuáltak a sziget hegyvidéki területeiről.
A Bavi várhatóan vasárnap reggel ér a Kína keleti részén lévő, tízmilliós Vencsou városához, ahol a hatóságok már több mint 600 ezer embert szólítottak fel evakuálásra, 100 ezret pedig a szomszédos Fucsien tartományban.
Székelyudvarhelyen ezekben a napokban megtisztítják a bozótos, sűrű növényzettel borított közterületeket, hogy távol tartsák a lakott területek közelébe egyre gyakrabban bejáró medvéket.
A polgármesteri hivatal szóvivője, Zörgő Noémi elmondta: a városháza műszaki igazgatóságának munkatársai és szociális segélyben részesülők dolgoznak a területek megtisztításán.
A hatóságok a magánterületek tulajdonosait is arra kérik, hogy csatlakozzanak, mivel a magas növényzet menedéket nyújthat a nagyvadaknak.
A helyi tanács határozata értelmében a belterületi telkek tulajdonosai és bérlői kötelesek rendben tartani területeiket.
A város medvestratégiáját a tusnádfürdői tapasztalatok ihlették. Udvarhelyen a hónap elejétől már 11 bejelentés érkezett medvék észleléséről. A legtöbb esetben sikerült visszaterelni az állatokat az erdőbe.
A nemzetközi vándorlás stabilizálta Románia lakónépességét, miközben a természetes fogyás évente 70–100 ezer fő közé tehető – jelentette ki pénteken Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Intézet elnöke. Elmondta: a gazdasági növekedés munkaerőt vonzott külföldről, főként Ázsiából, és sok román állampolgár hazatérését is elősegítette, így a lakónépesség 19 millió körül maradt, szemben a korábbi, 2030-ra 18 milliót jósló előrejelzésekkel.
A természetes szaporulat továbbra is negatív marad. Andrei szerint a fő probléma nem a rendszerváltás óta bekövetkezett mintegy 4 millió fős csökkenés, hanem a korcsoportok közötti arányeltolódás. Az INS pénteki előreszámítása szerint Románia népessége 2080-ra 15,6 millióra apadhat.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint a beiratkozási űrlapok kitöltése július 13. és 20. között zajlik, a számítógépes elosztást július 22-én végzik.
Ebben a periódusban a nyolcadik osztályt végzett tanulók szüleik és osztályfőnökük jelenlétében kitöltik a felvételi űrlapot, a választásuknak megfelelő sorrendben jelölve meg a kiválasztott osztályok/szakok kódszámait. Azok a tanulók, akik nem jutottak be a roma diákoknak vagy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak fenntartott helyekre, illetve lemondanak elnyert helyükről, július 15. és 17. között jelentkezhetnek a számítógépes felvételi eljárásra.
A számítógépes elosztást július 22-én végzik el, és a felvételt nyert diákoknak július 23. és 28. között kell benyújtaniuk a beiratkozáshoz szükséges irataikat az adott tanintézethez.
A második számítógépes elosztásra augusztus 17-én és 18-án kerül sor, a megyei felvételi bizottságok által kidolgozott eljárásrend szerint.
A nyolcadik osztályt végzett tanulókat a képességfelmérő vizsgán szerzett jegyek átlaga alapján sorolják be a középiskolai osztályokba. A képességvizsga végleges eredményei szerint a résztvevők 79,1 százaléka ért el legalább 5-ös átlagot.
