Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
Az iskolai erőszak megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről egyeztetnek a héten az oktatási minisztérium által koordinált munkacsoport, valamint a tanárok,…
Dél-Amerikában az egymást követő jobboldali választási győzelmek azt a benyomást keltették, hogy a baloldal történelmi visszaszorulása zajlik a térségben. Luiz…
Megerősítik az iskolák őrzését, és több iskolapszichológust alkalmaznak az erőszak megelőzésére. Erről döntött pénteken az a tárcaközi munkacsoport, amelyet Luca…
Washington még a hétvégén megtámadhatja Iránt. Erről az Egyesült Államok ankarai nagykövete és szíriai megbízottja, Tom Barrack nyilatkozott egy podcastban…
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA internetes videóval próbál kémeket toborozni Kubában. Az X-en spanyol nyelvű tájékoztatást tette közzé…
Ukrajna és Oroszország megállapodott a tűzszünetről az orosz megszállás alatt álló Oleskiben, amelyet az amerikai first lady, Melania Trump közvetített,…
Ma van az Egyesült Nemzetek Szervezetének napja. Október 24-én az ENSZ Alapokmányának 1945-ös hatálybalépését ünnepeljük, amellyel a szervezet hivatalosan megalakult.…
Az év végéig legalább ötszáz új börtönférőhelyet kell kialakítani – közölte Radu Marinescu igazságügyi minister. Facebook-bejegyzésében felidézte: 2025-ben ezerhatvankét új…
Az Európai Bizottság elnöke elítélte az újabb dróntámadást, amely egy teherhajót ért a Fekete-tengeren, Konstancától mintegy tizenhárom tengeri mérföldre, a…
Az iskolai erőszak megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről egyeztetnek a héten az oktatási minisztérium által koordinált munkacsoport, valamint a tanárok, a diákok és a szülők képviselői.
A megbeszélés célja az iskolai erőszak megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó országos terv sürgős felülvizsgálata, miután az utóbbi időszakban három romániai városban is súlyos, iskolásokat érintő incidensek történtek.
A kormány munkacsoportja már több intézkedésről döntött: megerősítenék az iskolák őrzését, növelnék a biztonsági őrök számát, és szigorítanák az ellenőrzést. Emellett gyorsreagálású mechanizmust hoznának létre az oktatási, a belügyi, az egészségügyi és a munkaügyi tárca, valamint más illetékes intézmények bevonásával. Több iskolapszichológusra lenne szükség, a pedagógusokat pedig felkészítenék arra, hogy időben felismerjék az erőszak és a radikalizálódás jeleit. A tervek között szerepel az iskolai erőszakért kiszabható büntetések szigorítása is, függetlenül attól, hogy a cselekmények diákok vagy pedagógusok ellen irányulnak.
Luca Niculescu miniszterelnök korábban hangsúlyozta: biztosítani kell az ország mintegy 6000 iskolájában tanuló, közel hárommillió diák védelmét.Ugyanakkor ezen a héten a képviselőházban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről vitáznak. A kezdeményezők szerint az intézkedés hozzájárulhat a társadalmi és gazdasági különbségek mérsékléséhez, az iskolai zaklatás visszaszorításához, valamint a közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez.A kezdeményezést korábban az Országos Diáktanács,civil mozgalmak is ellenezték.
Dél-Amerikában az egymást követő jobboldali választási győzelmek azt a benyomást keltették, hogy a baloldal történelmi visszaszorulása zajlik a térségben. Luiz Inácio Lula da Silva történelmi győzelme azonban megtörte a konzervatív és populista erők lendületét, miközben nem oldotta meg az ország mély gazdasági és politikai problémáit. Műsorunkban emellett szó lesz Venezuela jövőjéről is, ahol az ellenzék legnépszerűbb vezetője, María Corina Machado váratlan hazatérésével szintén próbára teheti Washington stratégiáját.
Itthon a napokban leköszönt miniszterelnök mérlegét elemezzük. Ilie Bolojan mandátumának egyik legfontosabb hivatkozási pontja a költségvetési hiány leszorítása volt, csakhogy az Eurostat friss adatai szerint Románia továbbra is élen járt a költségvetési hiányt illetően az Európai Unióban. Szakértők segítségével keressük a választ arra, hogy milyen eredményeket hozott a Bolojan-kormány megszorító politikája, és milyen lehetőségei vannak az új kabinetnek a hiány csökkentésére.
Október 25-től, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az óraátállítás nem fogja befolyásolni a vonatok menetrendjét – közölte a Román Vasúttársaság (CFR) személyszállító részlege.
A tájékoztatás értelmében hajnali 4 óráig – amely 3 óra lesz – a nyári időszámítás szerint indulnak el a vonatok, 4 óra után pedig a téli időszámításnak megfelelően.
Azok a szerelvények, amelyek a nyílt pályán haladnak óraátállításkor, a legközelebbi állomáson fognak várakozni, hogy a megváltozott időszámításhoz igazodjon a menetrendjük. Amennyiben az óraátállítás a végállomáshoz közel éri őket, folytatják útjukat.
Tekintettel arra, hogy a szomszédos országok is október 25-án térnek át a téli időszámításra, az ezekkel közös határon át is menetrend szerint közlekednek a vonatok.
Megerősítik az iskolák őrzését, és több iskolapszichológust alkalmaznak az erőszak megelőzésére. Erről döntött pénteken az a tárcaközi munkacsoport, amelyet Luca Niculescu miniszterelnök hívott össze az elmúlt napok súlyos iskolai incidensei miatt. A kormány közleménye szerint több biztonsági őrt állítanak munkába, szigorúbb lesz az ellenőrzés az iskolák bejáratánál, és felülvizsgálják az őrzési terveket. Gyorsreagálású intézményközi mechanizmust hoznak létre, a pedagógusokat pedig felkészítik arra, hogy időben felismerjék az erőszak és a radikalizálódás jeleit. Mérlegelik az iskolai erőszak szigorúbb szankcionálását, és a tiltott tárgyak iskolába vitelére vonatkozó szabályok módosítását is. Médiakampány indul, a munkacsoportot az oktatási miniszter irányítja. A jövő héten a pedagógusok, a diákok és a szülők képviselőivel egyeztetnek az országos terv felülvizsgálatáról.
Közben házi őrizetbe helyezték azt a tizenöt éves diákot, aki csütörtök reggel bozótvágóval támadt társaira a pitești-i Armand Călinescu Szakközépiskolában. Az Argeș megyei rendőrség pénteki közlése szerint két sértett védelmében ideiglenes távoltartást is elrendeltek. A fiú egy osztálytársát az alkarján megsebesítette, egy másikat bántalmazott. Veszélyes tárgy jogosulatlan viselése, ütlegelés és garázdaság miatt indult ellene büntetőeljárás. A nyomozás folytatódik.
Temesvárott hivatalból vizsgálatot indított a rendőrség egy iskola tizenhárom éves diákjának ügyében, miután az interneten elterjedt egy fénykép, amelyen a fiú egy tanteremben kést tart. A Temes megyei rendőrség szerint a felvétel október 21-én készülhetett a Nikolaus Lenau Elméleti Líceumban. A fiú édesapja a rendőrnek azt mondta, nem tudott arról, hogy gyermeke ilyen eszközt tartana magánál. A megyei főtanfelügyelő súlyos biztonsági incidensként kezeli az esetet, függetlenül a diák szándékától, és pszichológiai támogatást biztosítanak az érintetteknek. Temes megye valamennyi iskolájában felülvizsgálják a biztonsági szabályokat.
Washington még a hétvégén megtámadhatja Iránt. Erről az Egyesült Államok ankarai nagykövete és szíriai megbízottja, Tom Barrack nyilatkozott egy podcastban a közel-keleti rendezésben érdekelt országok isztambuli tanácskozása kapcsán, írja a Reuters.
A nyolc ország külügyminisztere óvta az Egyesült Államokat az Irán elleni újabb támadásoktól. Hakan Fidan török külügyminiszter szerint egy újabb katonai beavatkozás csak súlyosbítaná a feszültséget. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az eszkaláció a szénhidrogének árára is hatással lenne. Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani a Hormuzi-szoros újranyitásához szükséges párbeszédet sürgette.
Közben az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója memorandumban jelezte: Teherán jelentősen fokozta az amerikai tisztviselők elleni merényletek előkészítését.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA internetes videóval próbál kémeket toborozni Kubában. Az X-en spanyol nyelvű tájékoztatást tette közzé azok számára, akik információt szolgáltatnának az amerikai hírszerzésnek, írja a Reuters.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra szólította fel a kubaiakat, akik pozitív változást szeretnének hazájukban, hogy forduljanak a CIA-hoz. Rubio szerint most van itt az idő.
Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes gúnyosan reagált, Bruno Rodríguez külügyminiszter pedig visszautasította az amerikai fenyegetéseket.
Washington fokozta a nyomást a szigetországon január óta, amikor az amerikai erők megbuktatták Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Az amerikai blokád üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiányt okozott Kubában.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és házak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót. A PSD közleménye szerint egyes tulajdonosoknak akár huszonhétszer több adót kellene fizetniük. A párt azt ígéri, megakadályozza az emelést, és a szociáldemokrata miniszterek első döntései az előző kabinet megszorító intézkedéseinek leállítását célozzák.
A közlemény emlékeztet: a piaci érték szerinti adóztatást a PNL és az USR alkotta kormány vállalta 2021-ben a helyreállítási tervben. A PSD szerint Romániának teljesítenie kell az uniós vállalásait, de védeni kell a kiszolgáltatottakat és a középosztályt.
Ukrajna és Oroszország megállapodott a tűzszünetről az orosz megszállás alatt álló Oleskiben, amelyet az amerikai first lady, Melania Trump közvetített, írja a Reuters. A két fél közlése szerint a fegyvernyugvás október 27-én lép életbe, így humanitárius folyosókon juttathatnak be segélyt, és evakuálhatják a lakosokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: a béketárgyalók novemberben, Abu-Dzabiban találkoznak, és reméli, hogy ezt a vezetők találkozója követi.
Az amerikai kormányok többször kérték a SpaceX-et, hogy kapcsolja be vagy ki a Starlink műholdas internetszolgáltatást különböző országokban. Erről hat volt magas rangú amerikai tisztviselő beszélt a Reuters hírügynökségnek, miután nemzetközi botrányt váltott ki, hogy Elon Musk vállalata korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a rendszerhez, megvakítva az ukrán felderítést és célkijelölést.
Négy forrás szerint a Biden-kormány azt kérte, hogy a jemeni húszik és a libanoni Hezbollah ne használhassa a szolgáltatást, Iránban és Ukrajnában viszont kapcsolják be, az ukrán hadsereg támogatására is. A Trump-kormány tisztviselői ugyanakkor kilátásba helyezték a Starlink bekapcsolását Iránban 2025-ben a rezsim ellenzékének jobb koordinációját segítve. Mindez felveti a kérdést, hogy mekkora befolyása van Elon Musknak az amerikai politikai döntésekre.
Kritikák érik a Metát az üzleti fiókokra vonatkozó új feltételei miatt, írja a Reuters. A szabályok lehetővé tehetik, hogy a vállalat automatizált eszközökkel begyűjtse az üzleti fiókokhoz kapcsolódó weboldalak – így az újságok – tartalmát, és azt a mesterségesintelligencia-rendszerei fejlesztésére használja.
A hatálybalépést október 30-ról november 20-ra halasztották, a vitatott szöveg viszont úgy tűnik, változatlan maradt.
A kiadóknak nincs közvetlen kiiratkozási lehetőségük: ha nem fogadják el a feltételeket, le kell mondaniuk a Meta üzleti szolgáltatásairól, miközben az olvasók legnagyabb része a közösségi platformokról nyitja meg az újságok cikkeit.
Ma van az Egyesült Nemzetek Szervezetének napja. Október 24-én az ENSZ Alapokmányának 1945-ös hatálybalépését ünnepeljük, amellyel a szervezet hivatalosan megalakult. A világszervezet feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, az emberi jogok védelme, a humanitárius segítségnyújtás és a fenntartható fejlődés támogatása.
A tavaly a nyolcvanéves ENSZ-ben António Guterres főtitkár az ENSZ80 kezdeményezéssel indított reformfolyamatot.
Az év végéig legalább ötszáz új börtönférőhelyet kell kialakítani – közölte Radu Marinescu igazságügyi minister. Facebook-bejegyzésében felidézte: 2025-ben ezerhatvankét új férőhely készült el, az idei évre pedig további ezerhétszázhatvankettő kialakítását tervezték. A miniszter szerint áprilisig kétszázkilencvenkét férőhelyet adtak át, azóta egyet sem. A börtönök telítettsége elérte a százhuszonhat százalékot.
Az Európai Bizottság elnöke elítélte az újabb dróntámadást, amely egy teherhajót ért a Fekete-tengeren, Konstancától mintegy tizenhárom tengeri mérföldre, a román felségvizeken kívül. Ursula von der Leyen szerint az incidens az orosz fél újabb fekete-tengeri eszkalációját jelzi, a meggondolatlan támadások pedig ártatlan emberek életét veszélyeztetik, és nyíltan sértik a nemzetközi jogot.
Nicușor Dan államfő pénteken közölte, hogy a Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő hajó fedélzetén tíz ukrán és három azerbajdzsáni állampolgár tartózkodott. Egy tengerész meghalt, kilencet kimentettek, három társuk keresése folytatódik.
Az iskolai erőszak megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről egyeztetnek a héten az oktatási minisztérium által koordinált munkacsoport, valamint a tanárok, a diákok és a szülők képviselői.
A megbeszélés célja az iskolai erőszak megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó országos terv sürgős felülvizsgálata, miután az utóbbi időszakban három romániai városban is súlyos, iskolásokat érintő incidensek történtek.
A kormány munkacsoportja már több intézkedésről döntött: megerősítenék az iskolák őrzését, növelnék a biztonsági őrök számát, és szigorítanák az ellenőrzést. Emellett gyorsreagálású mechanizmust hoznának létre az oktatási, a belügyi, az egészségügyi és a munkaügyi tárca, valamint más illetékes intézmények bevonásával. Több iskolapszichológusra lenne szükség, a pedagógusokat pedig felkészítenék arra, hogy időben felismerjék az erőszak és a radikalizálódás jeleit. A tervek között szerepel az iskolai erőszakért kiszabható büntetések szigorítása is, függetlenül attól, hogy a cselekmények diákok vagy pedagógusok ellen irányulnak.
Luca Niculescu miniszterelnök korábban hangsúlyozta: biztosítani kell az ország mintegy 6000 iskolájában tanuló, közel hárommillió diák védelmét.Ugyanakkor ezen a héten a képviselőházban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről vitáznak. A kezdeményezők szerint az intézkedés hozzájárulhat a társadalmi és gazdasági különbségek mérsékléséhez, az iskolai zaklatás visszaszorításához, valamint a közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez.A kezdeményezést korábban az Országos Diáktanács,civil mozgalmak is ellenezték.
