Fényűző körülmények között, mégis visszahúzódva él Moszkvában és az Egyesült Arab Emírségekben Bassár el-Aszad családja a volt szíriai diktátor egy évvel ezelőtti bukását követően – idézi a 24.hu a The Guardian cikkét, amely családi barátok, orosz és szíriai források beszámolóira, valamint kiszivárgott adatokra épül. A volt szíriai diktátor eszerint szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, miután 2024 decemberében elmenekült Damaszkuszból.
A brit lap egy, a családhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy Aszad oroszul tanul, és „felfrissíti szemészeti tudását”. A lap szerint ez nem anyagi kérdés: a volt elnök a szíriai polgárháború előtt is rendszeresen praktizált Damaszkuszban, most pedig a moszkvai elit lehet a célközönsége.
Három, a gyanú szerint kábítószert szállító hajóra mért légicsapást hétfőn a Csendes-óceánon, Venezuela partjainak közelében az amerikai hadsereg.
A közlés szerint az első légicsapásban három, a másodikban kettő, a harmadik légicsapásban pedig ugyancsak három férfi halt meg. A légierő egy videofelvételt is közzétett, amelyen látszik, hogy mind a három hajót rakétatámadás éri.
Mióta Donald Trump elnök szeptemberben katonai műveletet indított a régióból származó kábítószer-csempészet ellen, az amerikai hadsereg több mint 20 hajót támadott meg Venezuela közelében. Mintegy 90 ember vesztette életét. Az amerikai kormány szerint drogkereskedőkkel végeztek, de bizonyítékokat nem közöltek.
Trump elnök azt is bejelentette, hogy a tengeri akciók után hamarosan a venezuelai szárazföldön is csapást akarnak mérni a kábítószer-kereskedelemre.
Az Iszlám Állam terrorszervezet által ihletett terrortámadás volt a sydney-i tömeggyilkosság, melynek során két merénylő 15 zsidó vallású embert lőtt agyon egy hanukaünnepség alkalmából – közölte Krissy Barrett ausztrál szövetségi rendőrkapitány.
Az ausztrál politikusok és rendőrségi vezetők által tartott keddi sajtóértekezleten első ízben beszéltek hivatalosan is arról az első bizonyítékok alapján, hogy milyen ideológiai megfontolások vezethették a merénylőket.
Az ausztrál hatóságok közlése szerint a két elkövető egy 50 éves apa és 24 éves fia volt. Az apát a helyszínen agyonlőtték, míg fia megsebesült, és kórházban ápolják.
Krissy Barrett rendőrfőnök hangsúlyozta, hogy nem egy vallás iránt elkötelezett, hanem egy terrorszervezethez kötődő emberek követték el a Bondi Beach-i öldöklést.
Egy férfi virágot helyez el egy rögtönzött emlékműnél a sydney-i Bondi Beachen, ahol december 14-én, a hanuka ünnepségen 16 halálos áldozattal járó lövöldözés történt
"
["post_title"]=>
string(56) "Az Iszlám Állam ihlette a sydney-i tömeggyilkosságot"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(52) "az-iszlam-allam-ihlette-a-sydney-i-tomeggyilkossagot"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-12-16 15:15:49"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-12-16 13:15:49"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=457781"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#5469 (24) {
["ID"]=>
int(457497)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2025-12-16 14:00:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-12-16 12:00:00"
["post_content"]=>
string(984) "
Ma ünnepli 75. születésnapját Bocskay Vince szovátai szobrászművész, akivel Szuszámi Zsuzsa beszélgetett. Adásunk folytatásában László Tibor interjúját hallhatják Nógrádi Gergellyel, a budai Frankel Zsinagóga főkántorával.
Fényűző körülmények között, mégis visszahúzódva él Moszkvában és az Egyesült Arab Emírségekben Bassár el-Aszad családja a volt szíriai diktátor egy évvel ezelőtti bukását követően – idézi a 24.hu a The Guardian cikkét, amely családi barátok, orosz és szíriai források beszámolóira, valamint kiszivárgott adatokra épül. A volt szíriai diktátor eszerint szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, miután 2024 decemberében elmenekült Damaszkuszból.
A brit lap egy, a családhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy Aszad oroszul tanul, és „felfrissíti szemészeti tudását”. A lap szerint ez nem anyagi kérdés: a volt elnök a szíriai polgárháború előtt is rendszeresen praktizált Damaszkuszban, most pedig a moszkvai elit lehet a célközönsége.
Donald Trump a Fehér Házban nyilatkozott erről, a Berlinben tartott ukrán-európai-amerikai tárgyalásokat kommentálva. Közölte, hogy a hosszan egyeztetett telefonon Volodimir…
A korrupcióellenes ügyészek kedd délelőtt két magánszemély lakásán tartottak házkutatást – egy bukaresti és egy Ilfov megyei címen, egy idén elkövetett bűncselekménysorozat ügyében.
Az árbevétel utáni minimumadó eltörlését és az energiaköltségek csökkentését kérték a miniszterelnöktől az autóipar képviselői azon a találkozón, amelyen a…
Rodica Stănoiu volt igazságügyi miniszter holttestét hétfőn exhumálták, és az igazságügyi orvostani intézetbe szállították boncolásra, miután az ügyészek gyanús haláleset ügyében eljárást indítottak.
Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament,…
Nicușor Dan elnök Helsinkiben tárgyal a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpóval, valamint találkozik a finn védelmi és űripari vállalatok képviselőivel és…
35 szülészeti és gyermekgyógyászati kórház fordult segítségért a „Mentsük meg a gyermekeket” elnevezésű szervezethez. A civil szervezet tájékoztatása szerint az…
Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Donald Trump a Fehér Házban nyilatkozott erről, a Berlinben tartott ukrán-európai-amerikai tárgyalásokat kommentálva.
Közölte, hogy a hosszan egyeztetett telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint a német, az olasz, a finn, a francia, a brit, a lengyel, a norvég, a dán és a holland kormány-, illetve államfővel, valamint a NATO főtitkárával.
Megjegyezte, hogy véleménye szerint jelenleg Oroszország a háború lezárását akarja.
Arra a kérdésre, hogy a közelmúltban személyesen beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Donald Trump igennel válaszolt.
A háború lezárását követő biztonsági garanciával kapcsolatban az amerikai elnök elmondta, hogy ezen közösen dolgoznak Európával, amelynek nagy része lesz annak biztosításában, és célnak nevezte, hogy a háború ne kezdődhessen újra.
Közben az ukrán titkosszolgálat közölte, hogy súlyosan megrongáltak egy Varsavjanka-osztályú (NATO-besorolás szerint: Kilo-osztályú) tengeralattjárót a fekete-tengeri Novoroszijszk hadikikötőjében, Oroszország területén.
Az SZBU közlése szerint a Sea Baby nevezetű drónnal támadták meg az orosz tengeralattjárót, amit állításuk szerint a robbanás súlyosan megrongált, és gyakorlatilag harcképtelenné tett. A tengeralattjáró négy Kalibr cirkálórakéta-indítót szállított, amelyeket Oroszország Ukrajna területének megtámadására használt - írták, és közzétettek egy videót is a robbanásról.
Az orosz védelmi minisztérium eddig nem nyilatkozott a támadásról. A Politico szerint orosz katonai bloggerek arról írtak, hogy a tengeralattjáróban okozott kár elhanyagolható mértékű, mivel a drón egy közeli mólót talált el, viszont arról is beszámoltak,, hogy a támadás komoly figyelmeztetés az orosz hadsereg számára.
"
["post_title"]=>
string(92) "Az amerikai elnök szerint minden korábbinál közelebb van az ukrajnai háború rendezése"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(85) "az-amerikai-elnok-szerint-minden-korabbinal-kozelebb-van-az-ukrajnai-haboru-rendezese"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-12-16 14:31:09"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-12-16 12:31:09"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=457775"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#5543 (24) {
["ID"]=>
int(457772)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-12-16 13:11:56"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-12-16 11:11:56"
["post_content"]=>
string(810) "
A korrupcióellenes ügyészek kedd délelőtt két magánszemély lakásán tartottak házkutatást - egy bukaresti és egy Ilfov megyei címen, egy idén elkövetett bűncselekménysorozat ügyében.
Ügyészségi források az Agerpresnek azt nyilatkozták, hogy Alexandru-Răzvan Cuc volt szállításügyi miniszter lakásán is házkutatás zajlik, valamint egy üzletembernél egy megvesztegetéssel és megvesztegetésben való bűnrészességgel kapcsolatos ügyben.
Ugyanezen források szerint a megvesztegetés értéke a 23 millió lej értékű keretszerződés 6 százalékára becsülhető.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz úgy vélte, a PSD az AUR segítségével el akarja terelni a figyelmet az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról.
Fritz leszögezte, hogy Diana Buzoianu hivatalában marad, és továbbra is élvezi az USR és Ilie Bolojan miniszterelnök támogatását a reformok folytatásához.
A Szociáldemokrata Párt elnöke válaszában egyszerre próbálta elhatárolni a PSD-t az igazságszolgáltatási botránytól, miközben kritikát fogalmazott meg a koalíciós társ felé.
Sorin Grindeanu kijelentette: a PSD távol tartotta magát az ügytől, politikusai nem mondtak véleményt, ugyanakkor meglepi az, hogy az USR egyes vezetői, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban, az igazságügyi törvények módosítását emlegetik.
„Mi legalább hallgatunk. Nem mondunk véleményt, mert nem ez a feladatunk. Véleményem szerint az ágazat szakemberei az illetékesek ebben” - szögezte le a PSD elnöke, hozzátéve, hogy bármely törvényen lehet jobbítani.
Az árbevétel utáni minimumadó eltörlését és az energiaköltségek csökkentését kérték a miniszterelnöktől az autóipar képviselői azon a találkozón, amelyen a kormány közleménye szerint ismertették Ilie Bolojannal az ágazatot érintő gazdasági és társadalmi problémákat.
A kormányfő jelezte készségét arra, hogy bizonyos feltételek mellett fontolóra vegye ennek az adónak a csökkentését, de hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem alkalmazható kizárólag az autóiparra, hanem az összes gazdasági ágazatra kell vonatkoznia.
Az áramárak mérséklését a hazai termelés növelésével tartja lehetségesnek. Bolojan közölte azt is, hogy a roncsautóprogram folytatódik, de kisebb kerettel.
Rodica Stănoiu volt igazságügyi miniszter holttestét hétfőn exhumálták, és az igazságügyi orvostani intézetbe szállították boncolásra, miután az ügyészek gyanús haláleset ügyében eljárást indítottak.
Az Ilfov megyei ügyészség azután indított vizsgálatot, miután a sajtóban kérdések merültek fel az elhalálozás körülményeivel kapcsolatban. Ezek szerint a 86 éves Stănoiut halála előtt kórházban kezelték, ahonnan fiatalabb élettársa felelősségére engedték haza. A beszámolók szerint az idős nő fején és szemei körül ütésnyomok látszódtak, hozzátartozói pedig azzal gyanúsították élettársát, hogy megpróbálta megszerezni a volt miniszter vagyonát.
Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés és számítógépes rendszerhez való jogtalan hozzáférés gyanújával indított eljárást.
Görögországban és Bulgáriában a lakosság csaknem 19 százaléka nem tudja megfelelően fűteni otthonát télen - derül ki az Eurostat felméréséből.
Az uniós átlagnál is rosszabb a helyzet a Nyugat-Balkánon: Albániában és Észak-Macedóniában a lakosság közel egyharmada él fűtetlen lakásokban. Az Eurostat szerint az Európai Unióban több mint 41 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő fűtést. Abszolút számokban Törökországban a legmagasabb az energiaszegénységben élők száma: közel 13 millió ember nem tudja megfelelően felfűteni otthonát, annak ellenére, hogy az országban az egyik legalacsonyabbak az energiaárak Európában. Az Európai Bizottság szerint az energiaszegénység fő okai az alacsony jövedelem, a magas rezsiköltségek és az épületek rossz energiahatékonysága. A helyzetet tovább rontotta a COVID-járvány, az energiaárak emelkedése és az ukrajnai háború. Bár az elmúlt évben enyhe javulás tapasztalható, szakértők szerint az energiaszegénység továbbra is az egyik legsúlyosabb szociális kihívás Európában.
Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament, az Állami Duma – írja a DW honlapja alapján az Euronews hírügynökség.
A német közszolgálati csatorna mellett már több független médium, nem kormányzati szervezet és alapítvány is megkapta már a “nemkívánatos” címkét, köztük a Szabad Európa Rádió, a Bellingcat, a Correctiv, vagy a Riporterek Határok Nélkül. Az Euronews szintén ki van tiltva Oroszországból, a Roszkomnadzor médiaszabályozó 2022 márciusában blokkolta online szolgáltatásait is. A jelenlegi orosz törvények szerint a “nemkívánatos szervezet” besorolás azt jelenti, hogy az ilyen szervezetekkel való bármilyen együttműködés bűncselekménynek minősül, amely súlyos pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható. Illegálisnak számít az ilyen szervezetek tartalmainak megosztása is, beleértve a közösségi médiát is.
Nicușor Dan elnök Helsinkiben tárgyal a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpóval, valamint találkozik a finn védelmi és űripari vállalatok képviselőivel és a helyi román közösséggel.
Az államfő részt vesz a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő uniós országok csúcstalálkozóján is, ahol a térség biztonsági helyzetéről és az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán kialakult kihívásokról egyeztetnek. Helsinki után Londonba utazik az államelnök, majd a hét végén Brüsszelbe, ahol az Európai Tanács ülésén Ukrajna támogatása, Európa védelmi képességeinek erősítése, valamint a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési keret lesz napirenden. Brüsszelben uniós–nyugat-balkáni csúcstalálkozót is tartanak.
35 szülészeti és gyermekgyógyászati kórház fordult segítségért a „Mentsük meg a gyermekeket” elnevezésű szervezethez.
A civil szervezet tájékoztatása szerint az érintett kórházaknak korszerű orvosi berendezésekre van szükségük, a többi között újraélesztő- és intenzív ellátó asztalokra, inkubátorokra, pulzoximéterekre, fototerápiás lámpákra és légzéstámogató ventilátorokra. Becslések szerint a berendezések beszerzésének összköltsége meghaladja a hárommillió eurót, amelynek egy részét a vállalatok nyereségadójának 20 százalékos átirányításával lehetne fedezni. Románia az egyik legmagasabb csecsemőhalandósági rátával rendelkezik az Európai Unióban, a vidéki kórházakban a legsúlyosabb a helyzet, ahol hiányzik a szükséges felszerelés, nehézkes az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, kevés a szakember, és alacsony az újszülöttek gondozásával kapcsolatos lakossági tájékozottság – részletezi a közlemény.
Délután két órakor ült össze a parlament két háza, hogy az ellenzék által benyújtott Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt megvitassa és szavazásra bocsássa.
A bizalmatlansági indítványt a Béke – Románia az első- elnevezésű parlamenti frakció kezdeményezte és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is támogatja. A kezdeményezés sikeréhez 233 támogató szavazatra lenne szükség, a bizalmatlansági indítványt 118 honatya írta alá. A délután folyamán a Szenátusban a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványról is szavaznak. Az AUR előterjesztését várhatóan a Szociáldemokrata Párt szenátorainak egy része is támogatni fogja. De mivel egyszerű indítványról van szó, az esetleges siker ellenére sem jelenti a miniszter automatikus menesztését.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) Cristi Danileț bíró javára döntött a Danileț kontra román állam ügyben és megállapította, hogy a román hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkét, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, ideértve a véleményalkotás jogát, valamint az információk és eszmék korlátlan fogadásának és továbbításának jogát.
A strasbourgi székhelyű bíróság által hétfőn bejelentett határozat jogerős. A döntést tíz szavazattal hét ellenében hozta meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 17 bíróból álló Nagykamrája. A határozat egy rendkívül kényes pillanatban érkezik a román igazságszolgáltatás számára: a Recorder-dokumentumfilmközzététele után után, amely a hazai jogrendszer visszásságaira hívta fel a figyelemet és súlyosan megrázta a közvéleményt, tüntetéseket idézett elő. Közel 900 bíró és ügyész, köztük Cristi Danileț írta alá azt a közös szolidaritási felhívást, amely közösséget vállal azokkal a kollégáikkal, akik tanúvallomást tettek az Elfogott igazságszolgáltatás című dokumentumfilmben. Mindeközben a Fellebbviteli Bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetése olyan közleményeket fogalmazott meg, amelyek szerint a film megjelentetésének célja azigazságszolgáltatás hiteltelenítése és destabilizálása. A határozat fontos abban a kontextusban, hogy az Igazságügyi Felügyelet több tucat fegyelmi eljárást indított véleménynyilvánítási vétség miatt olyan bírók és ügyészek ellen, akik az idők során jelezték az igazságszolgáltatás problémáit, köztük Bogdan Pîrlog ügyész esetében, aki ellen jelenleg több mint 20 fegyelmi vizsgálat folyik.
Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Donald Trump a Fehér Házban nyilatkozott erről, a Berlinben tartott ukrán-európai-amerikai tárgyalásokat kommentálva.
Közölte, hogy a hosszan egyeztetett telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint a német, az olasz, a finn, a francia, a brit, a lengyel, a norvég, a dán és a holland kormány-, illetve államfővel, valamint a NATO főtitkárával.
Megjegyezte, hogy véleménye szerint jelenleg Oroszország a háború lezárását akarja.
Arra a kérdésre, hogy a közelmúltban személyesen beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Donald Trump igennel válaszolt.
A háború lezárását követő biztonsági garanciával kapcsolatban az amerikai elnök elmondta, hogy ezen közösen dolgoznak Európával, amelynek nagy része lesz annak biztosításában, és célnak nevezte, hogy a háború ne kezdődhessen újra.
Közben az ukrán titkosszolgálat közölte, hogy súlyosan megrongáltak egy Varsavjanka-osztályú (NATO-besorolás szerint: Kilo-osztályú) tengeralattjárót a fekete-tengeri Novoroszijszk hadikikötőjében, Oroszország területén.
Az SZBU közlése szerint a Sea Baby nevezetű drónnal támadták meg az orosz tengeralattjárót, amit állításuk szerint a robbanás súlyosan megrongált, és gyakorlatilag harcképtelenné tett. A tengeralattjáró négy Kalibr cirkálórakéta-indítót szállított, amelyeket Oroszország Ukrajna területének megtámadására használt - írták, és közzétettek egy videót is a robbanásról.
Az orosz védelmi minisztérium eddig nem nyilatkozott a támadásról. A Politico szerint orosz katonai bloggerek arról írtak, hogy a tengeralattjáróban okozott kár elhanyagolható mértékű, mivel a drón egy közeli mólót talált el, viszont arról is beszámoltak,, hogy a támadás komoly figyelmeztetés az orosz hadsereg számára.
