Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament, az Állami Duma – írja a DW honlapja alapján az Euronews hírügynökség.
A német közszolgálati csatorna mellett már több független médium, nem kormányzati szervezet és alapítvány is megkapta már a “nemkívánatos” címkét, köztük a Szabad Európa Rádió, a Bellingcat, a Correctiv, vagy a Riporterek Határok Nélkül. Az Euronews szintén ki van tiltva Oroszországból, a Roszkomnadzor médiaszabályozó 2022 márciusában blokkolta online szolgáltatásait is. A jelenlegi orosz törvények szerint a “nemkívánatos szervezet” besorolás azt jelenti, hogy az ilyen szervezetekkel való bármilyen együttműködés bűncselekménynek minősül, amely súlyos pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható. Illegálisnak számít az ilyen szervezetek tartalmainak megosztása is, beleértve a közösségi médiát is.
Nicușor Dan elnök Helsinkiben tárgyal a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpóval, valamint találkozik a finn védelmi és űripari vállalatok képviselőivel és a helyi román közösséggel.
Az államfő részt vesz a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő uniós országok csúcstalálkozóján is, ahol a térség biztonsági helyzetéről és az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán kialakult kihívásokról egyeztetnek. Helsinki után Londonba utazik az államelnök, majd a hét végén Brüsszelbe, ahol az Európai Tanács ülésén Ukrajna támogatása, Európa védelmi képességeinek erősítése, valamint a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési keret lesz napirenden. Brüsszelben uniós–nyugat-balkáni csúcstalálkozót is tartanak.
35 szülészeti és gyermekgyógyászati kórház fordult segítségért a „Mentsük meg a gyermekeket” elnevezésű szervezethez.
A civil szervezet tájékoztatása szerint az érintett kórházaknak korszerű orvosi berendezésekre van szükségük, a többi között újraélesztő- és intenzív ellátó asztalokra, inkubátorokra, pulzoximéterekre, fototerápiás lámpákra és légzéstámogató ventilátorokra. Becslések szerint a berendezések beszerzésének összköltsége meghaladja a hárommillió eurót, amelynek egy részét a vállalatok nyereségadójának 20 százalékos átirányításával lehetne fedezni. Románia az egyik legmagasabb csecsemőhalandósági rátával rendelkezik az Európai Unióban, a vidéki kórházakban a legsúlyosabb a helyzet, ahol hiányzik a szükséges felszerelés, nehézkes az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, kevés a szakember, és alacsony az újszülöttek gondozásával kapcsolatos lakossági tájékozottság – részletezi a közlemény.
Délután két órakor ült össze a parlament két háza, hogy az ellenzék által benyújtott Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt megvitassa és szavazásra bocsássa.
A bizalmatlansági indítványt a Béke – Románia az első- elnevezésű parlamenti frakció kezdeményezte és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is támogatja. A kezdeményezés sikeréhez 233 támogató szavazatra lenne szükség, a bizalmatlansági indítványt 118 honatya írta alá. A délután folyamán a Szenátusban a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványról is szavaznak. Az AUR előterjesztését várhatóan a Szociáldemokrata Párt szenátorainak egy része is támogatni fogja. De mivel egyszerű indítványról van szó, az esetleges siker ellenére sem jelenti a miniszter automatikus menesztését.
Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament, az Állami Duma – írja a DW honlapja alapján az Euronews hírügynökség.
A német közszolgálati csatorna mellett már több független médium, nem kormányzati szervezet és alapítvány is megkapta már a “nemkívánatos” címkét, köztük a Szabad Európa Rádió, a Bellingcat, a Correctiv, vagy a Riporterek Határok Nélkül. Az Euronews szintén ki van tiltva Oroszországból, a Roszkomnadzor médiaszabályozó 2022 márciusában blokkolta online szolgáltatásait is. A jelenlegi orosz törvények szerint a “nemkívánatos szervezet” besorolás azt jelenti, hogy az ilyen szervezetekkel való bármilyen együttműködés bűncselekménynek minősül, amely súlyos pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható. Illegálisnak számít az ilyen szervezetek tartalmainak megosztása is, beleértve a közösségi médiát is.
Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren…
Ráadásul egyelőre nem ismert a munkálatok befejezésének várható időpontja – állapította meg a miniszterelnök, miután pénteken megtekintette az észak-erdélyi autópálya…
Alacsonyabb villanyszámlákat és nagyobb energiabiztonságot ígér a szaktárca, miután pénteken üzembe helyezték Románia legnagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitását, közölte Bogdan Ivan…
Az államfő kihirdette azt a törvénymódosítást, melynek értelmében az erőszakos (házas)társ távoltartására vonatkozó bírói parancs hatálya automatikusan meghosszabbodik, amíg nem…
A Thaiföld és Kambodzsa közötti konfliktus rendezéséről tárgyalt telefonon Donald Trump amerikai elnök a két ázsiai ország miniszterelnökével. Donald Trump…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a hazai igazságszolgáltatás körül kialakult botrányról, ami utcai tüntetéseket is eredményezett. A héten megtudtuk azt is,…
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) Cristi Danileț bíró javára döntött a Danileț kontra román állam ügyben és megállapította, hogy a román hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkét, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, ideértve a véleményalkotás jogát, valamint az információk és eszmék korlátlan fogadásának és továbbításának jogát.
A strasbourgi székhelyű bíróság által hétfőn bejelentett határozat jogerős. A döntést tíz szavazattal hét ellenében hozta meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 17 bíróból álló Nagykamrája. A határozat egy rendkívül kényes pillanatban érkezik a román igazságszolgáltatás számára: a Recorder-dokumentumfilmközzététele után után, amely a hazai jogrendszer visszásságaira hívta fel a figyelemet és súlyosan megrázta a közvéleményt, tüntetéseket idézett elő. Közel 900 bíró és ügyész, köztük Cristi Danileț írta alá azt a közös szolidaritási felhívást, amely közösséget vállal azokkal a kollégáikkal, akik tanúvallomást tettek az Elfogott igazságszolgáltatás című dokumentumfilmben. Mindeközben a Fellebbviteli Bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetése olyan közleményeket fogalmazott meg, amelyek szerint a film megjelentetésének célja azigazságszolgáltatás hiteltelenítése és destabilizálása. A határozat fontos abban a kontextusban, hogy az Igazságügyi Felügyelet több tucat fegyelmi eljárást indított véleménynyilvánítási vétség miatt olyan bírók és ügyészek ellen, akik az idők során jelezték az igazságszolgáltatás problémáit, köztük Bogdan Pîrlog ügyész esetében, aki ellen jelenleg több mint 20 fegyelmi vizsgálat folyik.
Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren tüntettek, de az ország más városaiban is utcára vonultak az emberek: Kolozsváron, Jászvásáron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Ploieştiben, Suceavában, Galacban, Nagyváradon, Konstancában, Piteștiben.
A Recorder dokumentumfilmje súlyos problémákat tárt fel az igazságszolgáltatási rendszerben. Az elmúlt években számos korrupciós nyomozást lezártak vagy eltussoltak. A film állításait több száz bíró is megerősítette egy nyílt levélben.
A tiltakozók a magas szintű korrupciós ügyek mesterséges elévülésében érintett tisztségviselők, köztük mindenekelőtt a legfelsőbb bíróság elnökének távozását követelték.
Képernyőmentés
Ma délig több mint 17 ezren írták alá a Declic közösség online petícióját, amelyben Cătălin Predoiu azonnali menesztését követelik. A belügyminisztert azzal vádolják, hogy a fő felelőse az igazságszolgáltatási rendszer „katasztrofális” állapotának.
A petíció szövege szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztere volt, aki hallgatólagosan támogatta az igazságszolgáltatási rendszert és a politikai osztályt átszövő korrupt érdekhálózatot.
Emellett a belügyminiszteri mandátuma alatt a rendőrség cinkosa volt az elmúlt hónapokban elkövetett több mint 50 nőgyilkosságban – idézi a Declic petícióját az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor szerint hatalmi harc folyik az igazságszolgáltatásban
Az RMDSZ elnöke a Recorder dokumentumfilmje nyomán kirobbant botrányra reagálva a Maszol portálnak nyilatkozva leszögezte: az elmúlt években titkos protokollumok borították fel az egyensúlyt, most pedig az inga a másik irányba lendült ki.
A politikus felidézte, hogy a magyar közösséget érintő ügyeket gyakran lesöpörték, sőt bírói indoklásokban sértő megjegyzések megjelentek.
Kelemen szerint törvénymódosításra van szükség, különösen az elévülési idők manipulálása miatt, ugyanakkor a politikának nem szabad rátelepednie az igazságszolgáltatásra. Úgy véli, mindkét oldalon vannak „jó és rossz fiúk”, valahol a középutat kellene megtalálni. Nem szabad visszatérni a múlt hibáihoz, hanem gyors, megbízható és törvényes ítélkezést kell biztosítani, amely visszaadja az emberek bizalmát a rendszerben – mondta az RMDSZ elnöke.
Ráadásul egyelőre nem ismert a munkálatok befejezésének várható időpontja – állapította meg a miniszterelnök, miután pénteken megtekintette az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei munkálatait.
Helyszíni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan elmondta, a vasútvonal felújítása a Bánffyhunyad és Élesd közötti szakaszán felmerült tervezési problémák miatt késik. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez Románia számára egy stratégiai jelentőségű beruházás.
A Pro Infrastructură Egyesület korábban felhívta a figyelmet, hogy bár a Kolozsvártól a magyar határig tartó 166 km hosszú vasúti pálya korszerűsítését 2026 augusztusáig kellene befejezni, az műszakilag lehetetlen, így várhatóan úszik az uniós finanszírozás.
Alacsonyabb villanyszámlákat és nagyobb energiabiztonságot ígér a szaktárca, miután pénteken üzembe helyezték Románia legnagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitását, közölte Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A 200 MW teljesítményű és 400 MWh tárolókapacitású beruházás mindössze hat hónap alatt valósult meg – ami rendkívül rövid idő egy ilyen jelentős projekt esetében, hangsúlyozta a miniszter.
Bogdan Ivan hangsúlyozta, hogy jelenleg az energiatárolás az egyik leghatékonyabb megoldás a rendszer egyensúlyhiányainak csökkentésére, a termelő-felhasználók, úgynevezett prosumerek által termelt energia jobb integrálására, és ami a legfontosabb: az energiaárak kordában tartására a lakosság számára.
Ez tiszta és olcsó energia, amelyet akkor használhatunk fel, amikor a legnagyobb szükség van rá – írta Bogdan Ivan a Facebook-oldalán. Egyúttal közölte: pénteken Aranyosgyéresen megkezdődött egy 160 MW teljesítményű, kombinált ciklusú gázerőmű építése.
Az államfő kihirdette azt a törvénymódosítást, melynek értelmében az erőszakos (házas)társ távoltartására vonatkozó bírói parancs hatálya automatikusan meghosszabbodik, amíg nem születik alapfokú bírósági végzés.
A jogszabály szerint az ügyésznek erről azonnal tájékoztatnia kell az ideiglenes távoltartási parancsot kiadó rendőrséget, amely értesíti az érintett személyeket.
A jogszabály szerint a védett áldozat a kényszerintézkedés lejárta után újabb távoltartási parancsot kérhet, ha védelmi intézkedések hiányában veszélybe kerülne az élete, testi vagy lelki épsége, illetve szabadsága.
A törvénymódosítás egyúttal növeli a családon belüli erőszak büntetési tételét a visszaesők esetében. Ha a bűncselekményt a távoltartást már korábban megszegő személy követi el, felével emelkednek a büntetési tételek.
III. Károly a Channel 4 brit közszolgálati televízió Szálljunk szembe a rákkal című, péntek este közvetített műsorában úgy fogalmazott: a korai diagnózis és a hatékony orvosi beavatkozás eredményeként – valamint annak is köszönhetően, hogy tartotta magát orvosainak utasításaihoz – 2026-ban már csak szűkített kezelési programra lesz szüksége.
Előre rögzített üzenetében a 77 esztendős uralkodó kiemelte, hogy a daganatos betegek gyógyulási esélyeit nagy mértékben javítja a betegség korai észlelése.
A Buckingham-palota tavaly februárban jelentette be, hogy III. Károlynál daganatot diagnosztizáltak, a megbetegedés pontos mibenlétét azonban azóta sem ismertette az angol udvar.
A Thaiföld és Kambodzsa közötti konfliktus rendezéséről tárgyalt telefonon Donald Trump amerikai elnök a két ázsiai ország miniszterelnökével.
Donald Trump Truth Social közösségi oldalán arról számolt be arról, hogy „nagyon jó beszélgetést” folytatott Hun Manet kambodzsai és Nutin Csarn-vira-kul thai kormányfővel.
Az elnök közlése szerint a két fél beleegyezett abba, hogy beszüntetnek minden fegyveres összetűzést, és visszatérnek a korábban aláírt békeegyezmény feltételeihez.
Donald Trump szavai szerint baleset volt annak az út mentén elhelyezett bombának a felrobbanása, amely korábban a konfliktus kiújulásához vezetett, megölve és megsebesítve több thaiföldi katonát. Thaiföld ezután megtorló akciót indított Kambodzsa ellen.
A határvita lezárásáról korábban szintén amerikai közvetítéssel született megállapodás a nyáron Thaiföld és Kambodzsa között.
Az Egyesült Államok további venezuelai olajszállító tankerek lefoglalására készül a szerdai eset után – mondta a Reutersnek hat, az ügyet jól ismerő forrás.
Az Egyesült Államok tulajképpen a kubai rezsimre próbál csapást mérni a venezuelai olajszállító hajó lefoglalásával – írja a New York Times. A tanker Kubának szállított volna nyersolajat.
Az amerikai lap szerint Marco Rubio külügyminiszter, volt floridai republikánus szenátor a havannai rezsim egyik legádázabb ellenfele, aki a venezuelai politikán keresztül próbálja befolyásolni Kuba jövőjét.
A kubai származású Rubio szerint Nicolas Maduro rezsimjének gyengítése és a venezuelai olajszállítások megakadályozása közvetlenül hatással lehet a kubai rendszer gazdasági túlélésére – írja a Times. A cikk szerint az első Trump-kormányzat idején a venezuelai vezetés kubai hírszerzők és biztonsági erők segítségével gátolta meg az ellene irányuló puccskísérletet. Ezért az amerikai külügyi vezetés úgy látja, a kubai rendszerváltás felé az út Venezuelán, azaz Nicolás Maduro eltávolításán keresztül vezet.
Mark Rutte, a NATO főtitkára rendkívül éles figyelmeztetést intézett a szövetség tagjaihoz: szerinte Oroszország akár öt éven belül kész lehet katonai erővel fellépni a NATO ellen, ezért sürgős és jelentős védelmi erőfeszítésekre van szükség.
Berlini beszédében Rutte kijelentette: a NATO tagállamai már most is veszélyben vannak, és a kontinens lakóinak komolyan kell venniük a fenyegetést.
„Mi vagyunk Oroszország következő célpontja” – jelentette ki, hozzátéve, hogy gyors ütemben kell növelni a védelmi költségvetéseket és a fegyvergyártást.
A NATO főtitkára szerint a szövetség 32 tagállamának olyan háborúra kell felkészülnie, amilyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át.”
Döntés született Brüsszelben arról, hogy a benzines vagy dízelautók 2035 után is forgalomba hozhatóak lesznek, írja az Euronews alapján a 24.hu. Az Európai Néppárt vezetője, a módosítást régóta sürgető Manfred Weber szerint 100 százalék helyett a szén-dioxid-kibocsátás 90 százalékos csökkentése lesz kötelező 2035-től az újonnan regisztrált autóknál.
Ha az Európai Parlament és az uniós tagállamok is egyetértenek a Weber által ismertetett tervvel, akkor a hagyományos belső égésű motorok kivezetésének terve véget ér.
A tagállamok és az európai parlamenti képviselők eredetileg úgy döntöttek, hogy 2035-től az EU-ban az új autók egyáltalán nem bocsáthatnak ki klímakárosító szén-dioxidot, de Friedrich Merz német kancellár nemrégiben levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy módosítsa a belső égésű motorok kivezetésére vonatkozó szabályozást. Javaslata szerint a tisztán akkumulátoros járművek mellett továbbra is engedélyezni kellene a kettős hajtású – azaz akkumulátoros és belső égésű motorral felszerelt – autókat.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a hazai igazságszolgáltatás körül kialakult botrányról, ami utcai tüntetéseket is eredményezett. A héten megtudtuk azt is, hogy elhárult egy fontos akadály az adók újabb emelése elől, illetve az is kiderült, hogy Ciprian Ciucu liberális párti polgármester nyerte meg a bukaresti főpolgármester-választást. Bulgáriában is tüntetések voltak, aminek hatására a kormány benyújtotta lemondását.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az Egyesült Államokban fókuszba került Donald Trump egészségi állapota, miután az utóbbi időben többször előfordult, hogy nyilvános eseményeken elbóbiskolt az amerikai elnök.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) Cristi Danileț bíró javára döntött a Danileț kontra román állam ügyben és megállapította, hogy a román hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkét, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, ideértve a véleményalkotás jogát, valamint az információk és eszmék korlátlan fogadásának és továbbításának jogát.
A strasbourgi székhelyű bíróság által hétfőn bejelentett határozat jogerős. A döntést tíz szavazattal hét ellenében hozta meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 17 bíróból álló Nagykamrája. A határozat egy rendkívül kényes pillanatban érkezik a román igazságszolgáltatás számára: a Recorder-dokumentumfilmközzététele után után, amely a hazai jogrendszer visszásságaira hívta fel a figyelemet és súlyosan megrázta a közvéleményt, tüntetéseket idézett elő. Közel 900 bíró és ügyész, köztük Cristi Danileț írta alá azt a közös szolidaritási felhívást, amely közösséget vállal azokkal a kollégáikkal, akik tanúvallomást tettek az Elfogott igazságszolgáltatás című dokumentumfilmben. Mindeközben a Fellebbviteli Bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetése olyan közleményeket fogalmazott meg, amelyek szerint a film megjelentetésének célja azigazságszolgáltatás hiteltelenítése és destabilizálása. A határozat fontos abban a kontextusban, hogy az Igazságügyi Felügyelet több tucat fegyelmi eljárást indított véleménynyilvánítási vétség miatt olyan bírók és ügyészek ellen, akik az idők során jelezték az igazságszolgáltatás problémáit, köztük Bogdan Pîrlog ügyész esetében, aki ellen jelenleg több mint 20 fegyelmi vizsgálat folyik.
