Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Július 14-én a francia történelem egyik kulcsfontosságú eseményére, a francia forradalom kezdetére emlékeznek. 1789-ben ezen a napon rohamozták meg és rombolták le a párizsiak a zsarnokság gyűlölt jelképét, a Bastille börtönt.
A francia fővárosban ma megrendezték a hagyományos katonai díszszemlét Emmanuel Macron köztársasági elnök jelenlétében, valamint a francia légierő repülőgépeinek légi bemutatóját.
Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán, bár már nagyon közel vannak hozzá – jelentette be Kaja Kallas.
A kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő sajtótájékoztatóján kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkvára, hiszen valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne. A főképviselő hangsúlyozta, a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.
Kaja Kallas külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra. Ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja.
A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban, hogy az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.
Több mint 9600 jelentkező részvételével zajlik ma a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbája az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban – tájékoztatott az oktatási minisztérium. A megmérettetés négy órán át, reggel 9-től 13 óráig tart, és csak azok a pedagógusok vehetnek részt rajta, akik teljesítették a következő előírt feltételeket: legalább egy tanévet tanítottak, és a jelenlegi tanévben 'jó', vagy 'nagyon jó' minősítést kaptak, és legalább 8-as átlagot értek el a két tanfelügyeleti órahallgatáson és a szakmai portfólióra kapott jegyekből, de az ezekre kapott jegyek egyike sem kisebb 7-esnél.
Az első eredményeket július 21-én teszik közzé, az óvásokat aznap és másnap délig lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 27-én közlik. A sikeres vizsga feltétele a legalább 8-as osztályzat megszerzése.
A véglegesítő vizsga jogosít fel a tanári szakma gyakorlására a közoktatásban.
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Úgynevezett „tűzszüneti” kormány megalakítását javasolta Kelemen Hunor a Cotroceni-palotában tartott hétfői politikai egyeztetéseken. Az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi helyzetben…
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek…
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem…
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és…
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint a beiratkozási űrlapok kitöltése július 13. és 20. között zajlik, a számítógépes elosztást július…
Az óvások elbírálását követően 74,8 százalékról 2,1 százalékkal 76,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. Összesen 55.454 fellebbezést nyújtottak be…
Dominic Fritz szerint Romániának egy olyan kormányra van szüksége, amelyik a polgárokért dolgozik, nem pedig a kiváltságosokat védi a stabilitásra hivatkozva. Az…
Hivatalos programja szerint az államfő a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével, Sorin Grindeanuval, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal,…
Az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5.000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak, valamint öt évvel a megszabott nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulhatnak annak a jövő évtől hatályos törvénynek az értelmében, amelyet Nicușor Dan államelnök hétfőn hirdetett ki.
A bányászjárás áldozatainak minősülnek azon személyek leszármazottai, akik a bukaresti erőszakos cselekmények során életüket vesztették, valamint azok, akik sérüléseket szenvedtek, vagy pedig letartóztatták, illetve őrizetbe vették őket. A bányászjárás áldozatai ingyenes temetkezési helyet kaphatnak, és mentesülnek a lakásukra valamint a hozzá tartozó telekre kirótt adók és illetékek fizetése alól. Ezen kívül ingyenesen utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön, továbbá évente 12 ingyenes vasúti utazásra jogosultak az első osztályon.
A második évtől kezdődően a juttatást évente kiigazítják az inflációs rátával.
Úgynevezett „tűzszüneti” kormány megalakítását javasolta Kelemen Hunor a Cotroceni-palotában tartott hétfői politikai egyeztetéseken. Az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi helyzetben nem lehet olyan kényelmes parlamenti többséget kialakítani, amely hosszú távon stabil kormányzást biztosítana.
A politikus szerint az átmeneti megoldás lehetőséget teremtene arra, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) félretegyék a kongresszusokon és pártvezetői testületekben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kapcsolatban elfogadott álláspontjukat. Ennek nyomán újraalakulhatna a korábbi kormánykoalíció, amely őszig működne annak érdekében, hogy Románia teljesítse az országos helyreállítási terv (PNRR) lezárásához szükséges feltételeket.
Kelemen Hunor úgy véli, ezt követően a pártok visszatérhetnének a politikai versenyhez, és kisebbségi kormányok irányíthatnák az országot. Hozzátette, hogy 2028-ban akár egy technokrata kormány kinevezésére is sor kerülhetne, amely előkészítené és megszervezné a parlamenti választásokat.
Az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi patthelyzetben nem látszik olyan megoldás, amely 2028-ig stabil parlamenti többséget és működőképes kormányt biztosítana. Megítélése szerint a „tűzszüneti” kormány legalább a jövő évi költségvetés elfogadásáig biztosíthatná a politikai stabilitást. Kelemen Hunor elmondta azt is, hogy az államelnök nem kommentálta a felvetést, ugyanakkor véleménye szerint az elképzelés számára is elfogadható lehet.
A bértörvény - még ha nem is tökéletes -, de lehetővé teszi a helyreállítási tervből (PNRR) származó források lehívását, valamint a közszféra egyensúlytalanságainak kijavítására irányuló folyamat elindítását - nyilatkozta hétfő este a B1 televíziónak Ilie Bolojan. Az ügyvivő miniszterelnök hangsúlyozta: a közalkalmazotti bértörvény tervezetén két évig dolgozott a munkaügyi minisztérium a Világbank szakértői csapatával közösen. Elemezték az Európai Unió országainak bérszintjét, megvizsgálták a bértáblákat, és a Románia lehetőségeit figyelembe véve dolgozták ki a tervezetet. Ez a törvénytervezet alapos tanulmányokon alapul.
Bolojan elutasította azokat a vádakat, miszerint a kormány megpróbálja áthárítani a felelősséget a parlamentre az országos helyreállítási terv törvényeinek elfogadását illetően, és azt mondta, hogy ez az egyetlen lehetőség ezeknek a törvényeknek az elfogadására. Véleménye szerint rá kell áldozni egy, két rendkívüli parlamenti ülésszakot, vagy akár többet is, ha kell, hogy ezen törvények elfogadásával Románia teljesíthesse a PNNR-s alapok lehívásához szükséges feltételeket.
Az ügyvivő miniszterelnök emlékeztetett: Románia bérkerete ebben az évben 166 milliárd lej, amely a következő évben legfeljebb 12 milliárd lejjel növelhető. Az ország - függetlenül attól, hogy ki kormányozza - nem engedheti meg magának azt, hogy a bérköltségeket ennél az összegnél nagyobb mértékben növelje; a személyzeti kiadások nem haladhatják meg a bruttó hazai termék 8,1 százalékát - nyomatékosított a kormányfő. Hozzátette: amennyiben Románia nem fogadja el a közalkalmazotti bértörvényt, 770 millió eurót veszít a PNRR-alapokból.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint a beiratkozási űrlapok kitöltése július 13. és 20. között zajlik, a számítógépes elosztást július 22-én végzik.
Ebben a periódusban a nyolcadik osztályt végzett tanulók szüleik és osztályfőnökük jelenlétében kitöltik a felvételi űrlapot, a választásuknak megfelelő sorrendben jelölve meg a kiválasztott osztályok/szakok kódszámait. Azok a tanulók, akik nem jutottak be a roma diákoknak vagy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak fenntartott helyekre, illetve lemondanak elnyert helyükről, július 15. és 17. között jelentkezhetnek a számítógépes felvételi eljárásra.
A számítógépes elosztást július 22-én végzik el, és a felvételt nyert diákoknak július 23. és 28. között kell benyújtaniuk a beiratkozáshoz szükséges irataikat az adott tanintézethez.
A második számítógépes elosztásra augusztus 17-én és 18-án kerül sor, a megyei felvételi bizottságok által kidolgozott eljárásrend szerint.
A nyolcadik osztályt végzett tanulókat a képességfelmérő vizsgán szerzett jegyek átlaga alapján sorolják be a középiskolai osztályokba. A képességvizsga végleges eredményei szerint a résztvevők 79,1 százaléka ért el legalább 5-ös átlagot.
Az óvások elbírálását követően 74,8 százalékról 2,1 százalékkal 76,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. Összesen 55.454 fellebbezést nyújtottak be a jegyükkel elégedetlen diákok.
A sikeres vizsgához szükséges átmenő jegyeket és a legalább 6-os átlagot elérő diákok száma 97.020, közülük 92.502-en idei végzősök, 4518-an korábbi évfolyamokon végeztek.
Mintegy 29 ezren megbuktak az érettségin, számukra újabb lehetőséget kínál az augusztus 3. és 24. között zajló pótérettségi, amelyre holnap kezdődik a jelentkezés.
A Hormuzi-szoros körüli feszültség hatására a kőolaj világpiaci ára több mint három százalékkal emelkedett. A hazai kutaknál egy liter normál benzinért ma 8 lej 59 banit, a gázolajért pedig 9 lej 34 banit kellett fizetni.
A szakértők szerint az olaj drágulása egyelőre mérsékelt, de a térségben kialakult helyzet továbbra is bizonytalanságot okoz az energiahordozók piacán. Júniusban egyébként a villamos energia, a lakbérek és az üzemanyagok drágultak a legnagyobb mértékben. Drágább lett az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás, az autójavítás, az egészségügyi ellátás és a közúti személyszállítás is.
Dominic Fritz szerint Romániának egy olyan kormányra van szüksége, amelyik a polgárokért dolgozik, nem pedig a kiváltságosokat védi a stabilitásra hivatkozva.
Az USR elnöke egy Facebook-bejegyzésben azt írta, ha nem sikerül olyan parlamenti többséget alakítani, amely ezt támogatná, akkor a döntést a választókra kell bízni. Fritz szerint az USR-t 'gyűlölők' valójában egy igazságos és működőképes Romániától tartanak. Mint írta, az USR miniszterei az erdők védelmén, a kritikus infrastruktúra fejlesztésén, az állami vállalatok 'megtisztításán', a közszolgáltatások digitalizálásán, az ország védelmének megerősítésén dolgoznak, és méltóan képviselik az országot a világban. Véleménye szerint éppen ezek az eredmények jelentenek fenyegetést azok számára, akik nem érdekeltek a változásban, ezért érik folyamatos politikai támadások a párt politikusait.
Hivatalos programja szerint az államfő a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével, Sorin Grindeanuval, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal, az USR vezető Dominic Fritzcel, az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral, valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetőjével, Varujan Pambucciannal egyeztetett.
Az Ilie Bolojan vezette kormányt május 5-én bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, és azóta folyamatosak az egyeztetések egy új kabinet beiktatásához szükséges parlamenti többség kialakításáról. Két korábbi miniszterelnök-jelölt (Eugen Tomac, majd Adrian Veștea) is elbukott – utóbbi nem kapta meg a parlamenti bizalmat. Nicușor Dan, aki azt szeretné, hogyha jövő hét végéig lezárulna a válság egy új miniszterelnök kijelölésével elmondta, hogy a parlamenti többség kialakítása nem az államfő feladata, a megoldást a pártvezetőknek kell megtalálniuk.
Az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5.000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak, valamint öt évvel a megszabott nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulhatnak annak a jövő évtől hatályos törvénynek az értelmében, amelyet Nicușor Dan államelnök hétfőn hirdetett ki.
A bányászjárás áldozatainak minősülnek azon személyek leszármazottai, akik a bukaresti erőszakos cselekmények során életüket vesztették, valamint azok, akik sérüléseket szenvedtek, vagy pedig letartóztatták, illetve őrizetbe vették őket. A bányászjárás áldozatai ingyenes temetkezési helyet kaphatnak, és mentesülnek a lakásukra valamint a hozzá tartozó telekre kirótt adók és illetékek fizetése alól. Ezen kívül ingyenesen utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön, továbbá évente 12 ingyenes vasúti utazásra jogosultak az első osztályon.
A második évtől kezdődően a juttatást évente kiigazítják az inflációs rátával.
