Ma délután 4 órától tartja Ópusztaszeren az első kormányülést az új magyar kormány. Magyar Péter miniszterelnök szerint a kihelyezett kormányülés helyszíne egyrészt szimbolikus, másrészt a rendkívüli aszályhelyzet indokolja. Az új magyar kormány dönt a minisztériumok és az állami cégek azonnali, teljeskörű átvilágításáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztéséről – mutatott rá Magyar Péter. Megkezdik az alaptörvény és több fontos jogszabály módosításának megtárgyalását, emellett a kormány tájékoztatást kér az ország energiaellátásának helyzetéről.
Miközben Donald Trump amerikai elnök repülőgépén Peking felé tartott a kínai-amerikai csúcstalálkozóra, Kína szerdán határozott nemtetszését fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok fegyvereket ad el Tajvannak. Csang Han, a tajvani ügyek hivatalának szóvivője azt nyilatkozta, hogy "Tajvan belügy, és a kínai nép ügye". Mint fogalmazott: Peking határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok bármilyen formában katonai kapcsolatot alakítson ki Kína tajvani régiójával. Decemberben a Trump-kormányzat 11 milliárd dolláros fegyvercsomagot jelentett be Tajvannak, ami az eddigi legnagyobb.
Jelentős mennyiségű hadfelszerelést, köztük drónelhárító és aknamentesítő eszközöket, valamint harci repülőgépeket telepít a brit kormány az Irán által zárva tartott Hormuzi-szoros térségébe. A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint szigorúan védelmi jellegű intézkedésről van szó, amelynek célja a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosítása. A művelet akkor kezdődik, amikor a körülmények ezt lehetővé teszik. A londoni védelmi tárca hangsúlyozza, hogy a többnemzetiségű erő keretében kivonuló brit kontingens a többi résztvevő alakulathoz hasonlóan szigorúan csak védelmi feladatokat lát majd el. Keir Starmer brit miniszterelnök az utóbbi hetekben többször is leszögezte, hogy Nagy-Britannia "nem hagyja magát belerángatni" az iráni háborúba. Starmer nem egyszer megkérdőjelezte az amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is. Emiatt London komoly diplomáciai konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal.
A Cotroceni-palotában zajlott ma délelőtt a Bukaresti Kilencek (B9) 11. csúcstalálkozója, amelynek házigazdája Nicușor Dan államfő volt. Az eseményen az…
A parlamenti pártok a napokban véglegesítik álláspontjukat az államelnökkel folytatandó hivatalos konzultációk előtt, amelyeknek témája az új kormány megalakítása. Dominic…
Renate Weber ombudsman megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány utolsó sürgősségi kormányrendeletét, amely egyebek mellett a hadsereg felszerelésére irányuló SAFE-programra is…
A miniszterelnök jelenlétében aláírták a kolozsvári új, regionális sürgősségi kórház kivitelezési szerződését – jelentette be Cseke Attila, RMDSZ-es ügyvivő egészségügyi…
Az Európai Unió tagállamai új szankciók elfogadásában állapodtak meg a palesztinokkal szemben erőszakosan fellépő izraeli telepesekkel szemben – közölte az…
A Cotroceni-palotában zajlott ma délelőtt a Bukaresti Kilencek (B9) 11. csúcstalálkozója, amelynek házigazdája Nicușor Dan államfő volt. Az eseményen az északi országok, az Egyesült Államok és Ukrajna is részt vesz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feleségével, Olena Zelenszkával érkezik Bukarestbe a mai nap folyamán. A B9-csúcson részt vesz Mark Rutte NATO-főtitkár is. Nicușor Dan köszöntő beszédében elmondta, hogy a találkozóra két hónappal az ankarai NATO-csúcstalálkozó előtt kerül sor, és a mai megbeszélés célja, hogy a kezdeményezés tagállamai összehangolják álláspontjukat a NATO jövőjéről az ankarai csúcstalálkozó előtt. Az elnök kiemelte, nem mellékes, hogy Ukrajna és a Fekete-tenger közelében zajlik a csúcstalálkozó, hiszen minden tagállamnak célja, hogy erősítse a transzatlanti kapcsolatokat és növelje a saját és a térség biztonságát. Hozzátette: a résztvevők újfent megerősítik támogatásukat Ukrajna és a Moldovai Köztársaság mellett.
A nyers adatok szerint az első negyedévben a román bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékkal volt kisebb mint 2025 azonos időszakában - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok azt mutatják, hogy az első negyedévi GDP éves összevetésben 1,5 százalékkal csökkent. Az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal romlott a gazdaság teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy Románia technikai recesszióban van. Az INS korrigált adatai szerint 2024 utolsó negyedévében a román GDP 2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva, a harmadik negyedévben pedig stagnált. A 2026-os költségvetés tervezetében a kormány 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.
A nyers adatok szerint márciusban 0,7 százalékkal csökkent éves összevetésben az ipari termelés volumene hazánkban - közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok az ipari termelés 2,2 százalékos csökkenését mutatják 2025 márciusához viszonyítva. Az első negyedévben az ipari termelés a nyers adatok szerint 2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának volumenétől. A kiigazított adatok szerint az első negyedévben az ipar teljesítménye 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ipar a román GDP körülbelül egyötödét adja.
A parlamenti pártok a napokban véglegesítik álláspontjukat az államelnökkel folytatandó hivatalos konzultációk előtt, amelyeknek témája az új kormány megalakítása. Dominic Fritz, az USR elnöke kijelentette, hogy nem tartja lehetségesnek a régi koalíció visszaállítását, mert nem óhajtanak együtt kormányozni ismét a szociáldemokratákkal, akik megbuktatták a Bolojan-kabinetet. Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt javasolta, hogy álljon vissza a régi koalíció egy olyan kormányfővel, akit minden párt elfogad. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa pénteken ülésezik Kolozsváron, ahol felhatalmazzák Kelemen Hunort, hogy milyen megbízással folytassa a tárgyalásokat. Az elnökkel tartandó egyeztetések leghamarabb csütörtökön lehetnek, de nagyobb valószínűség szerint csak hétfőn kezdődnek. Román sajtóértesülések szerint az elnök szakértő kormányfő jelölésében gondolkodik.
Renate Weber ombudsman megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány utolsó sürgősségi kormányrendeletét, amely egyebek mellett a hadsereg felszerelésére irányuló SAFE-programra is vonatkozik. Az indoklás szerint a jogszabályt május 8-án tették közzé a Hivatalos Közlönyben, három nappal azután, hogy a kabinetet bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták. Renate Weber kifejtette, hogy a törvény tiltja az ideiglenes kormány által az alapvető jogokat és szabadságokat érintő sürgősségi rendeletek elfogadását.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel, vagyis 6,9 százalékkal 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér hazánkban - közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel, azaz 6,8 százalékkal nagyobb, mint az előző hónapban. A reálbérek ugyanakkor 5,1 százalékkal csökkentek egy év alatt. A csaknem 7 százalékos átlagbér-növekedést elsősorban az alkalmi prémiumok, valamint a nyereségből és más alapokból kifizetett összegek folyósítása idézte elő.
A miniszterelnök jelenlétében aláírták a kolozsvári új, regionális sürgősségi kórház kivitelezési szerződését – jelentette be Cseke Attila, RMDSZ-es ügyvivő egészségügyi miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta: a regionális sürgősségi kórház megépítésével nem csak a kolozsváriak, hanem a környező megyékben élők számára is biztosítanak megfelelő sürgősségi ellátást. Emlékeztetett, hogy korábbi egészségügyi miniszteri mandátuma idején a kisebb kórházakat önkormányzati hatáskörbe helyezték át, és az idő igazolta, hogy helyes döntés volt ez, mert ezek a kórházak több figyelmet kaptak, az állam pedig a nagy, regionális kórházakkal foglalkozhat – mondta Cseke Attila. Az egészségügyi minisztérium 1,8 milliárd lejt biztosít a kolozsvári regionális kórház megépítésére. A kivitelezést három és fél évre tervezték.
Ezentúl több évre is kaphatnak állami támogatást a civil és nonprofit szervezetek – ezt teszi lehetővé az a törvénytervezet, amelynek kidolgozásában az RMDSZ is résztvett. A jogszabályt ma ügydöntő házként fogadta el a képviselőház. A javaslat lehetővé teszi, hogy a támogatási szerződéseket akár 4 évre kössék meg. A jogszabálynak köszönhetően megadatik az az esély, hogy a civil szervezeteknek ne kelljen minden év elején bizonytalanságban működniük, hiszen a többéves finanszírozás egyszerűbb és stabilabb működést biztosít.
Az idei csíksomlyói pünkösdi fogadalmi búcsú főcelebránsa és szónoka Székely János szombathelyi megyés püspök lesz, aki egyben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke - közölték a szervezők. Az idén május 22. és 24. közötti hétvégére esik pünkösd. Az ünnepi szentmisét, pünkösdszombaton, május 23-án tartják a csíksomlyói nyeregben.
Donald Trump amerikai elnök szerint rendkívül ingataggá vált az Egyesült Államok és Irán között április elején életbe lépett tűzszünet.
A Fehér Házban újságírók előtt kijelentette, hogy elfogadhatatlannak tartja az Irán által vasárnap küldött választ a konfliktus lezárásának feltételeiről, ugyanakkor további tárgyalásokat is kilátásba helyezett Teheránnal.
A tűzszünetet Trump „lélegeztetőgépen lévőnek” és „hihetetlenül gyengének” nevezte.
Trump hangsúlyozta, hogy célja Irán atomfegyverhez jutásának megakadályozása. Teherán a tárgyalások egy későbbi szakaszában térne rá az atomprogram kérdésére, míg Washington ragaszkodik ahhoz, hogy Irán először mondjon le az urándúsításról, és szállítsa külföldre meglévő készleteit.
Ha ismét megtámadják, Irán akár 90 százalékos tisztaságú urán dúsítására is képes lenne – jelentette ki Ebrahim Rezai, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának szóvivője az X-en.
Tavaly júniusban Donald Trump amerikai elnök azt mondta, “megsemmisítették” az iráni nukleáris létesítményeket a 12 napig tartó izraeli-amerikai csapásokkal, aminek következtében Iránnak korlátozottá vált az urándúsító képessége. Továbbra sem tudni azonban, mi lett a sorsa annak a mintegy 400 kilogramm 60 százalékosra dúsított uránnak, amely feltehetően a tavalyi amerikai légicsapásokban megrongált iráni nukleáris létesítmények romaji alatt van.
Amerikai hírszerzési elemzések szerint Teherán atomprogramját csak úgy lehet jelentős mértékben visszavetni, ha a dúsítotturán-készletet onnan elviszik vagy megsemmisítik.
Az áldozat holttestét Telcs község határában, egy elpusztult szarvasmarha teteme mellett találták meg – a hatóságok szerint mindkettőjük halálát nagy valószínűséggel medve okozta.
A nő eltűnését a család jelentette, miután egy napja nem vette fel a telefont. A rendőrség bűnvádi eljárást indított, és boncolást rendelt el, az eredményekre még várni kell.
A szarvasmarha tetemét vizsgáló állatorvos megerősítette a medvetámadás tényét. A helyi katasztrófavédelmi bizottság most a környezetvédelmi minisztérium engedélyét kéri a medve kilövésére, mivel külterületen történt a támadás, ahol a hatóságok önállóan nem intézkedhetnek.
A térségben idén tavasszal mintegy harminc medvét számoltak össze, ami jóval meghaladja az optimálisnak tartott állományszintet.
Az Európai Unió tagállamai új szankciók elfogadásában állapodtak meg a palesztinokkal szemben erőszakosan fellépő izraeli telepesekkel szemben - közölte az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.
A döntésre azután került sor, hogy Magyarország új kormánya feloldotta korábbi vétóját.
A tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően Kaja Kallas arról is tájékoztatott, hónapokig tartó patthelyzetet követően elfogadott szankciós csomag az erőszakos izraeli telepesek mellett a Hamász iszlamista terrorszervezet vezető tisztségviselőit is célozzák.
Véleménye szerint időszerű volt a tanács lépése, azt az üzenetet hordozza ugyanis, hogy a "szélsőségesség és az erőszak következményekkel jár".
Izrael külügyminisztere „önkényesnek és politikainak” nevezte az EU lépését, míg Becálel Szmotrics szélsőjobboldali miniszter válaszul a Ciszjordánia annektálását sürgette.
Erőszak, mint háborús fegyver
Egy izraeli, civilekből álló független vizsgálóbizottság kedden közzétett jelentése szerint a Hamász és más palesztin fegyveres csoportok a 2023. október 7-i támadás során, valamint az izraeli túszok gázai fogva tartása alatt széles körben alkalmaztak szexuális erőszakot. A bizottság két évig tartó vizsgálat után arra jutott, hogy a szexuális bántalmazás a támadások szerves és szisztematikus eleme volt.
A 300 oldalas dokumentum szerint a fegyveresek több helyszínen és több fázisban követtek el szexuális bántalmazást és kínzást: az áldozatok elhurcolása, szállítása és fogva tartása közben is. A vizsgálat alapját képező dokumentáció érzékeny jellege miatt nem nyilvános, de szakértők külön kérésre hozzáférhetnek.
Az ENSZ fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszakot vizsgáló különmegbízottja, Pramila Patten 2024 márciusában közzétett egy jelentést, amelyben azt állította: meggyőző bizonyítékok támasztják alá a tömeges nemi erőszak vádját. Ugyanakkor megjegyezte, hogy megállapításait közvetett bizonyítékokra alapozta, mivel a misszió minden erőfeszítése ellenére nem sikerült interjút készítenie egyetlen áldozattal sem.
A Cotroceni-palotában zajlott ma délelőtt a Bukaresti Kilencek (B9) 11. csúcstalálkozója, amelynek házigazdája Nicușor Dan államfő volt. Az eseményen az északi országok, az Egyesült Államok és Ukrajna is részt vesz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feleségével, Olena Zelenszkával érkezik Bukarestbe a mai nap folyamán. A B9-csúcson részt vesz Mark Rutte NATO-főtitkár is. Nicușor Dan köszöntő beszédében elmondta, hogy a találkozóra két hónappal az ankarai NATO-csúcstalálkozó előtt kerül sor, és a mai megbeszélés célja, hogy a kezdeményezés tagállamai összehangolják álláspontjukat a NATO jövőjéről az ankarai csúcstalálkozó előtt. Az elnök kiemelte, nem mellékes, hogy Ukrajna és a Fekete-tenger közelében zajlik a csúcstalálkozó, hiszen minden tagállamnak célja, hogy erősítse a transzatlanti kapcsolatokat és növelje a saját és a térség biztonságát. Hozzátette: a résztvevők újfent megerősítik támogatásukat Ukrajna és a Moldovai Köztársaság mellett.
